Ötvenmillió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg a két ország – jelentette be a magyar miniszterelnök, miután tárgyalt Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökkel. Az MTI jelentéséből kiderül, hogy az ázsiai ország keresztényüldöző gyakorlata nem került elő a találkozón.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy „a két nép között meglévő közös eredet és a barátság mindennapi megélésének ma a legnagyobb akadálya” a távolság, ezért szükség van egy közvetlen légi járatra Budapest és Biskek között, amelynek jogi és pénzügyi feltételeit sikerült is megteremteni, és reméli, hamarosan megindulhat a járat.
A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy Magyarország ma 75 állami ösztöndíjat biztos kirgiz diákoknak, amit 150-re emelnek. Megállapodtak abban is, hogy Magyarország meghatározott szektorokban befektetéseket hajthat végre Kirgizisztánban.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar-kirgiz viszony eddig elhanyagolt területe volt Magyarország külkapcsolati rendszerének, de a mostani látogatás végre megtölti tartalommal ezt a kapcsolatrendszert. Orbán Viktor kormánya nevében kifejezte tiszteletét Kirgizisztán és a közép-ázsiai ország kulturális alkotásai iránt.
| Kirgizisztánban számos jogvédő szervezet szerint erős a keresztényüldözés (lásd pl. az Open Doors amerikai keresztény szervezet archívumát).
„Az országban a keresztények gyakorlatilag nap mint nap üldöztetésnek vannak kitéve. Rendszeresen vernek meg és gyilkolnak meg az országban olyan embereket, akik nyíltan beszélnek Jézus Krisztusba vetett hitükről. A CBN egy beszámolója a közelmúltban arról írt: nem csak az iszlám szélsőségesek, de az ország hatóságai, így a titkosszolgálatok is rendszerint zaklatják a hívő keresztényeket. Az országban ma becslések szerint mintegy 15 ezer újjászületett keresztény élhet, annak ellenére, hogy a hatóságok szinte teljesen ellehetetlenítik új gyülekezetek alapítását” – írta néhány éve egy gyújtogatás után a Hit Gyülekezetéhez tartozó Hit Rádió honlapja. |
Különösen jól esett – folytatta a miniszterelnök -, hogy a kirgiz elnök a tárgyalásokon világossá tette: országában nyilvántartják, hogy „kirgizek és magyarok valaha, a régi időkben egy nép voltunk”.
De nemcsak a régmúltban, hanem a közelmúltban is összekapcsolódott a két ország sorsa, mert amikor Magyarországon megdöntötték a kommunizmust, kiszorították innen a szovjet csapatokat, és felbomlott a Szovjetunió, „ez az egész folyamat kellett ahhoz is, hogy Kirgizisztán is visszanyerhesse a függetlenségét” – mondta Orbán Viktor.
Szooronbaj Dzsejenbekov hangsúlyozta: a magyar-kirgiz kapcsolatok dinamikusan fejlődnek a kölcsönös tisztelet jegyében. Kiemelte: történelmi nap a mai, mert igen sok fontos megállapodást írtak alá, amelyek eredményeként új fejezetet kezdhetnek a kétoldalú kapcsolatok építésében.
