Rami Levy első saját légiforgalmi cégét felavató próbaútja során kijelentette, hogy a 40 millió sékel készpénzben kifizetett akvizíció révén egy olyan álma teljesült, amelynek végső célja az ország első számú nemzeti légitársaságának működtetése. Figyelembe véve a 65 éves üzletember álmai eddigi beteljesülését és a rivális El Al, még mindig súlyos csődközeli helyzetét, könnyen megtörténhet, hogy Rami Levy víziója akár a közeljövőben valósággá válik. Nagy Gabriella jelenti Izraelből.
A koronavírus okozta nemzetközi mértékű gazdasági válság a zsidó államot sem kerülte el és a hitelminősítő intézetek pozitív előrejelzése valamint a Nemzeti Bank meggyőző monetáris politikája ellenére, a járvány miatt kritikus helyzetbe került üzletágak, mint például az eleve anyagi gondokkal küzdő három izraeli légiforgalmi vállalat, egyik napról a másikra a csőd szélére sodródott.
A legendás El Al nemzeti légitársaság megúszta az (nem is az első) állami privatizációt és
végül az amerikai ultraortodox Eli Rozenberg tulajdonába került.
A szintén eladósorba jutott Israir akvizíciójára kiírt tender véglegesített nyertes ajánlata, az élelmiszer és a mobilpiacot meghódító ortodox Rami Levy nevéhez fűződik.
A zsidó állam akár a bibliai időkig vissza vezethető áldásos sikertörténeteiben nincs hiány. Ugyanakkor a diaszpóra zsidóságának is bőségesen adakozó, máskülönben a palesztinok hőseként emlegetett Levyéhez hasonló életrajzot nem sokat találni Izraelben.
Az izraeli apa és iraki édesanya hat gyermekének egyike, a jeruzsálemi születésű (1955) Rami Levy nagy szegénységben nőtt fel a Nachlaot negyedbeli egyszobás bádogházban. Édesanyját a közeli Mahane Jehuda piacra kísérgetve azonban már gyerekként rájött a nagykereskedés áldásos előnyeire, majd a katonai szolgálat után alig 21 évesen (1976) belevágott első üzleti vállalkozásába. Vagyis a nagyapai családi örökség jóvoltából, a Hashikma utcában (Mahane Jehuda) egy 40 négyzetméteres bódéban nagykereskedői áron kezdett forgalmazni egyéni vásárlóknak.
Emlékeztetőül a nevezetes utcára, a Rami Levy Shivuk Hashikma néven ismertté vált vállalkozásból lett az ország harmadik legnagyobb szupermarket hálózata.
A piaci bódéból elindított élelmiszerbolt hálózatot, később kibővítette mobil kommunikációval, ingatlanfejlesztéssel, bevásárlóközpontokkal és legutóbb a légiforgalmi üzletággal. 1976-os alapítása óta szombattartó Rami Levy üzletek kiugró eredményeket értek el. A társaság tőzsdei bevezetése (2006) óta eltelt tizenöt év alatt részvényei 600 százalékos hozamot jelentettek a befektetőknek.
A szupermarket hálózat a Hamutag [héberül: a márka] néven forgalmaz élelmiszereket, mosószereket és piperecikkeket. Továbbá néhány boltban kiegészül a Pizza Hashikma és a Burger Hashikma kedvezményes árú gyorséttermi szolgáltatással. Ezenkívül az üzletlánchoz tartoznak a Jafiz minden korosztályt kielégítő olcsóáru ruházati boltjai.
A 44 üzletből álló lánc egységei országszerte valamint Júdea és Szamária úgynevezett vitatott területein is működnek. Levy a siker titkát azonban nem a start-up felépítésű innovatív üzleti tevékenységnek tulajdonítja, hanem elsősorban az egyenlőségre vonatkozó üzletpolitikának, valamint a Rami Levy üzletek személyzetének és ügyfelei sokszínűségének.
Egyenlő bánásmód és az együttélés politikája
Rami Levy üzleti tevékenységéről és a cég politikájáról készült önéletrajzszerű saját tanulmányát azzal vezeti be, hogy
Cégünk filozófiája és operatív politikája – hogy izraelieket és palesztinokat alkalmazzon és egyenlően bánjon velük, egyformán tükrözi elveinket és eszméinket.
