Korlátozásokkal és zarándokok nélkül a szentföldi karácsony is más lesz Pierbattista Pizzaballa érsek, jeruzsálemi latin pátriárka szerint, aki a járványhelyzetnek a közel-keleti keresztényeket érintő következményeiről beszélt szerdán a nemzetközi sajtó vatikáni tudósítóinak, köztük az MTI-nek adott online-interjúban.
Pierbattista Pizzaballa elmondta, a karácsony Betlehem városában is más lesz, hiszen a koronavírus-járvány miatt szükséges óvintézkedésekkel elmarad a hagyományos ünneplés, a hívők korlátozott számban vehetnek majd részt a misén, amelyen nem lesznek jelen az izraeli és a palesztin hatóságok képviselői, valamint hiányozni fognak az idén távolmaradt zarándokok is.
Hangsúlyozta, egyedül a december 24-i éjféli mise időpontját nem változtatják meg. Ferenc pápa szenteste a megszokottnál két órával korábban mutatja be a misét a Szent Péter-bazilikában a járvány miatti esti kijárási tilalomhoz igazodva.
„Jézus szülővárosában azonban az éjféli misét nem lehet arrébb tolni”
— jelentette ki Pizzaballa.
A szentföldön harminc éve szolgáló ferences szerzetes, akit október végén neveztek ki jeruzsálemi latin pátriárkának, hangsúlyozta, hogy a szentföldi keresztény közösség élete a hitgyakorlástól függ, ezért a templomba járás központi jelentőséggel bír.
„A Közel-Keleten a keresztények szomjaznak az imára”
— hangoztatta Pierbattista Pizzaballa megjegyezve, hogy a nyugati világgal szemben a közel-keleti közösségekben a járványhelyzetben sem terjedt el az internetes vallási élet.
A pátriárkátushoz tartozik az Izraelben, a palesztin területeken, Jordániában és Cipruson élő keresztény közösség, amely a négy ország lakosságának alig két százalékát teszi ki. A pátriárka kiemelte a térségek közti nagy különbségeket, hiszen Ciprus az Európai Unió tagja, miközben Jordániában az iszlám államvallásnak számít. Adatai szerint Jordániában 200 ezerre, Izraelben 130 ezerre, a palesztin területeken 50 ezerre, Cipruson 30 ezerre tehető a keresztények száma.
Érdekességként említette, hogy Ciprus ortodox felén a katolikusok 99 százaléka letelepedett Fülöp-szigeteki, a sziget török, tehát muzulmán felén pedig a katolikusok között számos afrikai egyetemista van. Jeruzsálemben a megkereszteltek száma meghaladja a 300 ezret. Pizzaballa hangsúlyozta, hogy a keresztény vallású arab családokban gyakran előfordul, hogy „vegyesek”, vagyis egyik részük katolikus, a másik református, de unitáriusok is vannak közöttük.
„Apró a katolikus közösség, de annál aktívabb”
— jellemezte a 118 plébánia tevékenységét Pizzaballa érsek. Hozzátette, hogy a szentföldön szolgáló több mint hétszáz szerzetes és ezer szerzetesnő aktívan részt vesz az oktatási, egészségügyi, társadalmi életben iskolák, kórházak, idősotthonok működtetésével.
Pizzaballa elmondta, hogy a koronavírus-járványban tavasz óta húsz pap betegedett meg, jelenleg heten pozitívak, és ő maga is tünetmentes fertőzött, ezért karanténban tartózkodik.
A pátriárka úgy látta, a járvány negatív fordulatot jelent a közel-keleti lakosság, köztük a keresztény közösség életében is a távlatok és tervek megsemmisülése miatt. A járványnál is veszélyesebbnek nevezte a térséget sújtó gazdasági válságot, amely a pátriárka szerint „súlyosabb bármelyik korábbinál”.
Nehéznek tartotta a Szíriából elmenekült keresztények hazatérését. Úgy vélte, az Európában menedékre talált szíriai keresztények, valamint a Jordániában, Libanonban és Törökországban várakozó majdnem kétmillió ember sem tud hazatérni, amíg Szíriában nem biztosított a stabilitás.
Ferenc pápa márciusra tervezett iraki látogatását bátor döntésnek, az évtizedek óta szenvedő keresztények iránti szolidaritás jelének nevezte.
„Nem túlzás azt állítani, hogy a Közel-Keleten a keresztények szenvednek a leginkább vallásuk miatt”
— jelentette ki.
Megjegyezte, hogy a pápai programot „bölcsen” kell összeállítani az iraki járványhelyzet miatt, annál is inkább, mivel a világnak azon a részén tavasszal még nem kezdődik el az oltás.
