Ezt a német kancellár közölte Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozót követően.
Angela Merkel szerint Ankarával közösen át kell tekinteni a 2016-ban a migráció kapcsán létrejött EU-török partnerségi megállapodást.
A Fehéroroszországgal szemben hozott szankciókról azt mondta, a megszorító intézkedések azok számára igazán fontosak, akik a szólás szabadságáért küzdenek az országban.
Az Örményország és Azerbajdzsán között kiújult konfliktussal összefüggésben a harcok azonnali beszüntetését sürgette, valamint elítélte az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ellen idegméreggel elkövetett merényletkísérletet, amelyet a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezett.
Az EU és Kína közötti kapcsolatra vonatkozóan kijelentette, a két fél közöti beruházási megállapodásoknak kölcsönösséget kell élvezniük, ugyanis még mindig túl magasak az akadályok azon európai vállalatok előtt, amelyek Kínában kívánnak befektetni. Az európai vállalatoknak ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük a Kínában tervezett befektetések terén, mint a kínai vállalatoknak Európában — húzta alá.
„Ha a kínai fél bizonyos területeken nem biztosítja piacra jutást, az természetesen azt jelenti, hogy az európai piacra való bejutás is korlátozottabb lesz”
— fogalmazott.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a tagállamok az összefogás és a koordináció erősítésében egyeztek meg a koronavírus-járványt követő helyreállítás részleteit illetően.
„Úgy döntöttünk, együtt fogunk dolgozni az oltások kifejlesztése, gyártása és elosztása terén is annak biztosítására, hogy minden uniós állam, valamint minden partnerország hozzáférhessen a vakcinához”
— fogalmazott.
Elmondta, az Egyesült Királysággal kialakítani kívánt jövőbeli kapcsolatokról folytatott, eddig nagyon kevés eredménnyel járó tárgyalások a következő, két hét múlva esedékes csúcstalálkozó középpontjába kerülnek.
Hozzátette, a huszonhetek álláspontja teljesen egységes a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodásban foglaltak betartásának fontosságát illetően.
Arra a kérdésre, hogy fenyegetik-e a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadását az uniós finanszírozás és a jogállamiság esetleges összekapcsolása által felvetődő aggályok, Charles Michel azt válaszolta: a költségvetésről „egészen rövid megbeszélés” folyt csak.
A jogállamiság kérdése nagyon fontos Európa jövője szempontjából. Elengedhetetlen, hogy a nemzeti parlamentek mihamarabb ratifikálják a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapot
— tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brit uniós kilépéssel kapcsolatban kijelentette, az EU számára fontos a kereskedelmi megállapodás létrejötte az Egyesült Királysággal, „azonban nem minden áron.” Véleménye szerint kisebb előrehaladás ellenére a fő kérdések, mint például az egyenlő versenyfeltételek és a halászat, még mindig nyitva állnak.
Bejelentette, szombaton videokonferencia formájában tárgyal Boris Johnson brit miniszterelnökkel a jövőbeli kapcsolatrendszerről folyó tárgyalások felgyorsítása érdekében.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődött, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk első munkanapján szankciók bevezetése mellett döntöttek Fehéroroszországgal szemben a vitatott tisztaságú augusztusi elnöelnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos hatósági fellépés miatt.
Arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot, folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából.
A tanácskozás zárónapjának napirendjén az EU és Kína közötti kapcsolatok ügye szerepelt, a tagállami vezetők emellett áttekintették a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő jövőbeni kapcsolatrendszerről folytatott tárgyalások állását, valamint vitát folytatnak az egységes európai uniós piac lehetőségeiről, az iparpolitika fejlesztéséről és a legújabb digitális fejlesztések kínálta lehetőségek kihasználásáról.
