Izraeli szakemberek igyekeznek segíteni az európai zsidó közösségeket, miután az Európai Bíróság helyben hagyta azt a belgiumi rendeletet, mely néhány évvel ezelőtt betiltotta a kóser rituális vágást állatvédelmi okokra hivatkozva. Az Európai Bíróság döntése alapján a tiltás nem akadályozza a szabad vallásgyakorlást, zsidó szervezetek szerint azonban határozat az európai zsidó közösséget végének kezdetét jelenti – írja Cvika Klein, a Makor Rishon újságírója.
Az izraeli kormányzat azonnal dolgozni kezdett azon, hogy igyekezzék megváltoztatni a döntést. A külügyminisztérium mellett a diaszpóra-ügyi miniszter, Omer Jánkelevics kezdett tárgyalásba vezető európai politikusokkal, így az Unió soros elnökségét betöltő Portugália külügyminiszterével, Augusto Santos Silvával.
Az uniós bíróság döntése ellen felszólalt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki Jichák Herzognak, a Szochnut vezetőjének írt levelében védelmébe vette a kóser vágást, mint a vallásgyakorlás egyik elengedhetetlen eszközét. „Megdöbbenve olvastam az Európai Bíróság, a kóser vágás betiltásáról szóló döntését” – írja Orbán. „Úgy gondolom, hogy ez a döntés nemcsak a vallásszabadság elleni támadás, hanem zsidó-keresztény örökségünk és az Európában élő zsidó közösségek elleni támadás. Következésképpen kormányom gyorsan elítélte ezt a káros döntést, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy az összes lehetséges nemzetközi fórumon felemeljük a szavunkat ellene” – folytatta.
Mindeközben az európai rabbik vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként lehet a kóser vágást összhangba hozni az európai szabályokkal, hiszen mint ismeretes, a bíróság döntése szerint vágáskor az állatot elektromos árammal kell sokkolni, mely ugyan nem öli meg az állatot, de elkábítja.
A kérdés vallásjogi szempontból nem újkeletű. A második világháború idején élt Jechiel Jákov Weinberg, berlini rabbi (1884-1966) Szeridéj És című vallásjogi responzumában publikálta véleményét, miszerint megengedhető az elektromos kábítás a kóser vágás idején. Döntése a kor más rabbijainak komoly ellenállásába ütközött.
Egy neve elhallgatását kérő európai zsidó politikus szerint ideje volna ismét megvizsgálni az elektrosokk kérdésének vallásjogi vonatkozását: „a háláchá (zsidó vallásjog) szerint az állatnak élni kell, és egészségesnek kell lennie a vágás pillanatában. Ha olyan módon kábítják el az állatot, hogy azután akár ismét feleszmélhetne, esetleg meg lehetne engedni a kábítást kóser vágás esetén is”.
A politikus felidézi a 20. század egyik legkiemelkedőbb vallásjogi döntéshozójának, Mose Feinstein rabbinak (1895-1986) döntését az elektromos sokkolásról, miszerint az azért tilos, mert kárt tesz az állatban. Azonban a döntés a 60-as években született, azóta pedig más módszerekkel végzik a kábítást, így akár megengedhető is volna.
„Ha bizonyíthatóan semmi baja nem lesz az állatnak a sokkolás következtében, akkor nem kéne, hogy akadálya az ilyen eljárásnak” –
idézi a politikus Feinstein rabbi döntvényét, amely szerint az nem kötelező, hogy az állat ébren legyen a vágás idején.
Ezzel szemben Shimon Cohen, az angliai kóser vágásért felelős szervezet vezetője szerint nem szabad változtatni a vágás vallásjogi szabályain,
„még ha az állat magához is tér a sokkolás után, nem tudni, hogy az milyen egészségügyi következményekkel járt. Ily módon az állat már betegnek tekinthető a vágás előtt is, ezért az a rabbi aki megengedő a kérdéssel kapcsolatban, bizonyára nem ismeri a vallásjogi törvényeket.”
