Az Európai Unió tisztességes kapcsolatokat szeretne Pekinggel, vagyis kölcsönösséget és egyenlő versenyfeltételeket — így összegezte Charles Michel az EU-Kína online csúcstalálkozót. Az unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárja pedig a zöldebb Kína érdekében igyekezett nyomást gyakorolni a pekingi vezetésre.
Az Európai Unió kiegyensúlyozott, tisztességes, felelős és alapvető méltányosságon alapuló kapcsolatot kíván kialakítani és ápolni Kínával — jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az EU és Kína videokonferencia keretében tartott csúcstalálkozóját követően.
Charles Michel mellett Angela Merkel, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kancellárja és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tárgyalt Hszi Csin-ping kínai államfővel.
A konferenciát eredetileg háromnaposra tervezték és természetesen személyes részvétellel szerették volna megtartani.
A féléves német soros elnökség csúcspontja lett volna a tervek szerint a csúcstalálkozó, amelyen Hszi Csin-ping most először találkozott volna mind a 27 uniós tagállam vezetőjével. Júniusban azonban a járvány miatt törölték a személyes találkozókat, és csak egy egynapos online konferenciában egyeztek meg.
Michel szerint az EU olyan, az eddiginél kiegyensúlyozottabb kereskedelmi kapcsolatokat kíván ápolni Pekinggel, amely egyebek mellett kölcsönösséget és egyenlő versenyfeltételeket jelent.
Európának játékosnak kell lennie, nem pedig játéktérnek a nemzetközi mezőnyben — mondta Michel.
A Hongkongban július folyamán életbe léptetett nemzetbiztonsági törvénnyel összefüggésben Charles Michel azt mondta, a szabályozás végrehajtása továbbra is komoly aggodalmat vált ki, hasonlóan a kisebbségek kínai helyzetéhez.
Angela Merkel, aki Berlinből kapcsolódott be az online sajtótájékoztatóba, szintén azt mondta, az Európai Unió tisztességes versenyt követel az elmúlt tizenöt évben gazdaságilag jelentősen megerősödött Kínától. Ezzel összefüggésben a tanácskozás során az unió nyomást gyakorolt Kínára egyebek mellett a beruházási megállapodás mihamarabbi megkötése érdekében – közölte.
Merkel kiemelte, Pekingnek el kell köteleznie magát a 2015-ben, Párizsban elfogadott klímastratégia betartása mellett.
Központi kérdés a nemzeti kibocsátáscsökkentési célok meghatározása és felülvizsgálata az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikeréhez – mondta a kancellár.
Mint emlékeztetett, Kína a világon felhasznált szén feléért felelős, ezért különösen fontos, hogy az ázsiai ország más energiaforrások felé forduljon, noha — szavai szerint — Európa tisztában van azzal, hogy ez nehéz folyamat.
Hozzátette, az Európai Unió folytatja a megkezdett párbeszédét Kínával a területén élő kisebbségek jogainak biztosításáról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy Pekingnek engedményeket kell tennie, azaz el kell törölnie több piacra jutást gátló szabályozást, egyebek mellett a távközlés, a járműgépgyártás és a számítógépes szolgáltatások terén, amennyiben az év végéig beruházási megállapodást akar kötni Brüsszellel.
Most Kínán a sor, hogy lépéseket tegyen a megállapodás létrehozatala felé, noha nem az idő, hanem a tartalom vet fel kérdéseket — hangsúlyozta. Pekingnek meg kell győznie az uniót arról, hogy érdemes befektetési megállapodást kötni vele – mondta von der Leyen.
A német iparvállalatok már a csúcstalálkozó előtt igyekeztek nyomást gyakrolni az uniós vezetőkre annak érdekében, hogy a pekingi vezetés tartrsa tiszteletben az emberi jogokat. A német iparvállalatok szövetségének (BDI) elnöke, Dieter Kempf hangsúlyozta, hogy a német ipar Kínával együttműködő és Kínában termelő vállalkozásainak üzleti kilátásait „beárnyékolják politikai tényezők”.
Az emberi jogok helyzete Hongkongban és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen „megterhelik kapcsolatainkat” — tette hozzá a Németország hazai össztermékének (GDP) nagyjából 25 százalékát előállító iparvállalatok érdekképviseletének vezetője.
Kempf kifejtette, hogy a német ipar számára az alapvető jogok és az emberi jogok természettől fogva adott, magától értetődő értékek, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni.
„Pekingnek tudnia kell, hogy a politikai és társadalmi konfliktusok rendezésének mikéntje mindig hatással van a gazdasági kapcsolatokra” — mondta Dieter Kempf.
A német ipar szereplői „aggodalommal tekintenek az európai-kínai kapcsolatokra” — tette hozzá, kiemelve, hogy az EU és Kína tervezett beruházási megállapodása ügyében a kínai vezetésnek „több mint harminc tárgyalási forduló után végre bizonyítania kell a politikai akarat meglétét és elfogadható ajánlatot kell tennie”.
Az EU-nak határozottan kell fellépnie a tárgyalásokon és nem szabad elfogadnia egy túl kevés lényegi elemet tartalmazó megállapodást. Üdvös volna, ha a megállapodást még az idén, a német soros EU-elnökség alatt meg lehetne kötni, de „a gazdaságnak a minőség számít”.
Ezért csak olyan megállapodást szabad elfogadni, amely hozzáférést és mozgásteret biztosít az európai vállalatoknak a kínai piacokon — jelentette ki a BDI vezetője.
