Megnyílik az első holokauszt múzeum Portugáliában. Az északi Portó városában található intézményt az a zsidó közösség alapította, amely az Inkvizíció áldozatainak utódaiból áll – írja a Jewish Telegraphic Agency.
A Portói Holokauszt Múzeumot a Moszkvai Zsidó Múzeum és Toleranciacentrum, valamint más intézmények segítségével fejlesztették. Január 20-án fog megnyílni, és évi 10 ezer látogatóra számít a járvány lecsengése után, jelentette be közleményben a Portói Zsidó Közösség nevű, helyi zsidókat képviselő szervezet.
Január 27-én, a nemzetközi holokauszt emléknapon egész Portugáliából várnak diákokat.
A múzeum kiállítási anyagai közt szerepel egy auschwitzi barakk másolata, és egy emlékszoba, ahol a falakra a holokauszt áldozatainak neveit írták. Egy tanközpont is található a múzeumban.
Az inkvizíció 1492-ben jelent meg Spanyolországban, 1536-ban pedig már Portugáliát is elérte. A vallásos, kirekesztő intézmény véget vetett a zsidó közéletnek Portóban, és más városokban is – több százezer szefárd zsidó menekült el az Ibériai félszigetről. Akik maradtak, titokban gyakorolták vallásukat. Leszármazottaikat bnéi anuszim-ként ismerik.
Artur Carlos de Barros Basto hadi parancsnok és bnéi anuszim-leszármazott nevéhez köthető, hogy újra lett zsidó közösségi élet a városban 1920-ban. Ennek szervezése és népszerűsítése miatt viszont kirúgták a hadseregből, és egy antiszemita koholt per során elítélték ‘pedofilként.’ Bukásával a portói zsidó élet is kárt szenvedett.
A negyvenes években több ezer zsidó menekült kelt át Portugálián, ami semleges volt a második világháborúban. Innen jutottak el aztán az USA-ba, vagy a még meg nem alakult Izrael területére. Aristides de Sousa Mendes volt portugál főkonzul, aki Franciaországban teljesített szolgálatot, több ezer életmentő vízumot állított ki a náci megszállás elől menekülő zsidóknak.
A korai 2000-es években a portói bnei anusim több tagja az ortodox hitre tért át, köztük a közösség korábbi vezetője, Jose Ferrao Filipe.
A közösségnek vannak olyan tagjai, akik olyan askenázi zsidóktól származnak, akiknek több rokonuk is a holokauszt áldozatául esett – köztük a szervezet kincstárnoka, Michael Rothwell.
“A nagyszüleim jó német hazafiak voltak” írta állásfoglalásában. De amikor a nácik hatalomra kerültek, “őket hívatlan idegeneknek minősítették, úgy szállították Auschwitz-ba, mint a marhákat, elszakították őket egymástól, erőszakoskodtak velük, és mindketten meghaltak.”
Portugáliában jelenleg körülbelül 3100 zsidó él – 75 százalékkal több, mint 2001-ben – a londoni Zsidó Politikai Kutató Intézet 2020-as népességkutató tanulmánya szerint. A Portói Zsidó Közösség jelenleg nagyjából 400 tagot számlál, míg egy évtizede csak pár tucatnyian voltak. A város teljes lakossága 200 ezerre tehető.
A növekedésnek oka lehet a bevándorlás Európából és Latin-Amerikából, valamint az a 2015-ös portugál törvény is, ami állampolgárságot garantált a szefárd zsidók leszármazottainak, akiknek az Inkvizíció elől kellett elmenekülniük. Spanyolország egy évvel később hasonló törvényt fogadott el.
A portói és a lisszaboni zsidó közösségek bírálják el a jelentkezéseket, egyenként több száz dollárért. Eddig több mint 76 ezren jelentkeztek, körülbelül 30 százalékuk sikeresen.
A bevételnek köszönhetően a közösség, ami egy évtizedig nem tudta megjavítani zsinagógájának repedt mennyezetét, vagy rabbit bérelni, az utóbbi években kijavította a zsinagógát, munkát adott egy teljes állású rabbinak, zsidó múzeumot nyitott, és tavaly egy 1 millió dolláros dokumentumfilmet forgatott Barros Basto-ról.
Számos ország méltóságai és diplomatái is meg fognak jelenni a Portói Holokauszt-múzeum megnyitó ünnepségén, közölte a közösség. A szóvivő azt nem árulta el, mennyibe került a múzeum, vagy hogy mekkora lesz az éves fenntartási költsége.
A projekt egy “Délkelet-Ázsiában élő portugál szefárd család jelentős adományával valósult meg” mondta Rothwell, de nem nevezte meg a családot.
