A Lengyelországban zajló abortusztüntetések a zsidó közösségekben is ráirányítják a figyelmet erre a konfliktusos kérdésre – számol be a Jewish Telegraphic Agency.
Az abortuszhoz való hozzáférésről szóló vita, amely évek óta polarizálta a főleg katolikus lengyel nemzetet, most megosztja az ország zsidóságát is.
A legfelsőbb bíróság múlt hónapban hozott döntése szigorúan korlátozta az abortuszokhoz való hozzáférést Lengyelországban, ahol eddig is a legszigorúbbak voltak a törvények ebben a kérdésben. Az előterjesztés a jobboldali Jog és Igazságosság párt irányából jött, mely a kritikusok szerint rég aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az október 22-i ítéletet kiadó Alkotmánybíróság 15 bíráinak egy kivételével mindegyikét a párt nevezte ki.
A tüntetők több templomot megrongáltak – ilyesmi Lengyelországban ritkán fordul elő -, ez pedig tovább fokozta a feszültséget.
A tüntetések lengyel zsidók körében ráirányítják a figyelmet a közösségen belül hosszú ideje forrongó ideológiai szakadékokra, amelyek többször is felszínre kerültek a Jog és az Igazságosság párt 2014-es hatalomra kerülése óta.
A legutóbbi fellángolást egy nyilatkozat keltette, amelyet a Varsói Vallási Zsidó Közösség nevű szervezet adott ki támogatásáról biztosítva a tiltakozókat. Ez a szervezet azt állítja, hogy ő képviseli a mintegy hétezer lengyel zsidó többségét, az abortuszról szóló első nyilatkozatukban azt írták, hogy megértik a lengyel nők haragját, akiktől elveszik az egészségükkel kapcsolatos döntéseket.
„Szomorú és fájdalmas, hogy ma az őket támogató nők és férfiak kénytelenek megvédeni jogaikat Varsó és Lengyelország egész területén az egészségükre és életükre veszélyes koronavírus-járvány közepette” – áll a csoport közleményében és azt írták, „egyetértünk a tüntetőkkel abban, hogy a nőknek joguk van maguknak dönteni és méltóságteljesen élni.”
Mayer Stambler rabbi, az ortodox chábád-lubavicsi haszid mozgalom küldöttje a nyilatkozat visszavonását követelte azt állítva, hogy a varsói közösség álláspontja nem volt konszenzus a lengyel zsidók körében, és nem az nem egyezik a zsidó vallás elveivel.
„A Tóra szentnek tekinti az életet, ami azt is jelenti, hogy nem vehetjük félvállról egy magzat életének elvételét, megfosztva őt akár több évtizedig tartó élettől” – mondta Stambler nyilatkozatában.
A magzat életének elvétele, ha nem az anya életének megmentése céljából történik, akár gyilkosság is lehet. Stambler úgy fogalmazott:
„a történelem során a lengyel rabbik álláspontja is ez volt, csakúgy, mint mindenkié, aki törődik az autentikus zsidó hagyománnyal.”
Stambler rabbi hozzátette, hogy reméli, hogy „a lengyel kormány pénzügyi támogatást nyújt azoknak a nőknek, akik visszalépnek az abortusz végrehajtásától, hogy így könnyebben nevelhessék gyermekeiket.
A megosztottság a nézeteltérések sorozatának legújabb fejezet, amely a zsidó közösség progresszívebb vezetését ellentétbe helyezi annak ortodox tagjaival, és hátráltatja a közösség közös hangon történő fellépését, még az antiszemitizmus kérdésében is, amely egyesek szerint a kormányzó Jog és Igazságosság párt is szít.
2017-ben a varsói zsidó közösség levélben fordult Jaroslaw Kaczynskihoz, a Jog és Igazságosság társalapítójához, figyelmeztetve, hogy az egyre növekvő antiszemitizmus miatt „féltjük biztonságunkat, mivel az országunk egyre veszélyesebbé válik”. Két héttel később Kaczynski találkozott Stamblerrel és más lengyel zsidókkal, akik korábban elítélték ezt a levelet, mert úgy érezték, rontja a kormány és a lengyel zsidók viszonyát.
Az eset után komoly vita alakult ki, mely évtizedek óta az első alkalom volt, hogy a lengyel zsidó csoportok nyilvánosan folytatnak vitát közösségeiket érintő kérdésekben. Az egyik mélypont akkor következett be, amikor az egyik közösségi vezető, Sergiusz Kowalski, a B’né B’rit lengyel részlegének elnöke nyilvánosan „udvari zsidóként” vádolta a Kaczynskival találkozókat.
Piotr Kadlcik, aki 2014-es leváltását megelőzően évtizedekig vezette a lengyel zsidó közösségeket elmondta, hogy szokatlan, hogy a közösségi vezetők beleszólnak az abortuszról szóló vitába.
Úgy tűnik, hogy Michael Schudrich lengyel főrabbi ugyanazon az állásponton van, mint Kadlcik, és nemrégiben egy a lengyelországi katolikus egyház fejéhez írt levélben úgy fogalmazott „mélységesen aggasztják az templomokra festett graffitik és az imák közbeni rendbontások”. A levél azt is elmondta, hogy támogatja a békés tüntetők tüntetéshez való jogát, és hogy „klérusként meg kell próbálnunk érezni a nők és férfiak fájdalmát.”
Schudrich a levelet a vita által hangsúlyozott megosztottságra való hivatkozással fejezte be, amely látszólag ugyanúgy vonatkozik a lengyel zsidókra, mint a tágabb társadalomra.
„Bibliai erkölcsi kötelességünk, hogy nemzetünket újra összehozzuk azáltal, hogy együttérzünk azokkal és szeretjük azokat