A hanuka rendkívüli karrierje

Kétség alig férhet hozzá, hogy hanuka ünnepe elképesztő karriert futott be. A Covid-19 előtti időkben a világ szinte minden nagyvárosában New Yorktól Jeruzsálemig, Melbourne-től Moszkváig, így Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, sőt, tavaly még Szentendrén is hatalmas menórákon gyúlnak meg az ünnep lángjai. A nyugati világban, különösen az Egyesült Államokban, a hanuka igen széles körben ismert ünneppé vált. Megyeri A. Jonatán írása.

Az amerikai elnök a washingtoni Nemzeti Menóra meggyújtásán kívül minden évben hanuka-partit is rendez a Fehér Házban, az olyan nagyvárosokban, mint New York, a zsidó gyermekek szüleit gyakran meghívják az általános iskolai tantermekbe, hogy meséljenek a diákoknak hanukáról.

Reptereken és bevásárlóközpontokban jelenik meg a jellegzetes nyolc ágú gyertyatartó, a klasszikus hanukai gyerekdal, a „Dreidel, dreidel, dreidel” pedig a South park több epizódjában is megjelent.

Carter elnök gyújtott elsőként hanukiát (a hanukai gyertyatartót hívják így a hanuka és a menóra szavak kombinálásával) hivatalos ünnepségen 1979-ben, a hagyományt azonban minden utána következő elnök tovább vitte, George W. Bush túltéve elődjein hanuka partival lepte meg a kormányzat tagjait és a prominens amerikai zsidó vezetőket. Mára ez is íratlan hagyománnyá vált.

Az utóbbi években Európában, így hazánkban is kezd meghonosodni az ünnep, vezető politikusok, elnökök és miniszterelnökök, de még a Pápa is minden évben hanukai videóüzenettel kedveskedik országa zsidó lakóinak.

A hanuka nem csak a világot hódította meg, az ünnep a világűrbe  is eljutott Jeffrey Hoffman űrhajós ugyanis egy hanukiát és az ilyenkor szokásos dreidelt (magyar-jiddis nevén trendeli, avagy pörgettyű) is vitt magával az Endeavour űrsikló fedélzetére 1993-ban.

Hanuka a világhódító útja előtt

Ez a kedves, ugyanakkor mély üzenetet hordozó ünnep nem volt mindig ilyen széles körben ismert és érdekes módon a hanukával szinte egy időpontban, a keresztények által ünnepelt karácsony „kereskedelmiesedésével” hódította meg a világot. Miután a karácsony egyszerre maradt vallási ünnep és folklór hagyomány, az asszimilálódni kívánó zsidók mind szélesebb körben engedték be otthonaikba a karácsonyfákat és irigyelték meg a számos ajándékot a fa alatt és a kandallókon lógó zoknikban.

Az Egyesült Államokban a 19. század vége felé kezdtek zsidó vezetők e gyakorlatra panaszkodni és komoly erőfeszítéseket tettek a hanuka népszerűsítésére; a zsinagógák hanukai partikat rendeztek, a vasárnapi iskolák pedig hanuka-versenyeket tartottak.

A karácsony egyre grandiózusabb megünneplése a zsidó vezetők, rabbik, újságírók, zsidó szervezetek egyre hangsúlyosabban kampányoltak a hanuka mellett.

Dianne Ashton, a Rowan Egyetem vallástudományi professzora és a hanuka Amerikában című könyvében úgy fogalmaz: „A zsidó újságok arra bíztatták a zsidó családokat, hogy vásároljanak ajándékokat a gyerekeknek hanukára, hogy a zsidó gyerekek ne irigyeljék keresztény barátaikat”.

Mint annak idején a hős Makkabeusok korában, a hanuka fontos identitásmegőrző funkciót kapott. Különösen igaz volt ez a második világháború borzalmai után, amikor a túlélők jelentős része igyekezett maga mögött hagyni zsidóságát és hagyományait.

