Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Biden megbeszélt
Először beszélt amerikai elnökként külföldi vezetőkkel pénteken Joe Biden: a szomszédos országok vezetőit, Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt és Andrés Manuel López Obrador mexikói elnököt hívta föl telefonon – írja az MTI.
A kanadai és az új amerikai kormány kapcsolata – noha általában jó viszonyra lehet számítani – egy kérdésben biztosan nézeteltéréssel kezdődik, ez pedig az épülőfélben lévő Keystone XL kanadai-amerikai kőolaj- és gázvezeték.
Biden rögtön minapi beiktatása után rendeletben leállíttatta a vezeték építését, Trudeau pedig nyíltan kifejezte csalódottságát emiatt. A megtervezése óta vitát kiváltó vezeték a tervek szerint naponta 800 ezer hordónyi kőolajat továbbítana az kanadai Alberta tartomány kőolaj- és földgázmezőiről a Texasi-öböl partjára Montana, Dél-Dakota, Nebraska, Kansas és Oklahoma amerikai államokon keresztül.
A magánjellegűnek nevezett telefonbeszélgetésben Biden azt mondta Trudeau-nak: ha nem állította volna le az építkezést, az nem illett volna egész gazdasági és környezetvédelmi politikájába, és erre tett ígéretet az elnökválasztási kampányban is – árulta el az AP hírügynökségnek egy meg nem nevezett kanadai kormánytisztviselő. A washingtoni Fehér Ház közleményében azt írta: Biden megértéssel fogadta Trudeau csalódottságát.
Trudeau a telefonbeszélgetés előtt újságíróknak nyilatkozva azt mondta: nem fogja engedni, hogy e nézeteltérés vagy más feszültséget okozzon a két ország között. „A két ország soha nem értett egyet mindenben, és nem is fog. Ez bármely amerikai elnök esetében így van, de a helyzet most olyan, hogy az átlagosnál sokkan jobban egyetértünk abban, hogy mi fontos, és mi érték. Nagy várakozással tekintek a közös munkára Biden elnökkel” – jelentette ki.
Bírálói szerint a Keystone XL vezeték révén kitermelendő olaj és gáz egyrészt növelné az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét a környezetben, másrészt veszélyeztetné Alberta folyóit és erdőit. Az amerikai oldallal kapcsolatban a kritikusok azt mondják: a vezeték keresztülhaladna az Ogallala-vízkészleten, amely a világon az egyik legnagyobb föld alatti édesvízkészlet, és ez túl kockázatos. Támogatói szerint viszont a vezeték megépítése több ezer embernek adna munkát a határ mindkét oldalán. A vezeték terve 2008-ban készült el. Barack Obama elnök kormányzata ellenezte, ezért hivatali idejében nem is kezdődött el a megépítése, csak a Biden előtt hivatalban lévő Donald Trump idejében, mert ő támogatta.
López Obrador mexikói elnökkel másodikként beszélt Biden. Az Egyesült Államok és Mexikó között feszültséget okoz a migráció és a határon átnyúló drogkereskedelem. Noha Mexikó vállalta, hogy feltartóztatja a Latin-Amerikából az Egyesült Államokba bejutni akaró migránsokat, ez az erőfeszítése nem teljesen sikeres. Mindazonáltal a mexikói elnök utólag úgy nyilatkozott a telefonbeszélgetésről, hogy „baráti hangulatú és tiszteletteljes” volt.
Biden felülvizsgál
Joe Biden új amerikai elnök kormányzata felül fogja vizsgálni az afganisztáni tálib lázadókkal tavaly februárban megkötött békemegállapodást – közölte pénteken Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon afgán hivatali partnerével az MTI szerint.
A megállapodás úgy szól, hogy az Afganisztánban állomásozó amerikai erők 2021 májusáig teljesen kivonulnak az országból terrorizmusellenes garanciákért cserébe.
Donald Trump leköszönt amerikai elnök hivatali idejének vége felé újabb csapatkivonást rendelt el Afganisztánból, és ennek megfelelően az ottani amerikai erők létszáma a múlt héten 2500-ra csökkent, a legkisebbre 2001 óta, amikor bevonultak. A kormányellenes tálibok azonban az amerikai teljes kivonulás közeledtével nemhogy csökkentenék támadásaik számát, az utóbbi időben egyre intenzívebbek lettek ezek, a nemzetközi közösség pedig azt követeli az afgán kormánytól és a táliboktól, hogy kössenek tűzszüneti megállapodást. A felek képviselői január elején már egyszer találkoztak, és elkezdtek egy tárgyalássorozatot a tűzszünetről és a hatalommegosztásról.
