Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Új arc a CDU élén
Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnököt választották szombaton a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökévé a leköszönő Annegret Kramp-Karrenbauer helyére – írja az MTI.
A pénteken kezdődött kétnapos online kongresszuson a merkeli politika folytatását hirdető Laschet 521, a hagyományos konzervatív politika hívének számító Friedrich Merz 466 szavazatot kapott, a harmadik jelölt, a környezetvédelmet zászlajára tűző Norbert Röttgen pedig a voksolás első fordulójában kiesett.
A szombati online szavazást levélszavazatok útján is megerősítik, az eredményt várhatóan január 22-én hirdetik ki.
Németországban 2021 őszén tartanak szövetségi parlamenti választásokat, amelyeken megválaszthatják Angela Merkel utódját. A kancellár már korábban közölte, hogy jelenlegi, negyedik mandátuma lesz az utolsó. Az elmúlt évek hagyományaival szakítva nem biztos, hogy a pártelnök egyben a CDU kancellárjelöltje is lesz. Már csak azért sem, mert elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a 69 éves Merkelt 16 évig tartó regnálása után ősszel CDU-s politikus váltja majd fel a kancellári székben. A felmérések ugyanis arról tanúskodnak, hogy a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választói körében tartományi vezetői képességeiért a legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikus ma az a Markus Söder, aki Bajorország miniszterelnöke, egyben a CSU elnöke.
Szakértők szerint rajtuk kívül Jens Spahn egészségügyi miniszternek is lehet esélye a kancellári tisztségre, jóllehet maga Spahn – aki a koronavírus-járvány kezelésével jelentős népszerőségre tett szert – a kétnapos kongresszuson Laschet elnöksége mellett szállt síkra.
Győzelmi beszédében Laschet méltatta Angela Merkel eredményeit, egyúttal bejelentette, hogy indulna az a kancellári székért is.
A kormányban a védelmi miniszteri posztot betöltő Annegret Kramp-Karrenbauer még a koronavírus-járvány előtt, tavaly februárban jelentette be, hogy nem indul kancellárjelöltként a következő Bundestag-választáson, ezért lemond a CDU-ban 2018 óta viselt pártelnöki tisztségéről, hangsúlyozva, hogy szerinte ugyanannak a politikusnak kell lennie a párt elnökének és kancellárjelöltjének.
Orbán gratulál
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke levélben gratulált Armin Laschetnek a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökévé választásához – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton.
„Meggyőződésem, hogy a Fidesz és a CDU komoly hagyományokkal bíró együttműködése az elmúlt két és fél évtizedben nagymértékben hozzájárult a magyar-német kapcsolatok fejlődéséhez, országaink kiemelkedő gazdasági sikereihez. Ennek szellemében várakozással tekintek az előttünk álló közös munka elé, és biztosíthatom, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködésünk továbbvitelében a jövőben is számíthat jómagam és a Fidesz támogatására”
– írta Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke bízik abban, hogy a közeljövőben lehetőségük nyílik személyesen is egyeztetni a két politikai közösség, valamint a Magyarország és Németország előtt álló kihívásokról. „Felelősségteljes munkájához addig is jó egészséget és sok sikert kívánok” – zárta levelét Orbán Viktor.
Pelosi kongresszusi tagokat is kész számonkérni
Az amerikai szövetségi törvényhozás tagjai ellen is vádat kell emelni, ha bármelyikükről kiderül, hogy segítséget nyújtottak a Capitolium elleni támadás résztvevőinek – jelentette ki pénteken Nancy Pelosi az MTI szerint.
Az amerikai képviselőház demokrata párti házelnöke washingtoni sajtóértekezletén kifejtette: a január 6-i támadás nyilvánvalóvá tette, hogy számolni kell az országot érintő belső fenyegetésekkel is. „Ezen a téren ténylegesen elvesztettük ártatlanságunkat” – mondta a politikus, hangsúlyozva: a Kongresszus tagjainak szükségük van arra, hogy meg tudjanak bízni egymásban.
