Köves Slomó erről lapunk munkatársának, Megyeri A. Jonatánnak beszélt a Lekvár és Jam podcastben, az interjút a zsido.com szemlézte.
Köves Slomó elmondta, hogy „az EMIH-nek jelen pillanatban nyolc ilyen jellegű közösség kialakítására áll a rendelkezésére saját zsinagóga. Ezek a Keren Or, a Zsilip, a Budavári Zsinagóga, Óbuda, a Vasvári, illetve Szentendre, Debrecen és Miskolc. Van továbbá két olyan zsinagóga, amely nem az EMIH-é, mégis EMIH-es rabbi végez benne szolgálatot. Ezek a Teleki téri és a Nagyfuvaros utcai zsinagógák. Ez így már összesen tíz szakrális tér, ráadásul most fog megnyílni, ha Isten is úgy akarja, egy új zsinagóga a Bocskai úton.”
Mint Köves vélekedett, „bár tudom, hogy megdöbbentően hangzik, meggyőződésem, hogy 100 hasonló zsinagóga is elférne Budapesten. Ha abból indulunk ki, hogy 50-100 ezer zsidó lehet a fővárosban, és legfeljebb 10 ezret fedtünk ebből, a Mazsihisz-nek pedig lehet úgy 10-15 zsinagógája Budapesten, még mindig marad további 80-nak hely. Azt szeretném, hogy ha tíz év múlva újra beszélgetnénk, már azt mondhatnánk, nem vagyunk messze a 100 elérésétől.”
A vezető rabbi részletesen is beszélt a zsinagógáról:
„A Bocskai úti épület a XI. kerületben, közvetlenül az újbudai önkormányzattal szemben van, a Zsombolyai utca és a Bocskai út sarkán. Tudomásom szerint ez Európa egyetlen Bauhaus zsinagógája, egyben Magyarország utolsó háború előtt avatott zsinagógája. Érdekes kultúrtörténeti kuriózum, hogy a zsinagóga 1936-os megnyitóján a magyar kormányt az a Hóman Bálint képviselte, aki nem sokkal később már a nyilas kormány tagja volt. Fantasztikus képek vannak a 2500 ülőhelyes, gyönyörű Bauhaus zsinagóga megnyitójáról. A csodálatos épületet 1960 körül a Mazsihisz jogelődje eladta a magyar államnak. Akkoriban egyfajta zsinagóga-eladási láz tombolt, a magyar állam az aktuális politikai célkitűzéseinek megfelelően mindent megtett a vallási élet ellehetetlenítése érdekében.”
A teljes cikk itt olvasható.