A fehér házi közlemény szerint Sullivan elmondta Hamdulla Mohib afgán nemzetbiztonsági tanácsadónak: a felülvizsgálat során azt nézik majd meg, hogy a tálibok betartották-e vállalásaikat. Nevezetesen: megszakították-e kapcsolataikat a lázadó terrorcsoportokkal, törekszenek-e az erőszakcselekmények számának csökkentésére, valamint a párbeszédre a kabuli kormánnyal és más térségbeli fontos tényezőkkel. Sullivan hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok óriási erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy az afgán kormány és a tálibok tartós békemegállapodást tudjanak kötni, és eljussanak az igazságos politikai rendezésig is.
Irán szeretné, ha felülvizsgálnák
Az új amerikai kormányzatnak „feltételek nélkül” fel kell oldania az előző elnök, Donald Trump által Irán ellen elrendelt szankciókat, ha meg akarja menteni az atomalkut – figyelmeztetett a Foreign Affairs című amerikai magazin véleményrovatában Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter, aki egyben óvta Joe Biden új amerikai elnököt, nehogy megpróbáljon „engedményeket kicsikarni” Irántól.
Joe Biden kormányzatának mindenekelőtt „feltételek nélkül törölnie kell a Trump hatalomra kerülése óta bevezetett valamennyi, Iránnal szembeni szankciót” – jegyezte meg Zaríf pénteken az MTI szerint.
Egyben kifejtette, hogy szerinte hogyan lehet a megmenteni az iráni atomprogramról megkötött szerződést, amelyet a szétesés veszélye fenyeget, amióta Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban kiléptette belőle az Egyesült Államokat.
Zaríf továbbá figyelmeztetett, hogy rögös út áll előttük, és a napok meg van számlálva. Az új washingtoni kormányzat alapvető választás előtt áll. Magára veheti a Trump-kormányzat bukott politikáját, vagy Biden választhat egy jobb utat, véget vetve Trump „maximális nyomásgyakorlási politikájának, és visszatérve az elődje által elhagyott szerződéshez” – írta az iráni külügyminiszter.
Ebben az esetben „Irán is visszatér kötelezettségvállalásai maradéktalan teljesítéséhez” – tette hozzá. „Amennyiben azonban Washington ezzel ellentétesen engedmények kicsikarására törekszik, elvész ez az alkalom” – írta.
2015-ben Bécsben Iránés hat nagyhatalom (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) aláírta a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (angol rövidítéssel JCPOA – az atomalku hivatalos neve), amely tizenkét évi feszültség után az iráni atomprogram kérdésének rendezésére volt hivatott.
A megállapodás előirányozta a nemzetközi szankciók fokozatos enyhítését. Ennek fejében Irán vállalta, hogy drasztikusan csökkenti nukleáris programját és garanciákat ad arra, hogy nem készül atombomba előállítására.
Irán mindig is tagadta, hogy atombombára kívánna szert tenni.
Az Egyesült Államok kilépésével és a korábban feloldott amerikai szankciók újbóli bevezetésével veszélybe került az atomalku. Válaszul Teherán fokozatosan megsértette a bécsi szerződésben az urándúsítás szintjére, a tárolt dúsított urán mennyiségére és a modern urándúsító centrifugák telepítésének tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalásait.
Joe Biden tudatta, hogy szándékában áll visszavezetni országát az atomalkuba, de ennek előfeltételeként jelölte meg, hogy Irán ismét szigorúan tegyen eleget a vállalásainak. Teherán pedig mindenekelőtt a szankciók feloldását és az amerikai kötelezettségvállalások tiszteletben tartását követeli.
Zaríf cikkében megismételte azt az iráni álláspontot, hogy Irán akkor kész visszatérni a kötelezettségei maradéktalan teljesítéséhez, ha feloldják a büntetőintézkedéseket és ismét részesülhet a JCPOA által előirányzott gazdasági előnyökben.
