Miután Magyarország és Lengyelország nem járult hozzá az unió hosszútávú költségvetésének és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási csomagnak az elfogadásához, a B-terven dolgoznak az Európai Unió vezetői — írja a Szabad Európa honlapja, amely szerint Magyarország a vétóval nem tudja leállítani a jogállamisági mechanizmust, de költségvetések hiányában annak már nem marad értelme, mert nincs hol alkalmazni.
Súlyos válságba sodorná az Európai Uniót (EU), ha ellehetetlenülne a közösség működésének finanszírozása – nyilatkozta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője hétfőn az ARD német országos közszolgálati televíziónak.
„Ha Magyarország és Lengyelország komolyan hajlandó blokkolni az EU teljes finanszírozását és a koronavírus-válságból való kiemelkedést szolgáló szolidaritási elemet is, csupán azért, mert önző módon kizárólag a nemzeti érdekeiket követik, akkor az EU súlyos válságba kerül”
– mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
Az EP egyik alelnöke, Katarina Barley, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa hozzátette: „most bosszulja meg magát, hogy kesztyűs kézzel bánt a lengyel és a magyar kormánnyal az Európai Bizottság, az Európai Tanács, és mindenekelőtt a konzervatív pártcsalád, amelynek még mindig tagja Orbán Viktor Fidesze”.
Az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője hétfőn közölte, hogy egyhangúság hiányában nem született döntés a hosszútávú költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról az EU mellé rendelt tagállami állandó képviseletek vezetőinek tanácskozásán.
Az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai források szerint a költségvetés és a helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország nem egyezett bele. Orbán Viktor miniszterelnök előtte levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.
A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést, továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz.
A magyar kormányszóvivő közölte: az európai költségvetés vétóját nem Magyarország okozza, hanem azok, akik előidézték az ehhez vezető helyzetet. Kovács Zoltán az állami tévének hozzátette: Magyarország miniszterelnöke egy a magyar parlament által megszabott mandátummal fogadta el júliusban a költségvetésről szóló európai tanácsi megállapodást; szerinte ezt a megállapodást rúgta fel most az Európai Parlament és az elnökséget képviselő Németország.
A B-terven dolgoznak az Európai Unió vezetői, miután Magyarország hétfő délután az EU-hoz akkreditált nagykövetek értekezletén megvétózta a következő 7 éves, ezer milliárd eurós költségvetést és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapot
— írja a Szabad Európa honlapja, amely szerint Magyarország a vétóval nem tudja leállítani a jogállamisági mechanizmust, de költségvetések hiányában annak már nem marad értelme, mert nincs hol alkalmazni..
Már a magyar döntés előtt is nagyon intenzív tárgyalások folytak, elsősorban Charles Michel, az Európai Tanács, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve Angela Merkel, a soros uniós elnökséget betöltő Németország kancellárja között — írja a Szabad Európa.
| Lengyelország olyan új javaslatokat vár az Európai Unió részéről, amelyek összhangban állnak az uniós szerződésekkel – jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő, miután előző nap Lengyelország és Magyarország megvétózta az EU hétéves keretköltségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról szóló határozatot.
„Pillanatnyilag olyan új javaslatokat várunk, amelyek összhangban állnak az uniós szerződésekkel, nem haladják meg a szerződésekben rögzített uniós hatásköröket, és megfelelnek azoknak az elveknek is, amelyekről a júliusi uniós csúcstalálkozón jutottak megegyezésre, amikor az állam- és kormányfők megállapodtak a költségvetésről” – mondta el a kormányszóvivő a lengyel állami rádiónak adott interjúban. |
A lap szerint a megoldások között lehet a jogállamisági feltételrendszer puhítása addig a formáig, ameddig Magyarországnak (és a szintén vétóval fenyegető Lengyelországnak) megfelelő megoldást találnak. Ennek azonban a tagállamok többsége nem örülne, tehát abból az irányból ellenállásra lehet számítani.
Elvileg elképzelhető, ahogy arra már Orbán Viktor is célozgatott, hogy a helyreállítási alapot két tagállam nélkül, kormányközi megállapodások formájában hozzák tető alá, ez egy komoly állomás lenne az EU eróziójának folyamatában — írja a Szabad Európa honlapja.
