Szigorítják a lezárásokat, korlátozzák az ünnepi ima-összejöveteleket és a kormányellenes tüntetéseket, a pénzügyminiszter pedig arról beszél, hogy az új lezárások óriási kárt okoznak a gazdaságban.
Alig hat nappal egy mérsékelt lezárás után az izraeli kormány miniszterei szerdán úgy nyilatkoztak, hogy az intézkedés nem elegendő a növekvő fertőzések közepette, és arról döntöttek, hogy péntektől teljes lezárást alkalmaznak, amely várhatóan szigorúbb lesz, mint az első, márciusi karantén volt – írja a The Times of Israel.
A döntést az úgynevezett koronavírus-kabinet több órás ülésének végén hozták meg, ahol heves nézeteltérések voltak arról, hogy a gazdasági élet mely szektorai maradjanak nyitva, és arról, hogy meg kell-e tartani a tiltakozás jogát a bezárás során.
A koronavírus áldozatainak száma szerdára 1325-re nőtt Izraelben.
A 13-as csatorna hírei szerint a koronavírus elleni küzdelem vezetője, Ronni Gamzu ellenezte a munkahelyek teljes bezárását, figyelmeztetve a lépés gazdaságra gyakorolt pusztító hatására. Az egyelőre nem derült ki, hogy elfogadják-e ajánlásait.
Az izraeli 12-es hírcsatorna szerint az új „hermetikus” lezárással szinte az egész gazdaságot lezárják, kivéve az alapszükségleteket ellátó üzleteket, például szupermarketeket és gyógyszertárakat, valamint bizonyos speciálisan jóváhagyott alapvető iparágakat, amelyekről később döntenek majd.
A tüntetések egy kilométeres körzetére és legfeljebb 20 fős csoportokra korlátozódnak – ezzel véget érhet a Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen rendszeresen tartott tömeges tüntetés-sorozat a jeruzsálemi Balfour utcában. Péntektől bezárják a zsinagógákat. Csak Jom Kipur ünnepén, és akkor is csupán korlátozott kapacitással nyílhatnak ki a zsinagógák.
Várhatóan az ország legfontosabb repülőtere is megszünteti kimenő járatait.
A bezárás leghamarabb a szukoti (sátoros) ünnep végéig, október 10-én érhet véget.
A Walla híroldal szerint a döntéshozatal folyamata kissé kaotikus volt, és a koronavírus-kabinet bizonyos tagjaival egyáltalán nem konzultáltak. A honlap azt is közölte, hogy a találkozók szünetében telefonbeszélgetésre került sor Netanjahu, Beni Ganz védelmi miniszter, Yuli Edelstein egészségügyi miniszter, Gabi Askenázi külügyminiszter, Avi Nissenkorn igazságügyi miniszter és Arje Deri belügyminiszter között. A koronavírus-kabinet többi tagja, köztük Izrael Katz pénzügyminiszter, állítólag csak a média beszámolóiból értesült a felhívásról és a döntésről.
Netanjahu korábban azt mondta, hogy Izrael a fertőzések számának emelkedése miatt „a teljes lezárás felé tart”, ezért jobb, ha már most elejét veszik a további terjedésnek.
A miniszterelnök a koronavírus-kabinet tanácskozásának szünetében nyilatkozott a médiának. Szerinte a megbeszélések „komolyak, összetettek” voltak, de a kormány által hozott döntés életeket ment. „Nehéz a helyzet, drasztikus emelkedés tapasztalható az esetszámokban” – mondta. „A döntések nehezek, de miniszterelnökként meg kell védenem az ember életeket” – tette hozzá.
Netanjahu azt közölte, hogy a koronavírus-kabinetnek elmondta: „A fertőzések miatt amúgy is teljes lezárás felé tartunk, ezért most kell mindezt meglépni, az őszi ünnepek (Jom Kipur és Szukot) előtt, mert ilyenkor kevesebb a munkanap és ez kisebb gazdasági kárral jár”.
Nem sokkal a nyilatkozata után Netanjahu telefonon beszélt a jelenleg Washingtonban tartózkodó Ganz-cal. A Kék-Fehér párt vezetője elmondta, hogy egyetért Netanjahuval a teljes lezárás szükségességében. „Jobb most, mint egy hónap múlva” – mondta Ganz.
A 13-as hírcsatorna arról számolt be, hogy Gamzu és az Egészségügyi Minisztérium főigazgató-helyettese, Itamar Grotto ellenezte a teljes lezárást, véleményük szerint elegendő lenne a munkahelyi személyzet 50 százalékának csökkentése.
