„Nem ellenezném a békemegállapodást” – mondja Claudia Aoun a zsidó állammal való béke kérdéséről. Michel Aoun libanoni elnök lánya a héten nagy felháborodást keltett Libanonban, amiért támogatta az Izraellel való béke gondolatát, igaz, azt komoly feltételekhez kötné – írja a Times of Israel.
Claudine Aoun, jól ismert libanoni közéleti személyiség a múlt hónapban először említett ezt a kérdést, azóta azonban többször megismételte észrevételeit a nemzeti televízióban. Vasárnap ismét Twitteren írt a kérdésről, sokak nemtetszését kiváltva.
„Mielőtt a békéről beszélnénk, meg kell határoznunk a határokat és meg kell oldanunk a földünkkel kapcsolatos problémákat” – írta szeptember 24-én, utalva az országok közötti tengeri határok körüli és néhány kisebb szárazföldi vitára, amelyet Izraellel közvetett amerikai közvetítéssel folytat északi szomszédjával.
„Ez esetben támogatom egy olyan védelmi stratégia elfogadását, mely megvédené országunkat egy esetleges támadás elől” – tette hozzá Aoun. „Mindannyian támogatjuk a békét, és remélem, hogy ellátogathatok majd Jeruzsálembe, persze ehhez számos kérdést meg kell még oldanunk.”
Aoun vasárnapi tweetjében hozzátette, hogy a palesztin menekültkérdést is meg kell oldani, mely szerinte az izraeli-palesztin konfliktus egyik alapvető problémája, és amelyre valószínűleg csak a két fél közötti általános békemegállapodás részeként lehet megoldást találni.
„Miután ezek a problémák megoldódtak, nem ellenezném a libanoni állam és Izrael közötti békemegállapodást” – mondta.
Aoun Izraellel kapcsolatos megjegyzései heves vitákat eredményeztek a libanoni közösségi médiában, néhányan azzal vádolva az elnök lányát, hogy „áruló”.
Libanon és Izrael, mely technikailag még mindig háborúban áll, a hónap elején példátlan tárgyalásokat folytatott az ENSZ és az Egyesült Államok égisze alatt a tengeri határvita rendezésére, melyet főként az olaj- és gázkutatás kérdése indokol.
A libanoni határvárosban, Naqurában, az ENSZ békefenntartó erők támaszpontján tartott tárgyalások körülbelül egy órán át tartottak, hetekkel azután, hogy Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek az első arab államok, melyek kapcsolatokat létesítettek Izraellel Egyiptom és Jordánia után.
A tárgyalások második fordulóját október 28-án tartják, azonban Libanon ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalások tisztán technikai jellegűek legyenek, és ne vonjanak maguk után semmilyen „puha” politikai normalizálódást Izraellel.
Izrael szintén lebecsülte a tárgyalások jelentőségét, ám Benjamin Netanyahu miniszterelnök október 15-én kijelentette, hogy a kapcsolatok végül békeszerződéshez is vezethetnek.
Az izraeli miniszterelnök egy, a Kneszetben tartott vitában elismerte, hogy amíg a Hezbollah terrorcsoport „ténylegesen ellenőrzése alatt tartja Libanont, addig nem lehet valódi béke ezzel Libanonnal”. Ugyanakkor azt mondta, hogy a tengeri határok kérdésében tartott tárgyalás 30 éve az első megbeszélés a két ország közt és „hatalmas potenciállal és gazdasági jelentőséggel bír, mind nekik, mind nekünk.”
„Felszólítom a libanoni kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat a tengeri határ kijelölése érdekében, talán ez jelenti az első lépést egy új nap irányába, mely hamarosan talán felvirrad és elhozza az igazi békét” – mondta Netanyahu.
„A cionizmus kezdete óta egyik kezünkben fegyver, a másik béke ajánlattal kinyújtva”- tette hozzá. – Azt szokták mondani, hogy békét ellenségekkel kötnek. Ez nem igaz. Békét azok kötnek, akik felhagynak az ellenségeskedéssel. Béke azok közt köttet, akik békére vágynak, és akik nem elkötelezettek a másik megsemmisítése iránt. ”