Továbbá azzal folytatja, hogy első munkavállalói palesztin és izraeli arab alkalmazottak voltak, akik közül azóta is többen hűek maradtak és karrierjük együtt virágzik a cégével.
Első alkalmazottja 35 évvel ezelőtt, a kelet-jeruzsálemi Ibrahim volt, aki jelenleg a cég logisztikai igazgatója. Egy másik raktári dolgozó Azaria, aki szintén 34 éve tagja a Rami Levy csapatnak.
A tanulmány szerint a palesztin területeken névértéken elvileg jóval magasabbnak kellene lennie a fizetéseknek, elsősorban azért, mivel a palesztin vállalatok nem fizetnek jövedelemadót a Palesztin Hatóságnak. Másodszor azért, mivel a helyi cégek nem vonják le a munkavállalók béréből az egészségbiztosítást, az adókat és a nyugdíjakat, annak ellenére, hogy az oslói egyezmények és a jogszabályok szerint a Hatóságnak joga van a különböző adók és járulékok levonására, de nem gyakorolja ezt a jogot. Ironikus módon a palesztin nem kormányzati fizetések az izraeli fizetések csupán negyedét teszik ki.
Ilyen körülmények között a Rami Levy által teremtett munkahelyekre értelemszerűen nagy a kereslet a palesztinok körében. A Palesztin Hatóság által ellenőrzött részeken egy vezető beosztású menedzser vagy egy tanár havonta átlagosan 2000 sékelt keres, messze az izraeli minimálbér alatt. A Rami Levy boltokban azonban egy teljes munkaidőben foglalkoztatott palesztin alkalmazott havi 4000–7000 sékelt keres, kiegészítve az izraeli törvények szerinti teljes orvosi és szociális juttatásokkal. Magasabb és vezető beosztásokban természetesen arányaiban emelkednek a bérek.
A fizetésen kívül azonban az egyik nem hivatalos ösztönzés vagy ha úgy tetszik előny, amelyet a Rami Levy Hashikma nyújt a palesztin munkavállalók számára,
a terrorbizniszben való részvétel helyett egy sokkal jobb alternatíva.
A mesés zsidó-palesztin együttélésről szóló cég története azonban együtt íródott az elmúlt évtizedek véres terror támadásaival, amelyek után a héber média többször is joggal tette fel a kérdést:
„Miért nem állítom le a palesztin munkavállalók alkalmazását a területeken történő támadások után. Megnyugtattam őket, hogy a palesztinok Rami Levy boltjaiban történő alkalmazása olyan politika, amelynek célja a palesztin terror megelőzése, nem pedig a bátorítása.”
BDS – mozgalom
A folyamatos terrorveszély mellett a BDS (Boycott, Divestment and Sanctions) denormalizációs mozgalmak aktivistái is folyamatosan zaklatják és próbálják megfélemlíteni a palesztin és izraeli dolgozókat valamint a vásárlókat egyaránt.
Ezenkívül tavaly februárban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nyilvánosságra hozott jelentése megnevezte azokat a vállalatokat, amelyek üzleti kapcsolatban állnak Júdea és Szamária zsidó közösségeivel.
A Tanács szerint a listán szereplő 112 üzleti vállalkozás „felvetett bizonyos emberi jogi aggályokat”. Az ilyen adatbázisban szereplő vállalkozások ellen bojkott vagy elszigetelés alkalmazható azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre a zsidó telepek miatt.
A felsorolt cégek között a Rami Levy Chain Stores valamint a Marketing Communications is megjelenik.
A BDS mozgalom támadásai és az ENSZ jelentésén kívül olyan cikkek és tanulmányok jelentek meg, amelyek az izraeli-palesztin konfliktust, egy szupermarketlánc kereskedelmi tevékenységein keresztül jelenítik meg. A tanulmány készítője arra utal, hogy Rami Levy a megszállt C zónában az állítólag radikálisan ellentétes ügyfelek e két populációjának együttélését érvként használja fel a gazdasági békéről folytatott vitában, mindazonáltal, hogy a szerző szerint e szupermarketek néprajza összetettebb és törékenyebb együttélésre enged következtetni.