A Walla hírei szerint Gamzu azt mondta a kabinetnek, hogy a megbetegedések csökkentése szempontjából a teljes lezárás „rendkívül hatékony” lenne, de „tönkretenné a gazdaságot”. Gamzu állítólag ehelyett „okos lezárást” ajánlott, amely a gazdaságban okozott kárt is figyelembe venné.
Grotto állítólag azt mondta a minisztereknek: „Most még nincs szükség teljes lezárásra, várhatunk az intézkedések szigorításával”.
Netanjahu erre azt válaszolta: „Miért várjunk, ha néhány napon belül teljes lezárást kell úgyis végrehajtanunk. Ha Sukkot utánig várunk, a lezárás sokkal nagyobb kárt okoz majd”.
A Pénzügyminisztérium szakértője azt mondta a minisztereknek, hogy a teljes lezárás október közepéig valószínűleg 35 milliárd sékelbe (több mint 10 milliárd dollárba) kerülhet a gazdaságnak.
Eközben a Weizmann Tudományos Intézet nemrég közzétett tanulmánya azt sugallta, hogy amennyiben november előtt zárják le a gazdaságot, úgy aligha fog még csökkenni a megbetegedés. A mostani tervek szerint épp novemberre nyitnák újra az országot.
Az előrejelzés – a március-májusi első lezárás fertőzési trendjei alapján – azt sugallja, hogy a napi esetek számának felére csökkenéshez két hétre van szükség, és további néhány hétre van szükség ahhoz, hogy a korlátozások enyhítéséhez elegendő mértékben csökkenjenek az esetszámok.
Korábban a koronavírus-kabinet ülése a Likud és a Kék-Fehér pártok közti koalíciós harcba torkollott, főként a tüntetések esetleges korlátozásának kérdését illetően.
A vezető Kék-Fehér párti miniszterek azzal fenyegették Netanjahut, hogy tüntetéseket indítanak a javasolt új bezárási intézkedésekkel összefüggésben.
Netanjahu és szövetségesei időközben azzal vádolták koalíciós riválisaikat, hogy válság idején politikai haszonszerzéssel foglalkoznak. A Kék-Fehér párti tisztviselők a jelentések szerint azt mondták a miniszterelnöknek, hogy csak akkor vállalnák a gyűlések korlátozását, ha teljes zárolást vezetnének be.
Ezt állítólag Avichai Mandelblit legfőbb ügyész is megerősítette az ülésen, aki szerint a tüntetések megállítását csak teljes lezárás esetén lehet igazolni.
A 12-es hírcsatorna szerdai közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy a lakosság többsége támogatja a tiltakozások leállítását (70%), valamint a zsinagógák bezárását Jom Kipur ünnepén (60%).
A közvélemény-kutatás azt is kimutatta, hogy többen a nyilvánosságot okolják a járvány állapotáért (48%), mint a kormányt (42%).
A tiltakozások és a zsinagógák nyitvatartása fontos elemei voltak az új intézkedésekkel kapcsolatos politikai harcoknak. Vallási vezetők felhívták a figyelmet arra, hogy ha korlátozzák a zsinagógai imádkozást, akkor a tömegtüntetések sem folytathatók.
Úgy tűnik azonban, hogy a rabbik széles körben támogatják a zsinagógák bezárását. Szerdán David Joszef rabbi, a Sász párt rabbinikus tanácsának vezetője utasította követőit: „Kérem, azonnal zárják be a zsinagógákat és a tanházakat. Imádkozni és tanulni csak a szabadban lehet”.
A Ynet internetes hírportál arról számolt be, hogy David Lau askenázi főrabbi azt mondta, hogy ő is támogatná a zsinagógák bezárását, ha a kormány ezt elrendeli.
A jelenlegi korlátozások szerint ugyan az imákat lehet zárt térben tartani, de a résztvevők száma függ a zsinagóga méretétől, a bejáratok számától és a helyi fertőzési aránytól. A zsinagógáknak négy négyzetméternyi helyet kell biztosítania imádkozónként.
A kabinet vitájára akkor került sor, amikor az Egészségügyi Minisztérium szerda este közölte, hogy reggel óta újabb 3 095 koronavírus-esetet diagnosztizáltak, ami a pandémia kezdete óta eltelt összes regisztrált eset számát 204 690-re növeli.
Az 58 400 nyilvánosságra került aktív eset közül 657 súlyos, ebből 161-en vannak lélegeztető-gépeken – közölte a minisztérium. További 250 beteg állapota nem súlyos, a többieknél enyhe tünetek vagy még azok sem tapasztalhatók.
A minisztérium azt is elmondta, hogy a szerdán lefolytatott tesztek kiemelkedően magas aránya, 13,6 százaléka pozitív volt.
Kedden rekordszámú, 6 950 új esetet regisztráltak.
