Bár Joe Biden lesz minden idők legidősebb elnöke, elődjeihez képest mégis övé a legprogresszívebb program.
Amerikában divatossá vált, hogy a politikusok a kampány alatt nagy ígéreteket tesznek arra vonatkozóan, hogy mi mindent fognak véghezvinni az első száz nap során. A gyakorlati megvalósítás már nehezebb, és az elnökök már beiktatásuk előtt szelídítenek a terveiken. Biden kampánya nem csak azért volt szokatlan, mert egy világjárvány idején, gyakorlatilag tömegrendezvények nélkül zajlott, hanem azért is mert a veterán politikus sok fontos kérdésben nem fejtette ki nézeteit. Még most is vannak kérdőjelek, hiszen nem lehet tudni, hogy az új elnök mennyire támogatná a demokraták köreiben népszerű, elsősorban a politikai rendszerre irányuló reformokat. Ilyen például a filibuster eltörlése (ami lehetővé tenné, hogy egyszerű többséggel bármit meg lehessen szavazni a Szenátusban), vagy ilyen az a törekvés, hogy három fővel növeljék a legfelsőbb bírók számát stb.
Biden egy világjárvány idején kerül hatalomra, és az ő feladata lesz kezelni a járvány gazdasági következményeit is.
Ehhez hozzáadódik még egy társadalmi megosztottság is, ami nem pusztán a politikai pártok mentén jött létre. Az Egyesült Államokban a legalapvetőbb kérdésekben nincs egyetértés, hiszen az országban továbbra is jelentős, 80 milliós evangéliumi keresztény kisebbség él, amely az uralkodó értékrenddel szemben bibliai nézeteket vall. Ez a réteg volt Trump legfőbb bázisa és kérdés, hogy az elnök bukása milyen következményekkel járhat számukra.
Az új demokrata adminisztráció a napokban nyilvánosságra hozta, hogy mit terveznek az első napokra. A CNBC cikke szerint kevés a konkrétum a dokumentumban, de az benne van, hogy Biden a beiktatás után azonnal visszavonja Trump elnöki rendeleteinek egy részét.
A kiadott tervezet szerint az első napon a demokrata elnök azonnal visszalép a párizsi klímaegyezménybe, eltörli a terrorveszélyes országokra vonatkozó beutazási tilalmat, és kötelezővé teszi a maszkviselést a szövetségi intézmények területén.
Biden csapata által kiadott dokumentumban négy nagy „válságot” neveztek meg, amelyeket kezelni szeretnének az elkövetkezendő időszakban: Covid-19, gazdasági válság, faji igazságtalanság, klímaváltozás
Járványkezelés
Az első napok ígéretei között van az iskolák és üzletek újranyitásával kapcsolatos szabályozás, valamint a már folyamatban levő oltási kampány folytatása. Biden ígérete szerint az első száz napban 100 millió embert fognak beoltani. Ez azonban komoly technikai akadályokba ütközhet, hiszen helyi szinten sem megy zökkenőmentesen az oltás az Egyesült Államokban. Gondot jelenthet továbbá az oltással szembeni szkepticizmus.
A Pew Research decemberi felmérése szerint a megkérdezett amerikaiak mindössze 29%-a nyilatkozta azt, hogy mindenképpen beoltatja magát, további 31% pedig bizonytalan, de inkább beoltatná magát. Ez azt jelenti, hogy 40% nem kér az oltásból.
A Biden-adminisztráció járványkezelésének része a gazdasági segítségnyújtás, és az új elnök egy újabb, 1,9 trilliós mentőcsomagot szeretne elfogadtatni a Kongresszussal. Ez egy éven belül a harmadik gazdaságserkentő csomag lenne, az első 3 trilliós és a második 900 milliárdos pénzinjekció után. Bár a demokratáknak többségük van a Képviselőházban, és az alelnök szavazatával a Szenátusban is, várhatóan nem lesz teljesen zökkenőmentes a tervezet útja. A Financial Times cikke szerint a csomagban lenne közel 350 milliárd a helyi önkormányzatok megsegítésére, egy újabb segélycsekk az alacsony keresetű amerikaiak számára és 400 milliárd dollár további vakcinákra és tesztekre. Az FT leírása szerint demokrata körökben néhányan csökkentenék a végösszeget.
