Az új amerikai kormány hatalomba lépésével Izrael már nem engedheti meg magának, hogy a kormányát belharcok gyengítsék. Két éven belül a negyedik választás jöhet Izraelben.
Az izraeliek nem szívesen hallják, de ettől még igaz: ismét új választásokat kell tartani az országban – írja a Jewish News Syndicate. A Biden-adminisztráció színre lépése után az izraeli miniszterelnöki hivatal többé nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy mind a védelmi minisztérium, mind a külügyminisztérium szemben áll vele. A Trump-adminisztráció ugyan szorosan együttműködött a belharcok által gyengített izraeli kormánnyal is, mert közös érdekeik voltak de a színre lépő Biden-kormány visszatérhet a korábbi, Obama-féle Közel-Kelet-politikához, ez pedig kevesebb lehetőséget enged Izraelnek a hibázásra. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter párbaja elkerülhetetlenné vált – még ha ez azt is jelenti, hogy két éven belül negyedszerre is választásokat kell kiírni Izraelben.
2019 áprilisa és szeptembere után idén márciusban is megpróbálták megválasztani a Knesszetet, de Netanjahu és Ganz sem tudott többséget szerezni. Áprilisban végül Ganc pártja felismerte a folyamatos patthelyzet és a koronavírus okozta válságot, és egységkormányba lépett Netanjahu pártjával. Saját pártjából sokan tartották árulónak, bolondnak Ganz-ot, de a Netanjahuval valóval való megállapodás nem csak kormányzati pozíciókat jelentett a Kék-Fehér Pártnak, hanem egyben Ganz leendő miniszterelnökségét is: a szerződés szerint ugyanis másfél év múlva pozíciót cserélnek Netanjahuval. Kevesen gondolták, hogy Netanjahu tartani fogja magát az egyezséghez, és az elmúlt nyolc hónap sem változtatott a közvéleményen.
Gancnak nem sok politikai tapasztalata van, korábban az izraeli hadsereg vezérkari főnöke volt. Bár magas, jóképű férfiként a politikai tanácsadók álomjelöltjének tűnhet, eddig képtelen volt tartani a lépést Netanjahuval.
Mivel a miniszterelnök személyesen tartja a kapcsolatot Trumppal és az Öböl menti államokkal is ő egyezkedik, nyilvánvalóvá vált, hogy Ganz-ot ki fogja hagyni ezekből a kulcsfontosságú megbeszélésekből.
Amíg Washington követte Netanjahu lépéseit, és figyelmen kívül hagyta Ganz-ot és külügyminiszter párttársát, Gabi Askenázit, ez nem volt hatással az ország politikájára. A Biden-féle vezetés viszont már nem fog beleegyezni, hogy a két ország kommunikációját a washingtoni izraeli nagykövet, a Netanjahuhoz közel álló Ron Dermer vezényelje. Ez pedig közvetve – Iránon keresztül – problémát jelenthet Izraelnek. Ilyen körülmények között Ganz-nak szembe kell állnia Netanjahuval még akkor is, ha a legfontosabb kérdésekben nem különbözik sokban az álláspontja a Likud pártétól.
A kockázat, hogy visszatérnek az Obama elnöksége alatt fennálló konfliktusok, túl nagy ahhoz, hogy az ország vezetése megosztott maradjon: mindenáron egységes kormányt kell kialakítani, az pedig már részletkérdés, kinek a vezetésével.
Nem lesz egyszerű járvány közepette levezényelni a választásokat, még úgy sem, ha időközben megérkezik a vakcina Izraelbe. Különösen nehéz egy olyan országban, ahol nincs levélszavazás. (Bár ez azt is jelenti, hogy nem kísérik olyan viták a választásokat, mint az Egyesült Államokban.) Természetesen az is lehet, hogy az új választás újabb patthelyzethez vezet, ahogy az elmúlt három alkalommal. A miniszterelnök tevékenységére továbbra is árnyékot vet korrupciós botránya, viszont az előző három alkalommal ellentétben most Ganz Netanjahu egyértelmű ellenfeleként indulhatna. Nem számít, milyen döntést hoznak az izraeli választók, a lényeg, hogy a kormányban többé ne legyenek belharcok: a Trump-korszak vége így az izraeli belpolitikai megosztottság végét is jelentheti egyúttal.
