Az ősi rituális fürdő lehet az első történelmi felfedezés, ami összeköti a Gecsemané-kertet a Második Szentély időszakával.
Mintegy 2000 éves rituális fürdő és a bizánci korszakból származó, 1500 éves templom maradványait fedezték fel Jeruzsálemben – közölte hétfőn az izraeli régészeti hatóság (IAA).
A romokat az Olajfák hegye lábainál, a Gecsemáné-kert közelében folyó ásatáson tárták fel. A keresztény evangéliumok szerint ez volt az a hely, ahol Jézus az utolsó vacsora utáni éjszakát töltötte -írja a The Times of Israel.
Az efféle rituális fürdőkből több tucatnyit találtak eddig Izraelben. De ez a mikve az első, ami Jézus korához köti a bibliai zarándokhelyet.
„Nem magától a mikvétől, hanem a helyszíntől vagyunk izgatottak. 1919 óta számos ásatás volt itt, de mostanáig nem találtunk semmit, ami Jézus korából származott volna ”
-mondta Amit Re’em az izraeli régészeti hatóság jeruzsálemi körzetének vezetője.
Jézus korában a hely Jeruzsálem falain kívül helyezkedett el, és olajfákkal volt tele. Re’em szerint valószínűleg volt a helyszínen egy olaj feldolgozását folytató műhely, bár ilyet eddig nem fedeztek fel. A rituális fürdő a mezőgazdasági munkához szükséges „tisztaság” miatt lehetett itt, ugyanis a korabeli zsidó tisztasági törvények alapján az olaj és a bor előállításában dolgozókat fürdésre kötelezték.
„A fürdőépület felfedezése a hely nevének, a Gecsemánénak (a héber szó az olajsajtoló helyét jelenti) az eredetére utalhat, vagyis olyan hely, ahol a város közelében rituálisan tiszta olajat állítottak elő”
– magyarázták a régészek.
A bizánci kori templomot, amelyet ugyanebben a völgyben, a kert mellett tártak fel, finoman vésett kőmotívumokkal díszítették, ami a jelentőségét bizonyítja, a padlózaton görög feliratot találtak.
„Abban az időben használták a templomot, amikor Jeruzsálem muszlim uralom alatt állt. Ez arra utal, hogy ebben az időszakban sem szüneteltek a városba irányuló keresztény zarándoklatok”
– jegyezték meg a régészek.
A középkorban sok teremmel, bonyolult vízvezetékrendszerrel ellátott rendházat építettek a helyszínen, két nagy víztárolójának oldalait kereszttel díszítették. A régészek a leletek alapján megállapították, hogy a 12. században rombolták le.
