Miután Jeruzsálem hosszú ideig ragaszkodott ahhoz, hogy mindenáron támogassa a republikánus pártot és híveit, egy esetleges Biden-győzelem arra késztetheti az izraeli vezetést, hogy visszaédesgesse magát az Egyesült Államok zsidó közösségeihez, amelyeket évek óta figyelmen kívül hagyott. Azonban az is lehet, hogy mindez már késő.
November 3-án az amerikaiak megválasztják következő elnöküket, a hivatalban lévő republikánus Donald Trump és a volt demokrata alelnök, Joe Biden közül. Emellett szavazatot adnak le a szenátusi képviselők egyharmadára, a teljes képviselőházra és több ezer más megválasztott tisztségre is – olvasható Nachman Shai professzornak a Ynet izraeli hírportálon megjelent véleménycikkében.
A nagy gonddal számított előrejelzések nagyobb különbséget mutatnak Trump és Biden között, mint a jelenlegi elnök és Hillary Clinton között 2016-ban — és a különbség egyre csak növekszik.
Bár az utolsó elnöki vita döntő lehet, azonban ha Biden nem szenved monumentális kudarcot, sokkal nagyobb esélye van a győzelemre, mint Trumpnak.
Izrael számára ez drámai változást hozhat.
Tehát itt az ideje, hogy Izrael megkérdezze magától, fel van-e eléggé felkészülve arra, hogy Trump elveszíti az elnökségért folyó küzdelmet, vagy be kell látnia, hogy egyáltalán nem számít ilyen eredményre.
Trump elnöksége valóban igen kedvező volt Izraelre nézve, és ez még négy évig így maradhat. De előbb-utóbb új elnököt választanak. Vajon felkészült Izrael? Ki felel a következő 15-20 év nemzeti stratégiájának tervezéséért?
Rövid vizsgálat után egyértelmű, hogy Izrael hátat fordított a Demokrata Pártnak.
Szoros kapcsolata miatt Trumppal, a Republikánus Párttal, az evangéliumi keresztényekkel és más oldalról érkező támogatóikkal megszakadt a kapcsolat a Demokrata Párttal és a hozzá kötődő különféle csoportokkal, többek között az akadémiai elittel, a munkásszervezetekkel, az etnikai kisebbségekkel és természetesen az amerikai zsidó közösséggel.
Izrael minden lapját Trumpra tette fel. Az azonnali eredmények elérésének vágya a hosszú távú jövőkép rovására megy.
Országként Izraelnek nincs kapacitása az előre gondolkodásra, és bár kivételesen jó az „itt és most” kezelésében, az azonnali figyelmet nem igénylő problémák megoldását annak rendje és módja szerint el is odázzák.
Szakadék nyílt Izrael és a világ legnagyobb, legmeghatározóbb és legbefolyásosabb zsidó közössége között, és süket fülekre talált az a kérés, hogy Izrael vegye figyelembe igényeiket. Zárt ajtók mögött, de nyíltan is, az amerikai zsidó közösség vezetői figyelmeztettek arra, hogy veszélyes eltávolodni a hagyományosan meglévő kétpárti támogatástól. Az izraeli kormány a figyelmeztetést nem vette komolyan — érvelt Nachman Shai.
Izrael elutasította az egalitariánus imádkozást a Siratófalnál és figyelmen kívül hagyta a zsidó betérés kérdésével kapcsolatos kérelmeket, amikor úgy döntött, hogy az ultraortodoxok által vezetett rabbinátus a felelős minden ilyen jellegű kérdésben.
Izrael szoros kapcsolatai a republikánusokkal és az evangéliumiakkal a nagyrészt liberális beállítottságú, több felekezetet felölelő amerikai zsidó közösség elriasztását eredményezték. Ezek nem az ő értékeik, nem az ő meggyőződésük és nem ezek a nyilvánosan választott tisztviselőik.
A zsidó közösség politikájában mindig többnyire demokrata beállítottságú volt és ez most sem fog megváltozni. Ennek ellenére a közösség volt az a csatorna, amelyen keresztül az izraeli-amerikai kapcsolatok épültek, függetlenül attól, hogy melyik párt által delegált elnök ült a Fehér Házban.
A Fehér Házban és a törvényhozásban mindig is voltak olyan közeli támogatók, akik Izrael kérdését pártokon felül helyezték.
Ennek eredménye az volt, hogy Izrael évtizedeken keresztül kétpárti támogatottságot élvezett. Ez ma már nem így van.
Most Amerikában, egy esetleges változás küszöbén, Izrael ismét az amerikai zsidó közösségre figyel. Jeruzsálem azt szokta gondolni, hogy az amerikai zsidók tudják, hogyan kell rendbe tenni a dolgokat. Most ebben nem vagyok egészen biztos — zárta elemzését Nachman Shai.
