A Bétár Jeruzsálem izraeli nemzeti ékessége és a jobboldali szavazók kedvenc focicsapata. Rajongói közül sokan kifejezetten erős nemzeti érzelmeket táplálnak és a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetők palesztin-barátnak. Néhány napja felreppent a hír, hogy a csapat tulajdonosát Mose Chugágot megkereste egy emirátusi üzletemberekből álló csoport, akik a csapat 49 százalékára tettek ajánlatot. De mit szólnak az üzlethez a rajongók?
Mose Chugág, a Bétár Jeruzsálem tulajdonosa a tulajdoni hányad 49 százalékát szándékozik eladni egy emírségi üzletemberekből álló csoportnak, a rajongók döntő többsége támogatja a megállapodást és úgy gondolkodik: minden pénzügyi támogatás áldás. A probléma az, hogy ők a „néma többség”, mely a hangos kisebbséggel szemben kérdéses, hogy mennyire tudja akaratát érvényesíteni.
Mióta megjelentek a hírek, hogy Chugág Abu Dzabi-i sejkek és üzletemberek egy csoportjával folytat tárgyalásokat, az ügy komoly vitát váltott ki Bétár Jeruzsálem rajongói között a különböző közösségi fórumokon. A legutóbbi, komoly vitát kiváltó eset ez előtt az volt, amikor a csapat tavaly leigazolta első arab játékosát. A mostani helyzet azonban teljesen más.
A Bétár-szurkolók általában támogatják az üzletet. A csapat 12 éve nem jelentős tényező a bajnokságban, komoly tőkeinjekció nélkül lecsúszhat a második ligába.
A Bétár ifjúsági osztályának költségvetése a 2 millió sékel (kb. 180 millió forint) alatti minimumra esett vissza, a Maccabi Haifa és Tel Aviv Maccabi esetében ez az összeg meghaladja a 25 millió sékelt (2,3 milliárd forint). Más csapatok infrastruktúrát és oktatást fejlesztenek és beruházásokat hajtanak végre és magas minőségű játékosokat vásárolnak.
Az utánpótlás fejlesztésével más klubok maguk is kitermelnek színvonalas játékosokat, akiket vagy megtartanak maguknak, vagy eladnak más, jellemzően külföldi csapatoknak, tovább növelve bevételeiket.
A Bétárnak több tízezres rajongótábora van mind Izraelben, mind világszerte, és legalábbis a közösségi médiában olvashatók szerint, jól látható a tulajdonos eladás iránt tett lépésének támogatása, hiszen egyértelműen látszik, a csapat szurkolóinak száma nincs arányban a csapatba feketetett összegekkel.
Ugyanakkor érdemes a csapatot támogatók identitását különválasztani a rasszizmustól. Sok Betar-rajongó számára fontos, hogy megmaradjon a csapat zsidó, jobboldali, hazafias identitása, mert ez része annak, amit a klub mindig is képviselt. Ha az üzleti az emírségi befektetőkkel megvalósul, az azt is jelenti, hogy hamarosan arab játékosok érkeznek a Bétárba. Míg a befektetés Jeruzsálem e szimbólumába nyilvánvaló lépés az arab-izraeli kapcsolatok jobbításának irányába, félő, hogy ez a csapat még jó sokáig nem lesz a békés együttélés jelképe.
A megállapodást támogatók mellett van egy komoly rajongói kör, amely hallgat. Amennyiben ezen tábor többsége nem hallatja a hangját ugyan, de nem is támogatja az üzletet, előfordulhat, hogy más csapat támogatását keresi majd, a Bétár Jeruzsálem lelátóiról pedig eltűnik a rajongók tömege.
Érdekes adalék, hogy Mose Chugág, a Bétár Jeruzsálem tulajdonosa felkereste Cháim Kanievsky rabbit, a nem-hászid hárédi zsidóság szellemi vezetőjét a kérdéssel kapcsolatban, aki azt tanácsolta a klub tulajdonosának, hogy ne törődjön a rasszisták ellenzésével, a rasszizmus ugyanis élesen szembenáll a zsidóság értékeivel, és azt tegye, ami a csapat számára a legjobb megoldás.