Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Leszavazták Trumpot
Megválasztása óta első alkalommal leszavazta Donald Trump amerikai elnök vétóját pénteken a republikánus többségű szenátus – írja az MTI.
Az elnök a 740 milliárd dolláros (220,2 ezermilliárd forint) védelmi költségvetésről szóló törvény ellen emelt vétót, kifogásolva a védelmi kiadások jóváhagyásáról szóló jogszabály több elemét.
A szenátus 81 szavazattal 13 ellenében, a szükséges kétharmados többségnél jóval nagyobb arányban írta felül az elnök vétóját, alig két nappal azelőtt, hogy a november 3-án újjáválasztott kongresszus vasárnap leteszi esküjét és hivatalba lép.
Trump, aki elnökválasztási veresége nyomán január 20-án távozik hivatalából, korábban nyolcszor élt sikeresen az elnöki vétó lehetőségével.
A védelmi költségvetésről szóló törvényt az 1960-as évek óta minden évben sikerült probléma nélkül elfogadni. A Kongresszus két háza, a demokrata többségű képviselőház és a republikánus többségű szenátus idén is nagy többséggel fogadta el, de az elnök vétót emelt, aminek felülírásához kétharmados többségre van szükség a törvényhozás mindkét házában.
A szenátus tagjai egyesével voksoltak és helyi idő szerint péntek délután vált egyértelművé, hogy kellő számú szenátor adja szavazatát az elnöki vétó ellen.
Szulejmánira emlékezve 20%-ra dúsítják az uránt Iránban
Irán jelezte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felé, hogy ismét 20 százalékosra dúsított urán előállítására törekszik – közölte pénteken Twitteren Oroszország NAÜ-höz akkreditált nagykövete az MTI szerint.
Mihail Uljanov hozzátette, hogy Teherán szándékát Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója már tudatta a tagországokkal. Az ügynökségnek a Reuters hírügynökség birtokába jutott közleménye szerint mindazonáltal Irán nem közölte, mikortól növelné az urándúsítás szintjét.
Irán a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodás előtt már elérte ezt a szintet, jelenleg pedig már 4,5 százalékos tisztaságúra dúsított uránt, a szerződés által megengedett 3,67 százalék helyett.
Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a síita állammal szemben hozott szankciókat. Jóllehet, válaszul az iráni vezetés áthágta a szerződés több korlátozását, Teherán többször leszögezte: gyorsan vissza tudja állítani az atomalkuban foglalt állapotot, amennyiben az amerikai szankciókat feloldják.
Mindeközben pénteken Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka a Teheráni Egyetemen elmondott beszédében leszögezte, hogy országa teljes mértékben felkészült egy esetleges amerikai katonai művelet elhárítására.
Beszédében Szalami megemlékezett Kászim Szulejmániról, a Gárda kötelékébe tartozó, külföldi hadműveletekre szakosodott al-Kudsz elitegységének a parancsnokáról, akivel tavaly január 3-án amerikai dróncsapás végzett a bagdadi repülőtér mellett.
A héten Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter úgy vélte, Trump „ürügyet” keres ahhoz, hogy háborút indítson, utalva arra, hogy november végén felvonultatták az Arab(Perzsa)-öbölbe a Nimitz amerikai repülőgéphordozót, december 10-én pedig két B-52 amerikai bombázó repült át a térség felett egy, elsősorban Irán ellen irányuló erődemonstráció keretében.
„Ahelyett, hogy az Egyesült Államokban az új koronavírus ellen küzdenének, Donald Trump és cinkosai milliárdokat pazarolnak arra, hogy B-52-ket röptessenek, és a mi térségünkbe küldjék az armadát”
– írta Twitter-üzenetében Zaríf.
Allahu akbározva randalíroztak Bécsben
Randalírozások voltak Bécs jelentős részben bevándorlók lakta negyedében szilveszter éjszakáján, a rongálók közül többen Allah akbar kiáltások közepette petárdákkal dobálták meg a rendőröket is. Az APA osztrák hírügynökség szombati jelentése szerint Karl Nehammer belügyminiszter reagálásában azt hangoztatta, nem tűrik el az ilyen cselekedeteket a „párhuzamos társadalmakhoz” tartozók részéről – írja az MTI.
A Favoriten negyedben, a Reumann téren randalírozók amellett, hogy pirotechnikai eszközökkel számos kárt okoztak, a jelentések szerint felgyújtottak egy rendőrautót, gyúlékony folyadékkal öntöttek le egy fenyőfát, és a közbelépő rendőröket is égő pirotechnikai eszközökkel dobálták meg. A rendőrség kilenc embert állított elő, közöttük szír, osztrák, iraki fiatalokat. Egy 21 éves szír férfit, aki szemetesedénnyel akart betörni egy ékszerüzletbe, előzetes letartóztatásba helyeztek.
