A novemberi választást és az amerikai politika jövőjét is meghatározhatja, hogy a republikánus többségű szenátus feltölti vagy üresen hagyja Ginsburg székét.
Ahogy a Neokohn is megírta; pénteken 87 éves korában elhunyt Ruth Bader Ginsburg, a legendás amerikai liberális főbíró. Alig telt el néhány óra, máris megkezdődött a találgatás arról, ki töltse be a megüresedett bírói széket és mikor. Ginsburg már hónapok óta nagyon beteg volt, mégsem ment nyugdíjba, mivel nem akarta, hogy a jelenlegi, republikánus többségű szenátus válassza ki utódját. Utolsó kívánsága is az volt, hogy várják ki az elnökválasztást (mint írta: az „új elnököt”) utódja megszavazásával.
A helyzet dilemma elé állítja mind Donald Trumpot, aki eddig nem jelezte, hogy pontosan mit fog tenni, mind pedig a republikánusokat, akik
potenciálisan konzervatív irányba billenthetik a Legfelsőbb Bíróság összetételét, ha gyorsan megkezdik a meghallgatásokat.
Trump elnök egyelőre csak annyit nyilatkozott, hogy Ginsburg helyére egy nőt fognak jelölni, de arról nem esett szó, hogy a szenátus fog-e szavazni a kinevezésről hat héttel az elnökválasztás előtt – számolt be a Fox News.
Amerikában a legfelsőbb bírók személyére az elnök tesz javaslatot, de a jelöltet a szenátusnak kell megszavaznia. Trump közölte, hogy várhatóan már a héten megtörténik a bejelentés arról, kivel töltenék fel a megüresedett helyet.
A demokraták azt követelik, hogy a republikánusok csak a választások után szavazzanak a jelöltről. A The New York Times már meg is jelentetett egy demokrata körökben is elfogadott álláspontot, hogy ha Ginsburgöt egy konzervatív bíróra cserélik, akkor egy demokrata kongresszusnak bővítenie kell a bíróságot. Vagyis úgy billentenék át az összetételt, hogy új tagokat ültetnének be a bíróságba, ezzel biztosítva, hogy a többség liberális maradjon.
Hasonló helyzet alakult ki 2016 nyarán, mikor meghalt Antonin Scalia főbíró, akinek helyére Merrick Garlandot, egy viszonylag középvonalas jelöltet nevezett meg Barack Obama. A republikánus többségű szenátus azonban még a meghallgatásokat sem engedélyezte arra hivatkozva, hogy várjanak a novemberi választásokig.
Ezt azzal indokolták, hogy egy második ciklusában levő elnök az utolsó évében már több, mint 100 éve nem nevezett ki új bírót. Több republikánus szenátor köztük Lindsey Graham is azt nyilatkozta, hogy ha ugyanez a helyzet alakulna ki 2020-ban, akkor nem töltenék fel a megüresedett helyet.
A szenátus vezetője, Mitch McConnell azonnal körlevélben kérte a szenátorokat, hogy egyelőre hallgassanak a véleményükről, és jelezte, ő kezdeményezné a szavazást. A demokraták tüntetéseket ígérnek, ha megtörténik a csere. Barack Obama is arra kérte a pártot, hogy várjanak a választásig és csak utána szavazzanak – írja a Daily Wire.
A helyzet több szempontból is nehéz a republikánusok számára. Először is, ha a hagyományokra tekintenének, akkor várniuk kellene a választásig, hiszen már kevesebb mint két hónap van hátra novemberig.
Azonban a szenátorok tisztában vannak vele, hogy a demokraták a bíróság feltöltését szeretnék, így ha most nem szavaznak, lehet, hogy soha többet nem lesz lehetőségük arra, hogy konzervatív irányba billentsék a bíróságot.
A másik nehézség, hogy kérdés, mi az előnyös Donald Trump számára. Az elnök annyit már jelzett, hogy úgy gondolja, a helyzet nem hasonlítható 2016-hoz, mivel a republikánusok többségben vannak a szenátusban, tehát joguk lenne szavazni, míg 2016-ban a demokraták kisebbségben voltak. Kérdés, hogyan hatna egy jelölési folyamat a választásokra.
Az elmúlt években két bírót is kinevezhetett Trump, és mindkettőnek megterhelő és sokszor méltatlan meghallgatásokon kellett részt vennie. Különösen nehéz volt Brett Kavanaugh esete, akit az amerikai média és a demokrata párt jelentős része „erőszakolóként” tüntetett fel a meghallgatások során, egy olyan vádra hivatkozva, amely harminc évvel korábban történt, és egyetlen tanú sem igazolta az állításokat.
A vád az volt, hogy tinédzserként megpróbált volna leteperni egy lányt, de nem sikerült neki. Kavanaugh esete pont a 2018-as időszakos kongresszusi választás előtt történt, és egyes elemzők szerint hozzájárult, hogy a republikánusoknak sikerült megtartaniuk a szenátust.
Egy legfelsőbb bíró kinevezési meghallgatása mindenképpen elvonná a figyelmet a választásokról. Ez Trumpnak kedvezhet, különösen abban az esetben, ha a demokraták keményen nekimennek a jelöltnek. A demokratáknak viszont előnyös lehet, ha Biden kampánya továbbra se kerül központba. Így nem tudni, ki felé billentené a mérleget egy kinevezési harc.
Ted Cruz republikánus texasi szenátor, aki korábban dolgozott a Legfelsőbb Bíróságon, és akinek a neve most felmerült jelöltként, azt nyilatkozta, hogy alkotmányos válságot okozhat, ha nem töltik fel a helyet.
A jelenlegi politikai klímában ugyanis komoly esély van rá, hogy valamelyik fél nem fogja elfogadni az eredményt és újraszámlálást kér valamelyik szoros államban. Ebben az esetben a végső döntés a Legfelsőbb Bírósághoz kerülhet, ahogy történt 2000-ben is. A válság abból adódhat, hogy ha nyolc bíró van, akkor egyenlő szavazat esetén döntésképtelenné válhat a testület.
A demokraták érthető okokból foggal-körömmel tiltakoznak egy újabb konzervatív bíró kinevezése ellen, hiszen azt állítják, hogy az új bíróság visszavonhatja az 1973-as Roe vs Wade abortusz döntést, amely mind az ötven államban legalizálta az abortuszt.
Ez a félelem azonban valószínűleg nem fog beigazolódni, ugyanis az elmúlt évben kiderült, hogy a konzervatívnak tartott Trump által kinevezett Neil Gorsuch sok esetben a liberális bírókkal együtt dönt, és például ő írta a fő támogató véleményt egy LMBT-párti döntésben is.
De ha vissza is vonnák az abortuszdöntést, az csak annyit jelentene, hogy az államok eldönthetik, engedélyezik-e vagy betiltják, valamint, hogy államilag támogatják-e az abortusz műtéteket. Azonban a demokraták nem szeretnék megkockáztatni annak az esélyét, hogy a bíróság esetleg mégis felülírja a döntést.
Kemény harc várható az elkövetkezendő hetekben. Annyi bizonyos, hogy bárhogy döntenek is a republikánusok, a döntésüknek nem csak a novemberi választásra lesz hatása, hanem évekre meghatározhatja, hogy az alkotmányhoz való hűség vagy a pragmatikus értelmezés fogja-e uralni a Legfelsőbb Bíróságot.