Pelosi szavai „rímeltek” a néhány demokrata képviselő által hangoztatott feltételezésekre, miszerint egyes republikánus törvényhozók maguk is erősítették Donald Trump hivatalban lévő elnök támogatóiban azt a meggyőződést, hogy a tavaly novemberi elnökválasztás eredménye csaláson alapult.
A múlt heti események rendkívüli bizalmatlanságot és haragot szültek a parlament berkeiben, s ez vezetett a Trump elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) megindításához – hívták fel a figyelmet demokrata képviselők
„A múlt héten a Capitolium elleni olyan támadásnak voltunk az elszenvedői, amely életeket sodort veszélybe, s amely traumatizálta a Kongresszust és annak alkalmazottait”
– emlékeztetett Pelosi, aki jelezte: parlamenti bizottságok fogják alaposan megvizsgálni a történteket.
A házelnök bejelentette: addig is megbízta Russel Honore nyugalmazott tábornokot, hogy vegye kezébe a Capitolium biztonságát érintő intézkedéseket, tekintettel Joe Biden megválasztott, demokrata párti elnök január 20-i hivatali beiktatására. Honore jelentős érdemeket szerzett, amikor a Katrina hurrikán elárasztotta New Orleanst, és a tábornok megszervezte, hogy a segélyszállítmányok eljuthassak a rászorulókhoz.
Pelosit kérdezték arról, hogy miként folytatódik az impeachment-eljárás. Az amerikai képviselőház ugyanis szerdán megszavazta az elnök felmentését célzó eljárás megindítását lázadás szításának vádjával a Capitolium ostroma miatt.
A vádirat most a szenátus elé kerül, amely legkorábban a jövő héten szavazhat az ügyben. Pelosi egyelőre nem tudta pontosan megmondani, hogy mikor terjeszti a felsőház elé a vádiratot.
Az ország bűnüldöző szervei eközben folytatják a nyomozást a támadás körülményeinek feltárására. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik tisztségviselője a Reutersnek elmondta, hogy 270 személyt azonosítottak a támadás gyanúsítottjai közül, s több mint százat őrizetbe vettek.
Michael Sherwin, Washington D. C. szövetségi főügyésze még szerdán közölte, hogy addig 70 vádemelés történt, de arra számít, hogy ez a szám több százra fog emelkedni. A főügyész pénteken jelezte, hogy a hatóságok minden szélsőséges csoportot megvizsgálnak, amelyek a Capitolium elleni támadás hátterében állhatnak.
Az egyik amerikai igazságügyi tisztségviselő a Reutersnek ugyanakkor elmondta: jelenleg nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy január 6-án megpróbáltak volna elrabolni vagy meggyilkolni törvényhozókat.
Irán erőt demonstrál
Újabb hadgyakorlatot tartott szombaton az iráni Forradalmi Gárda, tengerfelszíni célpontok ellen bevethető rakétákat próbáltak ki az Indiai-óceánon elhelyezett célpontokon – jelentette az iráni állami televízió az MTI szerint.
A híradásban nem volt szó a rakéta típusáról. A felvételeken az látható, hogy két rakéta csapódik be a tévé tájékoztatása szerint az indítás helyétől 1800 kilométerre lévő célpontba, amellyel „ellenséges hajók” elleni támadást szimuláltak.
Pénteken a Forradalmi Gárda szárazföldi célok ellen bevethető drónokkal és manőverező robotrepülőgépekkel hajtott végre gyakorlatot „ellenséges bázisok” elleni támadást szimulálva.
A gyakorlatokra éppen olyan időpontban kerül sor, amikor Teherán és Washington között ismét tetőfokára hág a feszültség. A korábbi amerikai kormányzattal ellentétben ugyanis Donald Trump kormánya az elszigetelés és nyomásgyakorlás eszközeihez fordult Iránnal szemben. Az Egyesült Államok kilépett az Irán atomprogramjáról kötött nemzetközi megállapodásból, és visszaállította a szankciókat az iszlám köztársasággal szemben.