Trumpot eltiltanák
A Donald Trump leköszönt amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) a február 8-i héten kezdődik – jelentette be pénteken Chuck Schumer, a washingtoni szenátus demokrata párti többségének vezetője, miután a demokraták megállapodtak a republikánus pártiakkal erről.
Így két héttel később kezdődik az eljárás, mint ahogy eddig a demokraták szerették volna. A republikánusok eredetileg legalább február közepéig eltolták volna a kezdést. Mitch McConnell, a szenátus republikánus párti kisebbségének vezetője pénteken napközben még azt mondta: a pártoknak és Trumpnak védőivel együtt elegendő időt kell adni a felkészülésre.
A szintén demokrata többségű képviselőház már január 25-én, hétfőn továbbítja Trump ügyét a felsőháznak, kedden elkezdődik az eljárás előkészítése, de az első meghallgatások csak a február 8-i héten kezdődnek el. Így a szenátusnak közben lesz ideje arra, hogy jóváhagyja a Joe Biden elnök kormányzatába szánt tagok jelölését, az egyéb fontos kinevezéseket, és megtárgyalja a koronavírus-járvány miatti újabb segély- és gazdasági ösztönzőcsomagot, amelyre vonatkozóan Biden bejelentette szándékát. Ha elsősorban az impeachmenttel foglalkozna szenátus, az lassítaná a kormány munkába állását és programjának megindítását.
A demokraták egész életére szólóan el akarják tiltani Trumpot mindenféle tisztség viselésétől. Őt tartják ugyanis felelősnek azért, hogy sok erőszakos híve január 6-án megostromolta a törvényhozás épületét, a Capitoliumot. Az ostrom során öt ember, köztük egy rendőr vesztette életét – írja az MTI.
Donald Trump ellen tavaly egyszer már megindították a felelősségre vonási eljárást, azonban akkor felmentették a republikánus többségű szenátusban. Eddig nem volt példa arra, hogy egy amerikai elnök ellen kétszer is impeachmentet indítsanak.
Trump fenyegetőjét letiltották
A Twitter pénteken letiltott egy Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetőhöz köthető fiókot néhány órával azt követően, hogy azon egy Donald Trump volt amerikai elnököt fenyegető kép jelent meg – írja az MTI.
A felvétel a golfozó Donald Trumpot mutatta egy hatalmas csapásmérő drón árnyékában. A fárszi nyelvű felirat Hamanei tavaly decemberi kijelentését idézte, miszerint „biztos lesz bosszú”.
Hamenei tavalyi beszédében ugyanis azt hangoztatta, hogy a megfelelő időben biztosan megfogják bosszulni Kászim Szulejmáninak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű elitegysége parancsnokának halálát, akivel amerikai dróncsapás végzett tavaly januárban Bagdad közelében.
A Twitter az AP amerikai hírügynökség megkeresésére válaszolva közölte, hogy a bejegyzés egyebek között a sértő tartalmakra vonatkozó magatartási szabályokba ütközött.
A Hameneihez köthető más felhasználói fiókok továbbra is működtek.
Trump utolsó alkuja
Az Egyesült Arab Emírségek 23 milliárd dolláros (6700 milliárd forint) fegyvervásárlási szerződést írt alá az Egyesült Államokkal mintegy 50 darab F-35A típusú harci repülőgép, 18 darab MQ-9B harci drón és egyéb hadfelszerelés beszerzéséről Donald Trump volt amerikai elnök utolsó hivatali napján – írja az MTI.
Ezt az emírségek washingtoni nagykövetsége közölte pénteken. A diplomáciai képviselet szerint a szerződést kedden véglegesítették.
Abu-Dzabi 10,4 milliárd dollárt fizet a mintegy 50 darab repülőgépért, a drónok ára 2,97 milliárd dollár, illetve további 10 milliárd dollár jut különböző lőszerekre.
Joe Biden elnök még hivatalba lépése előtt bejelentette: felülvizsgálja a fegyvervásárlási megállapodást, amelyről Trump azt állította, hogy az amerikai külpolitikai és nemzetbiztonsági érdekek alátámasztását szolgálja, mert segít kordában tartani az iráni fenyegetést.
Abu-Dzabi ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a zökkenőmentes lesz együttműködés a Biden-kormányzattal.
Az Egyesült Arab Emírségek már régen érdeklődést mutatott a lopakodó technológiát használó F-35-ösök beszerzése iránt.