A „legújabb” zsidó ünnep

Hanuka azért érdemli ki a „legújabb” zsidó ünnep címet, mert alig több, mint kétezerháromszáz éves, egyike a posztbiblikus ünnepeknek, mely tulajdonképpen arról a zsidó szabadságharcról emlékezik meg, melyet a vallásuktól erőszakosan megfosztott, az elnyomástól elkeseredett, de a hagyomány tűzét kialudni nem hagyó zsidó szabadságharcosok vívtak a görög kultúrát erőszakkal proponáló Szeleukida Birodalom túlerőben lévő seregei ellen.

A jeruzsálemi Szentélyt pogány bálványaikkal meggyalázó szeleukidáktól a hős Makkabeus család által vezetett hadsereg visszaszerezte a zsidó rituális élet központjaként funkcionáló Templomot és megtisztította azt a bűnös kegytárgyaktól. A szentély béli szolgálat visszaállításához szükség volt azonban tiszta olíva olajra, melyből csak egy napnyi mennyiség állt rendelkezésre, további olaj elkészítése napokat vett igénybe. A történet szerint az egy napra elegendő olaj pont nyolc napig égett, míg új olajat nem tudtak sajtolni helyette. Ennek emlékezetére nyolc napon át minden este gyertyagyújtással emlékeznek a zsidó otthonokban és zsinagógákban a csodára, első nap egy, második nap kettő gyertyát meggyújtva egészen a nyolcadik estéig, amikor nyolc gyertya lángja világít.

Hanuka, mint fontos identitásőrző ünnep

Az események a Talmudban és a rabbinikus irodalomban rögzített változata alapján a zsidók a Makkabeusokat hősöknek tekintették, akik a vallásszabadságért harcoltak egy elnyomó rendszerrel szemben. Azonban a történelmi feljegyzések ennél jóval összetettebb képet mutatnak, ez pedig segíthet megérteni azt, hogy miért éppen ez az ünnep a zsidó identitás leginkább kifejező eseménye.

Hanuka történetének legrészletesebb beszámolóit az Makkabeusok első és második könyveiben olvashatjuk. Ezek a könyvek apokrif iratok, nem képezik részét a zsidó Bibliának –  Biblia könyveinek kanonizálása a hanuka események ideje előtt egy évszázaddal lezárult – kortörténeti dokumentumként azonban fontos részletekkel szolgál a Makkabeusok vezette felkelésről.

A Makkabeusok könyveinek tanúsága szerint a Makkabeusok nem csak, sőt főleg nem, a görögök ellen indultak harcba, hanem a görög kultúra által megbabonázott zsidó tömegek ellen, akik megszégyenítve őseik vallási törvényeit leborultak a görög kultúra kétségtelenül vonzó szimbólumai előtt.

Aligha akad ezért sokatmondóbb esemény a zsidó történelemben, ha a zsidó identitás megtartásáért folyó küzdelmet kívánjuk ábrázolni.

A hanuka egyetemes üzenete

Identitás megőrzésen túl azonban van a hanukának egy komoly egyetemes üzenete is, amely arra is választ adhat, miért hozta úgy a Gondviselés, hogy az olajmécsesekkel fényt adó hanukiák az év legsötétebb hónapjaiban gyúlnak meg.

A fény és a sötétség küzdelme ugyanis ősi harc, mely az emberiség minden népének és nemzedékének ismerős.

Az „Egy gyertya fénye igen nagy sötétséget is képes eloszlatni” egy vallásokon és kultúrákon átívelő motívum, melyet a monoteizmus adott a világnak. Míg az ókori görögök nem hittek a társadalmi szolidaritásban és megannyi istenüktől várták a leszakadtak sorsának jobbra fordulását, a zsidóságon keresztül meghonosított monoteista értékek azt hirdetik, hogy az embernek igenis kötelessége jó példával elől járni, segíteni a rászorulókat, támogatni az elesetteket és morális iránytűként viselkedni a tömegek számára.

Hanuka üzenete így könnyedén illeszthető az univerzális értékek tárházába, mondanivalója zsidónak és nem-zsidónak egyaránt hirdeti a moralitás bibliai erényét.