„Az ilyen cselekményeket nem tűrjük el” – hangsúlyozta vasárnapi közleményében Karl Nehammer, hozzátéve, hogy a történtek „mélyen antidemokratikus és minden szolidaritást nélkülöző magatartás jelei”. „Mindenkinek, aki nem tud azonosulni társadalmi értékeinkkel, és megpróbálja azokat megbolygatni, jogi következményekkel kell számolnia” – így a belügyminiszter.
Susanne Raab, az integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter az APA-nak kijelentette, hogy mélyen megrázták a Favoriten negyedben szilveszteréjjel készült felvételek, amelyek ismételten a párhuzamos társadalmak veszélyéről tanúskodnak.
A néppárti belügyminiszter azt is közölte: a bécsi rendőrség széles körű nyomozást indít az ügyben.
Gerhard Pürstl bécsi rendőrfőnök ehhez kapcsolódva hangoztatta, hogy máris egyenruhás különleges egységek és civilruhás nyomozók járőröznek és végeznek ellenőrzéseket a városnegyedben.
Pürstl várhatóan hamarosan a bécsi városvezetéssel is megvitatja a bevándorlók beilleszkedésével kapcsolatos biztonsági helyzetet és a rendőrség erre vonatkozó politikáját.
Nehammer és Raab köszönetet mondott a rendőrségnek a fellépéséért.
Favoritenben már augusztusban összetűzések voltak kurd nacionalista tüntetők és török bevándorlók között, ami miatt feszültté váltak a török-osztrák kapcsolatok. Sebastian Kurz osztrák kancellár viszály szításával vádolta meg Ankarát.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) a most történtek miatt bírálta Michael Ludwig szociáldemokrata polgármestert, aki szerinte kudarcot vallott az integráció megvalósításában. Dominik Nepp, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) képviselő volt bécsi alpolgármester kijelentette: „megdöbbentette az iszlamiszta bűnöző migráns csőcselék”, és 2020 júniusa, a zavargások kezdete óta tanúsított tétlenséggel vádolta meg a belügyminisztert.
Norbert Hofer, az FPÖ vezetője a rendzavarók kitoloncolását követelte, az osztrák állampolgársággal rendelkezőktől pedig az okozott károk megtérítését.
Csődhullámra számítanak Németországban
Súlyos gazdasági következményeket és csődhullámot vár a második járványvédelmi zárlattól Németországban a DIW gazdaságkutató intézet elnöke – írja az MTI.
„Minél tovább tart a zárlat, annál több vállalat kerül lehetőségei határára és annál több lesz kénytelen csődöt jelenteni” – mondta Marcel Fratzscher, a berlini DIW (Deutschen Instituts für Wirtschaftsforschung) gazdaságkutató intézet elnöke az Augsburger Allgemeine lapnak adott interjúban. Véleménye szerint a második zárlatnak súlyosabb következményei lesznek a vártnál. „A kérdés nem az, hogy lesz-e csődhullám, hanem hogy mikor”
– fogalmazott. Hozzátéve, hogy a csődök miatt a munkanélküliség is növekedni fog.
Elmondása szerint „a munkaerőpiaci helyzet kedvezőtlenebb annál, amit a statisztikák mutatnak”. Tavaly ugyanis közel 600 ezer társadalombiztosítási járulékot fizető alkalmazott veszítette el az állását. Ehhez jön még mintegy 850 ezer kisegítő (mini-job) foglalkoztatott, akik sem munkanélküli segélyre, sem részmunkaidős foglalkoztatási támogatásra nem tarthatnak igényt. Nagy veszteség érte emellett a mintegy két és fél millió önálló dolgozót is.
Mágneses akna a Perzsa-öbölnen
A hajótesthez tapasztott, mágneses aknát talált a legénység egy tartályhajón a Perzsa-(Arab-)öbölben, az akna hatástalanításán iraki tűzszerészek kezdtek el dolgozni pénteken – írja az MTI.
Az aknát előző nap fedezték fel a Bászra közelében lévő, libériai zászló alatt hajózó tartályhajón. Az iraki hatóságok evakuálták a legénységet.
Az MT Pola nevű hajó az iraki olajkereskedelmi ügynökségé, és úszó üzemanyagtartályként szolgál más hajók feltöltéséhez. Éppen az MT Nordic Freedom nevű bermudai zászló alatt hajózó tanker tartályait töltötte fel, amikor a legénység felfedezte az aknát a hajó oldalán. A Pola nemzetközi vizeken tartózkodik, 28 tengeri mérföldre Irak partjaitól.
