Egyes elemzők szerint a Szaúdi-Arábia és a Katar közti új megállapodás elhárítja az akadályt a térség legnagyobb hatalma és a zsidó állam közti békekötés elől, mások kevésbé optimistán úgy látják, a két kérdésnek nincs köze egymáshoz – írja a Times of Israel.
Jared Kushner, a Fehér Ház vezető tanácsadója részt vesz a szaúdi Al-Ula városban tartott keddi ünnepségen, amelynek során Rijád és Katar hivatalosan is megszűnteti évek óta tartó vitáját. Kushner a Trump-kormány utolsó napjaiban áttörést igyekszik tető alá hozni a régióban, amelyhez elengedhetetlen az Öböl-menti államok egysége Irán elszigetelésében.
Ezt a célt szolgálják Kushner normalizációs megállapodásai Izrael és négy arab ország, köztük az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között, amely országok csatlakoztak Szaúd-Arábiához és Egyiptomhoz és 2017-ben blokádot indítottak Katarral szemben.
A négy ország azzal vádolta Dohát, hogy támogatja a térség iszlamista csoportjait és túlságosan jó viszonyt ápol Iránnal. Katar elutasította ezeket a vádakat.
A kérdés az, hogy vajon most, hogy Szaúdi-Arábia és Katar viszonyának rendbetétele után jobb helyzetben van-e Kushner ahhoz, hogy Szaúd-Arábiát is bevonja az Izraellel kötött békeszerződések sorába, ezzel is erősítve az egységet Irán ellen.
„A konfliktus akadályozta a normalizálást, de a katari bojkott befejezése önmagában nem elegendő” – mondta egy név nélkül nyilatkozó magas rangú amerikai tisztviselő.
A The Times of Israel-nek nyilatkozó elemzők szintén szkeptikusak voltak az Öböl-menti diplomáciai válság megszüntetése és egy újabb normalizációs megállapodás közti egyenes következményt illetően.
„Jó lenne, ha Jared Kushner közel-keleti erőfeszítéseit egy szálra lehetne felfűzni, de szerintem ez alkalommal nincs összefüggés”
– mondta Karen Young, az Amerikai Vállalkozás Intézetének öböl-szakértője. Young szerint a szaúdi-katari megállapodás sokkal inkább „újrapozícionálásról szólt” a szaúdiak részéről, mielőtt Joe Biden elfoglalná a Fehér Házat.
Biden megfogadta, hogy helyreállítja az Egyesült Államok kapcsolatait Szaúd-Arábiával, amely meggyengült a demokraták szemében az ottani emberi jogi helyzet miatt.
„Az elmúlt négy évben hozott számos külpolitikai döntés nem igazán működik számukra, ezért itt az ideje, hogy néhányukat lezárjuk” – mondta Young, utalva Rijád katari bojkottjára és a jemeni bombázásokra.
Husszein Ibish, a washingtoni Öböl-államok intézetének munkatársa elmondta, hogy Rijád azon túl, hogy örömet szerez Bidennek, hogy az ne örököljön diplomáciai zavart,
Katar blokádjának befejezéséről szóló döntésével a leköszönő Trump-adminisztráció külpolitikai örökségét is igyekezett megszilárdítani.
„Ugyanakkor azt sugallni, hogy a döntés valamilyen módon hozzájárulhat a szaúdi-izraeli normalizációs megállapodáshoz, túl nagy ugrás volna” – állítja Ibish.
Ibish elismerte, hogy az Izraellel fennálló kapcsolatok minden bizonnyal megvitatásra kerül az Öböl-menti Együttműködési Tanács e heti csúcstalálkozóján, Al-Ulában – ahol aláírják a szaúdi-katari megegyezést is, de ami végső soron szerepet játszik majd Rijád azon döntésében, hogy normalizálódik Izraellel, az Szaúdi-Arábia Egyesült Államokkal való kapcsolata illetve és Salman király és fia, Mohammed bin Salman koronaherceg közti dinamika lesz. Ez utóbbi hajlandóbbnak mutatkozik kapcsolatok kialakításáról a zsidó állammal, míg idősödő apja továbbra is hű a palesztin ügyhöz.