16 éven belül megduplázódik az ortodox közösség lélekszáma Izraelben – állítja az Izraeli Demokrácia Intézet (IDI) elemzése alapján a Times of Israel.
Az intézet megvizsgálta az ortodox közösség életszínvonalát, oktatottságát, foglalkoztatottságát, társadalmi mobilitását, szabadidős tevékenységeit és életmódját is.
A központi statisztikai hivatal adatai alapján arra jutottak, hogy a hárédi („ultraortodox”) háztartások átlagosan kevesebb, mint felét keresik a másik zsidó családok jövedelmének, de egyre többen vesznek részt a felsőoktatásban és kapnak jobban fizető állásokat.
A kutatás szerint az hárédik jelenleg 1,175 millióan vannak, 4,2%-kal nő lélekszámuk évente, míg a teljes ország esetében ez a szám 1,9%. (Az izraeli zsidó lakosság, kivéve a hárédiket, 1,2%-kal nő évente).
Ilyen tempóban a közösség 16 év alatt megduplázza lélekszámát, míg a teljesen lakosság 37 év alatt tesz így. A nem-hárédi zsidó lakosság 50 év alatt duplázza meg lélekszámát.
A hárédi lakosság aránya a teljes társadalomban a 2009-es 10%-ról 12,6%-ra nőtt 2020-ra – írja a cikk.
Eközben a termékenységi ráta csökken a hárédi nőknél, ez 2003-ban 7,5 élveszülés volt nőnként, mára 6,5.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásai jobban érintették a közösséget, mint az ország teljes zsidó lakosságát, 2020 márciusától májusig 34%-kal csökkent a foglalkoztatottsági arány a hárédi férfiaknál és 37%-kal a nőknél, a nem-hárédi zsidó társadalom esetében ez férfiaknál 19%, nőknél 27% volt. Szeptember és október között, a második hullám idején a számok így alakultak: hárédi férfiaknál 20,5%, nőknél 15%, a nem-hárédi zsidóknál 10%, a nőknél 16%.
Noha 2003 és 2015 között erősen nőtt a férfiak foglalkoztatottsági aránya, ez az utóbbi öt évben csökkent, mára stagnál. 2019-ben 52,5% volt ez a szám, 2015-ben pedig 52%. A nőknél viszont érezhetően nőtt a foglalkoztatottság aránya, 2015 és 2019 között 71%-ról 77%-ra.
Az átlagos havi jövedelem az ortodox családoknál 2018-ban 14,745 sékel (kb. 1,3 millió forint) volt, ami 58%-kal alacsonyabb, mint a nem-hárédi zsidó családoknál, ahol 23,235 sékel (kb. 2,1 millió forint) ez a szám. Az ortodox családok fő bevételi forrása a munkabér (66%) mellett az ösztöndíjak és a segély volt (24%). Ez az arány a nem-hárédi izraeli zsidó családok esetében 78% és 9%.
Noha nagyobb családjaik vannak, az átlagos havi kiadása egy hárédi családnak 16%-kal alacsonyabb volt, mint egy nem-hárédi családnak. A kutatás szerint ennek oka, hogy a hárédi családok több tömegközlekedést, és kevesebb internetet, tévét vagy okostelefont használnak.
A megkérdezett hárédik 46%-a gondolja, hogy egy családban, ahol mind a két fél dolgozik, azonos mennyiségű házimunkát kell végezni. Ez az szám 81% a nem-hárédi zsidóknál.
A kutatás szerint a hárédi nők végzik a házimunka többségét, pl. mosás (71%), főzés (67%) és takarítás (45%).
A kapcsolatok terén a hárédi válaszadók 31%-a felelte, hogy a szerelem fontos szempont, ez a nem-hárédi lakosság esetében 44%.
A szex fontossága a sikeres kapcsolatban a hárédi válaszadók 6%-a számára volt fontos, a nem-hárédi válaszadóknál ez a szám 12%.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
