Néhány napja hamuvá vált Európa legnagyobb menekülttábora. A 13 ezer migráns – köztük 4 ezer gyerek – többsége a közeli hegyekbe költözött, a többiek az országúton, az utcákon alszanak. Athén új tábort akar felépíteni, ezt azonban a helyiek – és a migránsok is – élesen ellenzik. Európa teljesen megosztott a helyzet kezelését illetően.
Könnygázt vetett be a rendőrség szombaton a szigetet elhagyni akaró migránsok ellen Leszboszon, ahol eközben megkezdték a leégett Moria tábort felváltó menekültszállások építését.
Helyszíni beszámolók szerint több száz ember indult meg Mitilíni kikötője felé, az úton a rendőrség torlaszokat állított fel. A reménytelen helyzetük ellen protestáló migránsok a rendőröket kövekkel dobálták meg. A görög kormány pénteken erősítette meg a leszboszi rendőrséget, miután a napokban fokozódott a feszültség a móriai regisztrációs központ leégése miatt.
A tábor megsemmisülése óta zűrzavar uralkodik a szigeten, az eddig a túlzsúfolt központban élő több mint 12 ezer, zömében afrikai és afgán migráns több napja alszik a szabad ég alatt.
A rendőrség megerősítésének másik oka a feldühödött helyiek tiltakozása, akik közül sokan jelezték: a tábor leégése után nem akarnak több migránst látni a szigeten. A görög kormány hajókat küldött a szigetre, hogy segítsen elszállásolni a hajlék nélkül maradtakat, azonban ezt a lépést is elutasították a helyiek (köztük Mitilíni polgármestere).
Aggodalomra ad okot az is, hogy legalább 35 táborlakónak pozitív lett a koronavírus-tesztje. Hírek szerint a tüzet is vírusos menekültek okozták, mert nem akartak karanténba vonulni. A helyiek attól tartanak, hogy elszabadulhat a vírus a szigeten,
orvosok pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a tábor leégése óta az egykori lakók még a korábbinál is rosszabb higiéniai körülmények közé kerültek, kiemelve, hogy sokuk napok óta nem jutott vízhez sem.
A tűzvészt követően több kormány is jelezte, hogy befogad menedékkérőket, köztük gyerekeket is. Horst Seehofer német belügyminiszter pénteken a tábor leégése miatt hajléktalanná vált menedékkérők ügyéről elmondta: első válságkezelő lépésként kilenc EU-tagország – köztük Szlovénia és Horvátország -, valamint Svájc összefogásával áttelepítik a szigeten rekedt, felnőtt kísérő nélküli, kiskorú menedékkérőket.
A 400 fős csoport legnagyobb részét – egyaránt 100-150 kiskorút – Németország és Franciaország fogadja be – mondta a német miniszter, hozzátéve, hogy más tagállamokkal is tárgyalnak még a részvételről.
Sebastian Kurz osztrák kancellár ugyanakkor szombaton megerősítette kormánya álláspontját, hogy Ausztria a politikai nyomás ellenére nem hajlandó embereket befogadni a leégett migránstáborból.
„Ha most engedünk ennek a nyomásnak, azt kockáztatjuk, hogy ugyanabba a hibába esünk, amelyet 2015-ben elkövettünk” – jelentette ki az osztrák kancellár a Facebookon közzétett videoüzenetében.
Az akkori migránsválságban a budapesti pályaudvaron rekedt migránsokról készült „borzasztó” képek odavezettek, hogy az európai politika engedett a nyomásnak. Ennek nyomán még többen indultak el Közép-Európa felé – magyarázta Kurz.
Ausztria helyben szeretne emberhez méltó ellátásról gondoskodni a rászorulók számára, amellett idén már 3700 gyermeket fogadott be – folytatta. Az osztrák média ennek kapcsán rámutatott, hogy ez családegyesítés keretében történt.
Litvánia is elutasította kiskorú migránsok befogadását a leégett befogadótáborból, mivel a litván migrációs szolgálatok jelenleg a Fehéroroszországnak (az ottani ellenzék képviselőinek) nyújtandó segítségre összpontosítanak. Szlovénia és Horvátország azonban hajlandó néhány kísérő nélküli gyereket befogadni.
Keddi felvételek Móriából, a tűzvész tombolásakor:
Eközben a görög hatóságok új táborok építését rendelték el, ám a szigeten rekedt migránsok azt követelik, engedjék el őket Leszboszról. Beszámolók szerint tüntetések alakultak ki a táborhelyek kialakítására érkezett munkagépek mellett is.
A görög bevándorlási és menekültügyi minisztérium szóvivője, Alekszandrosz Ravagasz újságíróknak azt mondta, szombaton megkezdték az építkezéseket.
Szeptember végére elkészül az Európai Bizottság új javaslata az Európai Unió menekültügyi rendszerének reformjáról – jelentette be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét ellátó Németország belügyminisztere pénteken Berlinben.
Horst Seehofer elmondta, hogy az Európai Bizottság szeptember 30-án mutatja be javaslatát a menekültügy körüli kérdések „közös megoldására”. A német soros elnökség addig is tovább dolgozik a legsürgetőbb problémákon, amelyekkel nemcsak Görögország, hanem Málta, Ciprus, Olaszország és Spanyolország is küzd.
Margaritisz Szkínász, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős – egyébként görög – alelnöke – kiemelte: a moriai tűzvész is arra figyelmeztet, hogy meg kell változtatni az EU menekültpolitikáját.
A bizottság a „tartós és hatékony szolidaritás” rendszerének kiépítésére tesz javaslatot. Az EU-ba menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával érkező emberek elhelyezésével, védelmével járó feladatok terhét nem lehet csak a külső határok mentén fekvő országokra és a legnagyobb tagállamokra, köztük Németországra helyezni. Közös megoldásra, „valódi szolidaritásra van szükség migrációs politikánkban” – mondta az uniós biztos.
A javaslat további alapeleme a fejlődő országok támogatása, hogy mindenki helyben, a hazájában boldogulhasson kivándorlás helyett. Ugyancsak alapelem az EU külső határának védelme az eddiginél jóval erősebb és nagyobb létszámú EU-s határ- és partvédelmi szervezet révén – mondta Szkínász.
Sebastian Kurz osztrák kancellár szombaton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Amire nincs szükség, az a szimbólumpolitika. Sokkal inkább egy igazi, tartós pénzügyi segítségre van szükség az érintett területeken, egy gazdasági távlatra az afrikai földrész számára, és külső határaink hatékony védelmére.”
