Több, mint ezer ember vonult fel az ukrán fővárosban, hogy tisztelegjenek az Ukrán Nacionalisták Szervezetének egykori vezetője, Sztepan Andrijovics Bandera előtt, akire sokan, mint náci árulóra tekintenek — újságolja a zsido.com.
A péntek esti, sokakban félelmet kiváltó fáklyás felvonulás után Ukrajna izraeli nagykövete, Joel Lion határozott szavakkal ítélte el az eseményt. A nagykövetnek ukrajnai állomáshelyén eddig ez volt a legerőteljesebb felszólalása. Szombat este Twitter oldalán Lion azt írta, hogy
„Határozottan elítéljük a náci rezsimmel együttműködők dicsőítését. Itt az ideje, hogy Ukrajna megbékéljen a múltjával.”
A Pravda Ukraine jelentése szerint a menetben résztvevők legtöbbje a Szvoboda szélsőjobboldai párt jelképeit viselték, melynek vezetői időről-időre antiszemita kijelentéseket is tesznek. Több transzparensen az alábbi szöveg volt olvasható:
„A nacionalizmus a mi vallásunk. Bandera a mi prófétánk.”
A második világháborúban Bandera a nyugat-ukrajnai nemzeti mozgalom kulcsfigurája volt, s habár az ukrán nacionalisták „elsőszámú ellenségei” az oroszok és lengyelek, ők sem maradtak immunisak az antiszemitizmussal szemben sem, igaz, náluk a zsidók, inkább másodszámú ellenségeknek számítanak. Az ukrán felkelő hadsereg, melyben Bandera szintén vezető szerepet játszott, zsidók és lengyelek ezreit gyilkolták meg, közöttük számos civil embert, így nőket és gyermekeket is.
2010. január 22-én, az ukrán Egység Napján Viktor Juscsenko, Ukrajna akkori elnöke posztumusz hősként tüntette ki Banderát, mely kitüntetést a férfi azonos nevű unokája vett át. A kitüntetés után számos szervezet, közöttük a Simon Wiesenthal Központ és magánszemélyek is tiltakoztak és többen visszaadták hasonló, korábbi kitüntetésüket.
Idén január 1-jén, Bandera születésnapján, a szülővárosában, Lvivben – ahol 1941 nyarán a nacionalista politikus maga kiáltotta ki a független Ukrajnát – ünnepséget rendeztek, emlékművének megkoszorúzásán pedig több magas rangú hivatalnok is képviseltette magát, mint például Maxim Kozitsky, a régió vezetője.
Banderát ötven éves korában, 1959-ben Frankfurtban a KGB emberei gyilkolták meg. Bandera megítélése egyébként a mai napig nem egységes, míg az ország nyugati részében sokan nemzeti hősként ünneplik, addig Kelet-Ukrajnában a legtöbben náci árulóként tekintenek rá.
