Emmanuel Macron francia államfő mutatta be az iszlám szeparatizmus elleni akciótervet. Az oktatás és az imámok szabályozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a kormány, és jövő év elején kerülhet a parlament elé.
Emmanuel Macron februárban hirdette meg az iszlám szeparatizmus elleni harcot, de a koronavírus-járvány miatt tavasszal háttérbe szorult ez a probléma.
A nyáron kinevezett kormány vezetője, Jean Castex azonban egyik legfőbb céljaként jelölte meg a szekularizáció megerősítését a francia társadalomban.
A francia elnök a vallási szeparatizmusról régóta beharangozott beszédét azért is halasztotta el többször, mert a magát a centrumba helyező kormány a kérdésben két tűz közé szorult.
A jobboldal túl megengedőnek tartja az iszlám társadalmi térnyerésével szemben, a baloldal viszont azzal vádolja rendszeresen az államfőt, hogy a jobboldali szavazatok reményében megbélyegzi a muzulmánokat.
A Párizshoz közeli 30 ezer lakosú Les Mureaux-ban — ahol a muszlim bevándorlók integrálása példaértékű — a mintegy másfél órás beszédet az elnök azzal kezdte, hogy az iszlám világszerte válságon megy keresztül.
Jelezte, hogy a francia kormány nem a muszlimok ellen, hanem azon radikális ideológia ellen kíván harcolni, amely a vallási törvényeket a köztársasági berendezkedés fölé helyezi, és „időnként megpróbál vért is ontani”, mint ahogy az múlt pénteken a Mohamed-karikatúrákat közzétevő Charlie Hebdo szatirikus hetilap volt szerkesztőségénél történt, ahol egy 25 éves pakisztáni férfi hentesbárddal megsebesített két embert.
Macron szerint a radikális iszlám „egy tudatos projekt”, amely gyakran a köztársasági értékekkel ellentétes „ellentársadalom létrehozásában” nyilvánul meg.
Példaként említette a vallási okokból be nem iskolázott gyerekeket, és olyan szeparatista kulturális és sporttevékenységeket szervező iszlám egyesületeket, ahol valójában a fiatalok ideológiai képzése a cél.
„Azt szeretném, ha nem lenne semmilyen összemosás vagy csúsztatás” — hangsúlyozta az államfő, aki szerint a muzulmánok megbélyegzése csapdahelyzetet szül.
A bejelentett intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció, azaz a közéletben az állam és a vallás szétválasztása mellett.
Az állam megerősíti a felekezeti iskolák ellenőrzését, és szigorúan korlátozni fogja az intézményen kívüli magántanulás lehetőségét.
Hivatalos adatok szerint jelenleg 50 ezer tanuló, a kisiskolásoknak kevesebb mint egy százaléka nem oktatási intézményben, hanem az otthonában tanul, egy részük vallási meggyőződésből. A kormány célja, hogy 2021 szeptembertől kizárólag egészségi okokból ne lehessen iskolába járni.
A francia elnök szerint a tanfelügyelők minden héten találnak olyan gyereket, aki kimarad az iskolai rendszerből, és minden héten bezáratnak olyan magániskolát, amelyet „vallási szélsőségesek” hoztak létre, és arra is volt már példa, hogy a szülők vallási okokból nem engedték el a gyerekeiket zeneórára vagy úszásoktatásra.
A kihágások megakadályozását, valamint a szekularizációt és az állam világnézeti semlegességének megerősítését célzó törvényjavaslatot december 9-én vitatják meg a miniszterek a kormányülésen, 115 évvel a vallás és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény elfogadása után — szögezte le Emmanuel Macron.
A parlament elé 2021 januárban kerülhet a törvénytervezet.
A francia elnök hosszan beszélt arról, hogy Franciaország maga is felelős amiatt, hogy hagyta a bevándorlók gettósodását az elővárosokban.
„A származásuk szerint koncentráltuk az embereket, nem törekedtünk eléggé a keveredésre, nem teremtettünk elégséges gazdasági és társadalmi mobilitást (…), visszatekintve a mi gyávaságunkra építve hozták létre (az iszlamisták) a saját társadalmi projektjüket” — hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron.
Arra is kitért, hogy „Franciaország gyarmati múltja még mindig hordoz olyan traumákat, amelyek nem rendeződtek a kollektív tudatban”, külön utalva az algériai háborúra.
A francia elnök „az iszlám jobb megértéséért” és az arab nyelv oktatásáért emelt szót. Elmondta, szeretné, ha az iszlám békében élne a köztársasággal, és megszabadulna a „külföldi befolyásoktól”. Ennek érdekében a vallási helyek finanszírozásának ellenőrzését is megerősíti az állam.
„Nem a külföldi finanszírozás megtiltásáról van szó, hanem annak szabályozásáról” — mondta az elnök.
A francia elnök már februárban jelezte, hogy a kormány a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba.
Jelenleg mintegy háromszáz török, marokkói és algériai imám szolgál a mintegy 2500 mecset egy részében.