A mágneses aknák, amelyeket legtöbbször különleges egységek búvárai helyeznek el hajók oldalán, működésbe lépve hatalmas pusztításra képesek. Az incidens annak az első évfordulóján történt, hogy az Egyesült Államok a bagdadi repülőtér mellett dróntámadással megölte az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz elitegységének parancsnokát, Kászim Szulejmánit.
2019-ben több hasonló aknatámadás is történt a Perzsa-öbölben, amelyekért Washington Iránt tette felelőssé. Teherán tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez.
Az elmúlt időszakban, Donald Trump elnökségének utolsó heteiben kiéleződött a feszültség Teherán és Washington közt. Az utóbbi ugyanis azt állítja, információi vannak arról, hogy a síita állam meg akarja torolni Kászim Szulejmáni halálát.
Franciaország egyes részein délután 6-tól otthon kell maradni
A koronavírus-járvány miatti éjszakai kijárási tilalom két órával korábban, délután hat órakor fog kezdődni szombattól Franciaország keleti részén, 15 megyében – jelentette be a kormányszóvivő az MTI szerint.
„A vírus továbbra is terjed Franciaországban, de területenként különbözően” – mondta pénteken Gabriel Attal a TF1 kereskedelmi televízióban. Jelezte azt is, hogy az érintett megyékre vonatkozó korlátozásokat a kormány egy hét múlva felülvizsgálja.
Míg országosan este 8 órától reggel hat óráig tart a kijárási tilalom, az érintett 15 megyében (Hautes-Alpes, Alpes-Maritimes, Ardennes, Doubs, Jura, Marne, Haute-Marne, Meurthe-et-Moselle, Meuse, Haute-Saône, Vosges, Territoire de Belfort, Moselle, Nievre és Saone-et-Loire) szombattól már este 6 órától tilos lesz indok nélkül a közterületeken tartózkodni.
A szigorítás az ország területének kevesebb mint húsz százalékára vonatkozik.
A kormányszóvivő pénteken kizártnak nevezte, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően a kulturális intézmények január 7-én újból kinyithassanak.
Az egészségügyi tárca adatai szerint az elmúlt napokban a napi fertőzések száma ismét megközelítette a 20 ezret, ami elmarad a kormány által még a novemberi karantén előtt kitűzött ötezertől.
Kórházban 24 440 fertőzöttet ápolnak, közülük 2634-en vannak súlyos állapotban, mindkét szám stagnál, de a hatóságok az év végi ünnepek után lassú emelkedésre számítanak. Az intenzív osztályok ágyainak felén fekszenek koronavírusos fertőzöttek, de a keleti régiókban nyolcvanszázalékos az arány. A járvány kezdete óta 64 632-en vesztették életüket Franciaországban, az elmúlt 24 órában 252-en.
Őrizetbe vették a mumbai vérengzés egyik felelősét
Őrizetbe vették a pakisztáni hatóságok Lahórban a 2008-as mumbai vérengzés elkövetéséért felelősnek tartott Laskar-e-Tajba nevű terrorszervezet operatív vezetőjét – közölte szombaton a pakisztáni terrorelhárítás az MTI szerint.
Zákiur Rehman Lahvit terrorizmus finanszírozásának vádjával vették őrizetbe, és terrorizmusellenes bíróság fog felette ítéletet mondani.
Az indiai hatóságok szerint a Laskar-e-Tajba követte el 2008-ban azt az összehangolt terrortámadást, amelyben több helyszínen több mint 160 embert öltek meg fegyveresek Mumbaiban. A támadás után Lahvit is őrizetbe vették, de bizonyíték hiányában akkor szabadon engedték. A férfit az ENSZ is nemzetközi terroristaként tartja számon.
Tavaly a Laskar-e-Tajba alapítóját, Hafiz Szajídot öt és fél év börtönre ítélte egy lahóri bíróság terrorizmus finanszírozása miatt. Pakisztán októberben februárig kapott haladékot a pénzügyek tisztaságáért felelős nemzetközi akciócsoporttól, hogy megfékezze az országban a terrorizmus finanszírozását, máskülönben szankciókkal kell szembenéznie.
A Laskar-e-Tajba iszlamista terrorszervezet a vitatott hovatartozású Kasmírban is aktív, és diplomáciai feszültséget is okozott Újdelhi és Iszlámábád között az, hogy India szerint a szervezetet a pakisztáni titkosszolgálat is támogatja.