A gazdasági szakértőket aggasztja, hogy a 1,9 trilliós csomagon túl az új Biden adminisztráció 5 trillió dollárt tervez beleönteni az oktatásban, új infrastruktúrába valamint a klíma programokba. Ennek a pénznek egy részét adóemeléssel szeretné előteremteni az új kormány.
A Pennsylvania Egyetem azonban kiszámolta, hogy a Biden által felvázolt adóemelésekkel az elkövetkezendő tíz évben 3.3 trillió dollárt lehetne előteremteni, vagyis 2 trillióval kevesebbet, mint amennyibe a megígért programok kerülnek.
A demokraták eltörölnék Trump adócsökkentésének egy részét, növelnék a vállalatokra kiszabott adót, valamint azoknak a személyi jövedelem adóját, akik 400 ezer dollárnál többet keresnek egy évben. A Wall Street Journal által megszólaltatott elemzők attól tartanak, hogy a nehéz helyzetben levő cégek megadóztatása csak súlyosbítaná a gazdasági helyzetet.
Tényleg középvonalas Biden?
Joe Biden politikai előnye demokrata kihívóival szemben a „középvonalas” jelölt címke volt. Gazdasági szempontból Biden valóban nem nevezhető baloldali politikusnak, és a kabinetjétől is távol tartotta azokat az embereket, akik játszadoztak a szocializmus gondolatával. Ahogy Barack Obama kabinetjében, az ő tanácsadói között is minden nagy cég lobbistája megtalálható. Szintén klasszikusan demokrata álláspontot képvisel a bevándorlás kérdésével kapcsolatban. Az első száz nap ígéretei között van, hogy 11 millió illegális bevándorló számára lehetővé teszik, hogy állampolgárokká válhassanak az elkövetkezendő években. Az amnesztiát várhatóan republikánus segítséggel szavazhatják meg a demokraták.
Azonban más szempontból Biden minden idők legprogresszívebb elnöke lehet, amelyet már az első száz napjával kapcsolatos terv is nyilvánvalóvá tesz.
Sokan elfelejtették már, de Barack Obama még 2008-ban úgy indult, hogy nem támogatta a melegházasságot, és igyekezett azt hirdetni, hogy Amerika már túllépett a rasszizmus problémáján. 12 év alatt hatalmas változások mentek végbe és Biden lesz az első elnök, aki például már a transz-ügyeket is a programja részévé tette. Biden annyira kiemelten fontosnak tartja a kérdést, hogy megígérte, hogy már az első nap elnöki rendeletben kötelezi az államokat arra, hogy a transzneműek az identitásuknak megfelelő nem nyilvános helységét és öltözőjét használhassák. Eddig az államok eldönthették, hogy milyen szabályozást alkalmaznak. Biden elkötelezettségét a témában az is illusztrálja, hogy egy transz nőt jelölt egészségügyi miniszter-helyettesnek.
2020 nyara megmutatta, hogy a rasszizmus kérdése nagyon megosztja az amerikai társadalmat. Vannak, akik szerint a rasszizmus már csak egyéni szinten van jelen az Egyesült Államokban, mások szerint azonban rendszerszintű rasszizmus van az országban. Biden az utóbbi kategóriába tartozik.
Az új adminisztráció oktatási miniszter jelöltje Miguel Cardona például támogatja, hogy a faji kritikai teória része legyen az amerikai oktatásnak. A teória faji szemüvegen vizsgálja a társadalmi viszonyokat és a történelmet.
Biden reformot ígért a rendőrségben is, ahol szerinte szintén nagy probléma a rasszizmus, és a Capitolium ostromát követően is azt nyilatkozta, hogy a rendőrök keményebben léptek volna fel, ha BLM tüntetők rohamozták volna meg a Kongresszus épületét.
Az első napok fontos kérdése lehet, hogy az új Biden adminisztráció, hogyan álljon hozzá Donald Trumphoz. Biden korábban úgy nyilatkozott, hogy nem fogja az igazságügyi minisztériumát Trump számonkérésére felhasználni. A capitoliumi eseményeket követően a demokraták egy újabb impeachment eljárást indítottak a republikánus elnök ellen, amit a Képviselőház meg is szavazott. A Trump elleni eljárás a Szenátusban elvben folytatódhat, bár az alkotmány alapján az eljárás célja maga az elmozdítás. A Szenátusban zajló impeachment azonban elvonhatja a figyelmet a válságkezelésről és Trumpot teheti Biden első hónapjainak főszereplőjévé.