A Cofix után, határ a csillagos ég
Az országos bolthálózat kiépítése mellett a következő bővítési lehetőség a rögzített árú termékeket forgalmazó kávézó és élelmiszerbolt láncot működtető Cofix cég által felajánlott akvizíció révén adódott. Ilymódon két évvel ezelőtt a Cofix [CFX] tőzsdére bevezetett cégben Rami Levy 20% részesedést vásárolt, emellett további 50,1%-os ellenőrző részvényvásárlási opcióval.
A Cofix lánc országos hálózata új lehetőségek kapuit nyitva meg, Lévy korábbi terveinek megfelelően, a Ben Jehuda forgalmas turista útvonalán megkezdte a tel avivi emelt áras Rami Levy boltok indítását, kihasználva a már meglévő Cofix üzlethelyiségeit.
Az izraeli turizmus elmúlt években tapasztalt határok nélküli virágzásának és a terveknek azonban a vírusjárvány vetett véget, legalábbis ideiglenesen.
A koronavírus nemzetközi terjedése miatt csődhelyzetbe került izraeli légitársaságokkal összefüggésben a közelmúltban Rami Lévy neve is felmerült, konkrétan az El Al részvények felvásárlásával kapcsolatban. Az egyébként párhuzamosan az izraeli Posta privatizációban is érdekelt Lévy fontolgatta a csőd szélére sodródott El Al többségi részvényeinek felvásárlását, de végül túl kockázatosnak tartotta és kihátrált.
Az Israir akvizíciójába a légi és idegenforgalmi iparág eddigi legsúlyosabb válsága ellenére azonban mégis belevágott, holott a közeljövőben egyik légitársaság sem kecsegtet a befektetés megtérülésével.
Rami Levy és társa Salom Háim (BGI Investments) eleinte mindössze 70 millió sékelt ajánlott fel a cég összes részvényeinek (100%) felvásárlására. A szokatlanul alacsony (induló)ajánlat a koronavírus okozta veszteségek miatt jelentősen alulértékelt idegenforgalmi ágazatban okozott károkat tükrözte, de végül 162 millió sékel árán Rami Levynek (40 millió készpénz valamint részvények útján) sikerült egy, a körülmények ellenére jól működő komplett légitársaságot beszereznie, miközben ígéretet arra is, hogy a cég dolgozóinak jövőjéről megfelelően fog gondoskodni.
Országos viszonylatban egyedül az Israir próbált az elmúlt hónapok válságos helyzete ellenére is talpon maradni.
Az El Al és az Arkia légitársaságokkal ellentétben, amelyek a bezárás mellett döntöttek és alkalmazottaikat fizetés nélküli szabadságra küldték, az Israir végig üzemképes állapotban működött.
Ráadásul a légitársaság elsőként jelentette be Izrael és az öböl-menti arab országokkal elkezdődött normalizáció jegyében, hogy Tel-Avivból menetrendszerű járatokat és komplett szállodai és turisztikai csomagokat értékesít Abu-Dzabiba és Dubajba.
Végül, de nem utolsó sorban a sikeres üzleti és magánélet mellett Rami Levy a politikában is szerzett némi jártasságot azok után, hogy a volt jeruzsálemi polgármester, Nir Barkat Jeruzsálem sikeres lesz frakciójához csatlakozva a főváros városi tanácsának tagja volt.
A két éve tartó izraeli belpolitikai válság és az egymást követő szavazásokat követően talán Rami Levy is belevág valamelyik soron következő választáson a politikába, és megvalósítja az egyenlő bánásmód és az együttélés politikáját. Mindenestre Rami Levy vállalkozásainak sikerén a Mindenható áldása érezhető, az sem lehet véletlen, hogy az izraeli légi és idegenforgalmi üzletág három vállalata közül, beleértve az El Alt is kettő már biztosan a szombatot betartva fog működni, míg eddig egyik sem.
