A nemzetközi közösség nyomásgyakorlása ellenére sem csitulnak a harcok a vitatott hovatartozású kaukázusi Hegyi-Karabahban és környékén az örmény és azeri erők között.
Susan Sztyepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője közösségi oldalán azt írta szerda reggel, hogy az Arcah Örmény Autonóm Területen (Hegyi-Karabah örmény neve) a teljes arcvonalon tüzérségi összecsapások folynak. A terület légvédelme az éjszaka lelőtte az ellenség két drónját az enkláve székvárosa, Sztyepanakert felett.
Az azeri védelmi tárca szerda reggeli tájékoztatása szerint az örmény erők a szembenálló felek közötti elválasztó vonaltól nem messze fekvő Terter városát ágyúzták, megrongálódott a városi infrastruktúrát, és vannak sebesültek. Az azeriek azt állítják, hogy a keddi harcokban sikerült működésképtelenné tenniük az örmény légvédelem Sz-300-as ütegeit a Martunini járásban. Az örmény fél az elvesztett állások visszaszerzése érdekében erősítést küldött a reggeli órákban Magadiz környékére, és ellentámadásra tett kísérletet, de az azeriek ezt meghiúsították. „A heves harcok folytatódnak” – közölte a bakui minisztérium, azt állítva, hogy az örmény erők nagy veszteségeket szenvedtek.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök orosz újságíróknak nyilatkozva szerdán megismételte, hogy a kialakult helyzet miatt Jerevánban fontolóra vették Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését, és politikai-katonai szövetség megkötését a területtel. Hozzátette, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetése során nem volt szó Oroszország esetleges katonai beavatkozásáról a fegyveres konfliktusba. Pasinján hozzátette, hogy Örményország szoros kapcsolatban áll a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) többi tagországával, tájékoztatja őket a helyzetről, de az ODKB nélkül is megteremti saját biztonságát. Az ODKB-t hat volt szovjet tagállam alkotja, Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Fehéroroszország, és már nem tagja Azerbajdzsán.
Pasinján azt hangoztatta, hogy Jereván célja a tartós béke és térségbeli stabilitás megteremtése, hogy ne ismétlődjön meg két-három évenként a mostanihoz hasonló helyzet Hegyi-Karabahban. Leszögezte azonban, hogy Örményország sosem fog a saját vagy a Hegyi-Karabah nemzeti érdekei ellenében cselekedni.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerdán hozott ideiglenes határozatában a civil lakosság veszélyeztetésével járó harcok beszüntetésére szólította fel Örményországot és Azerbajdzsánt a hegyi-karabahi konfliktusban.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság a tájékoztatása szerint helyt adott Örményország azon beadványának, amelyben az ország azt érte a bíróságtól: szólítsa fel Azerbajdzsánt a civil lakosság elleni támadások beszüntetésére.
Indoklásuk szerint a döntést az indokolta, hogy a térségben kialakult helyzet az Emberi Jogok Európai Egyezménye súlyos megsértésének kockázatát rejti. Hozzátették, a bíróság az ilyen kéréseket csak kivételes esetben teljesíti. Olyankor, ha a kérelmezők visszafordíthatatlan károk valós kockázatával szembesülnek.
A határozat szövege szerint mindkét országnak tartózkodnia kell minden olyan intézkedés meghozatalától, különösen a katonai fellépésektől, amely az egyezmény vonatkozó cikke szerint a polgári lakosság jogainak megsértését, illetve életük vagy egészségük veszélyeztetését vonhatja maga után. A bíróság végezetül arra szólította fel a két országot, hogy a lehető leghamarabb adjanak tájékoztatást a kötelezettségeik teljesítése érdekében hozott intézkedésekről.
Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényben lévő tűzszünetet mindkét oldalon rendszeresen megsértik.