Hiába tiltakozott az Európai Zsidó Szövetség, elárverezték Németországban Adolf Hitler néhány kézzel írt beszédjegyzetét. Az egyikért átszámítva több mint 12 millió forintot fizetett a névtelenségbe burkólózó vevő.
A történelmi dokumentumokat névtelenséghez ragaszkodó licitálók vásárolták meg, mindet jóval a 2500 és 7500 euró (910 ezer és 2,7 millió forint) között mozgó kikiáltási ár fölött.
A legmagasabb összeget, 34 ezer eurót (12,3 millió forint) egy kilencoldalas jegyzetért fizették, amelyben Hitler Berlinben, frissen avatott katonatisztekhez intézett beszédéhez vázolta fel mondandóját 1939-ben, nyolc hónappal a második világháború kirobbantása előtt.
Az európai zsidó közösséget képviselő brüsszeli központú szervezet, az Európai Zsidó Szövetség elnöke, Menachem Margolin rabbi szerint
a kéziratok elárverezése különösen aggasztó annak fényében, hogy a közelmúltbeli adatok erősödő antiszemitizmusról árulkodnak Németországban, és a licit bátorítóan hathat a neonácikra.
Az árverést meghirdető Hermann Historica aukciósház ügyvezető igazgatója, Bernhard Pacher szerint Hitler a náci párthoz kötődő szervezetekhez intézett beszédeinél használta a szóban forgó jegyzeteket még a második világháború előtt. A kéziratokban utalások vannak Németország háborúra való felkészülésére és a „zsidó problémára”.
A licit védelmében Pacher elmondta, hogy a dokumentumoknak múzeumokban vagy kutatók kezében a helyük.
„Ha elpusztítjuk ezeket a dolgokat és nem kerülnek múzeumokba, hogy szakértők elemezzék őket, akkor a jobboldali náci apologétákra bízzuk az események értelmezését, akik azt fogják állítani, hogy Hitler soha nem mondott ilyen dolgokat”
— tette hozzá Pacher.
A Hermann Historicát korábban is érte már kritika a náci korszakhoz kötődő tárgyak elárverezéséért, ám a müncheni aukciósház állítja, jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a tételeket ne neonácik vásárolják meg, és a tárgyak általában múzeumokhoz, valamint kutatási intézményekhez kerülnek.