Válaszul Irán is sorra mondta fel a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, és ismét a megengedettnél nagyobb mértékben dúsított uránt kezdett előállítani. A 20 százalékos dúsítási szint jóval meghaladja a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett 3,67 százalékot.
Szombaton a megállapodás három európai aláírója, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország közös közleményben szólította fel Teheránt, hogy álljon el legújabb intézkedésétől, miszerint ismét elkezdett dolgozni egy fém-urán alapú fűtőanyag előállításán kísérleti reaktorok számára.
Berlin, Párizs és London egyhangúlag szólítja fel Teheránt, hogy térjen vissza a 2015-ös megállapodás vállalásaihoz. A három európai hatalom arra figyelmeztette Iránt, hogy a bejelentett urándúsításnak nincs haszna polgári célú felhasználás szempontjából, de katonai vonatkozásai jelentősek lehetnek.
„Erőteljesen hangsúlyozzuk, hogy Iránnak véget kell vetnie ennek a tevékenységnek, és haladéktalanul vissza kell térnie a közös átfogó cselekvési tervben tett vállalásaihoz, ha komolyan gondolja, hogy életben szeretné tartani a megállapodást”
– áll a három európai hatalom közleményében.
A közös átfogó cselekvési terv (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA) az a 2015-ös megállapodás, amelyben több mint 10 évnyi tárgyalásokat követően Irán vállalta nukleáris tevékenységének korlátozását, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az iszlám köztársaságot sújtó szankciók jelentős részét.
Most már talán tényleg választ „Palesztina”
A Palesztin Hatóság pénteken bejelentette, hogy több mint egy évtized után az idén parlamenti és elnök választást tartanak – írja az MTI.
Ez a legújabb próbálkozás, hogy véget vessenek a hatalmi harcoknak Mahmúd Abbász elnök Fatah mozgalma és iszlamista vetélytársa, a Hamász között – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
A parlamentet legutóbb 2006-ban választották meg, és meglepetésre a Hamász nyert. A következő évben az iszlamisták hatalmukba kerítették a Gázai övezetet, és ez hosszú időre megakadályozta az újabb voksolást.
Az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában, vagyis a Palesztin Hatóság által igazgatott területen május 22-én lesz a parlamenti választás, míg a hatóság elnökére június 31-én lesz a szavazás a pénteki bejelentés értelmében.
A rendelet szerint „az elnök azt az utasítást adta a választási bizottságnak és az egész államapparátusnak, hogy indítson el egy demokratikus választási folyamatot a haza összes városában”.
Kínai oltóanyag érkezett Szerbiába
Egymillió adag kínai Sinopharm oltóanyag érkezik szombaton a Nikola Tesla belgrádi repülőtérre, a szállítmány megérkezésénél Aleksandar Vucic szerb államfő is jelen lesz – jelentette a N1 regionális hírcsatorna az MTI szerint.
Zoran Gojkovic, a válságstáb tagja korábban a sajtónak úgy nyilatkozott: ha a szerb gyógyszerügynökség minden engedélyt megad, a kínai vakcinával már vasárnap vagy hétfőn megkezdhetik az oltást.
Szerbiában már korábban engedélyezték a Covid-19 elleni, a BioNTech és a Pfizer által kifejlesztett mRNS vakcinát, az orosz Szputnyik V pedig feltételes forgalombahozatali engedély kapott. Egyelőre a kínai vakcinát is ideiglenesen engedélyezik, és csak később kap állandó engedély – mondta Gojkovic.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma pénteken Szerbiában 1751-gyel 369 823-ra, Koszovóban 296-tal 55 135-re, Észak-Macedóniában 403-mal 88 389-re, Montenegróban 414-gyel 54 730-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 295-tel 117 327-re növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 21-gyel 3687-re, Koszovóban héttel 1399-re, Észak-Macedóniában tízzel 2682-re, Montenegróban eggyel 741-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 18-cal 4362-re nőtt.
