Szeptemberben indul újra 17 év kihagyás után az amerikai adófizetők pénzéből működtetett Szabad Európa Magyarországon, ezúttal azonban nem rádióként, hanem online híroldalként – írja a 24.hu.
Napokon belül elérhető lesz a híroldal a szabadeuropa.hu címen. A lapot Csák Gyula és Vovesz Tibor, két régi Kossuth rádiós újságíró vezeti. Előbbi a szervezetet irányító igazgatóként alapvetően a prágai központból dolgozik majd, utóbbi pedig a budapesti szerkesztőséget vezeti.
A Szabad Európa nem szeretne beszállni a klasszikus hírversenybe – mondta Csák Gyula a 24.hu-nak. Lesz ugyan hírszolgáltatás az oldalon, a nap fontosabb híreit feldolgozzák majd, de alapvetően hosszabb, elemző, oknyomozó cikkeket és „Magyarországon ritkaságnak számító formátumokat” terveznek.
Az oldalon lesznek videók és podcastok is, ez utóbbi visszautalás a Szabad Európa rádiós múltjára.
Csák Gyula arról is beszélt, hogy a Szabad Európa közszolgálati médium, ami egyebek közt azt jelenti, hogy az oldalon nem lesznek hirdetések. A nonprofit, gazdasági és politikai nyomástól mentes működés elősegíti, hogy függetlenek, objektívek és középen állók lehessenek – tette hozzá.
Szerinte mindez semlegességet jelent, azt, hogy minden érintettet megkérdeznek a vitás kérdésekben. A témaválasztást alapvetően az határozza meg, hogy szerintük mi érinti leginkább az emberek hétköznapjait.
Sok minden terjed arról, hogy a Szabad Európa kinek a befolyása alatt áll, de a közszolgálati szerkesztőség munkáját szigorú törvények és irányelvek szabályozzák, amelyek objektivitásra és pártatlanságra törekvést írnak elő, és a szerkesztőség is ebben a szellemben dolgozik majd
– mondta Csák Gyula a lapnak.
A Szabad Európa Rádió 1950-ben kezdte el az adását Magyarországon (eleinte New Yorkból, majd ’51-től Münchenből sugároztak), amit természetesen a pártállam igyekezett zavarni. A magyar nyelvű Szabad Európa 1993-ban szűnt meg. Most viszont nemcsak Magyarországon, hanem Bulgáriában és Romániában is újraindult, és szó volt arról is, hogy ez Lengyelországban is megtörténjen, hivatalosan a kelet-európai demokráciák erősítése érdekében.
A teljes cikk itt olvasható.