Fehéroroszországban a hatóságok több mint húsz híroldalt blokkoltak. Lukasenka elnök kilátásba helyezte, hogy bezárja azokat a gyárakat, ahol tüntetnek a munkások.
Külföldről próbálnak forradalmat szítani Fehéroroszországban — ezt mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy katonai támaszponton.
A 65 éves államfő katonai egyenruhában mondott beszédet egy gyakorlóterepen Grodno mellett, Fehéroroszország nyugati csücskében, néhány kilométerre a lengyel és a litván határtól.
Lukasenka kilátásba helyezte, hogy bezárja azokat a gyárakat, ahol tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, a munkásokat pedig elbocsátja.
„Ha egy üzem nem működik, akkor tegyünk hétfőn lakatot a kapujára, állítsuk le” — mondta Lukasenka hozzátéve, hogy „az emberek majd lenyugszanak, mi pedig eldöntjük, kit veszünk fel helyettük”.
A minszki vezetés a legkeményebb intézkedésektől sem riad vissza, hogy megőrizze Fehéroroszország egységét
— fenyegetőzött.
Kijelentette, hogy nyugatról, az EU-tag Lengyelország és a NATO részéről az a veszély fenyeget, hogy annektálni készülnek Fehéroroszország nyugati régióját, amelynek székhelye Grodno. Lukasenka nem tért ki arra, mire alapozza ezt az állítását.
A BeiTA állami hírügynökség szerint Lukasenka utasította védelmi miniszterét arra, hogy a katonaság „a legszigorúbban” lépjen fel azok ellen, akik meg akarják dönteni a hatalmát.
A NATO alaptalanoknak nevezte Lukasenka vádjait. Mint közölték: a szervezet „nem jelent fenyegetést sem Fehéroroszországra, sem más országra, és nem vonta össze erőit a térségben. Mi szigorúan védelmi szövetség vagyunk”.
Megfigyelők szerint a fehérorosz vezető kijátssza a „katonai kártyát”, hogy elterelje a figyelmet arról a súlyos belpolitikai válságról, amely az augusztus 9-i elnökválasztás után alakult ki.
Az ellenzék és számos nyugati ország, illetve az Európai Unió szerint elcsalták a választásokat, amelyeken hivatalos közlés szerint 80 százalékot szerzett a 26 éve hatalmon lévő Lukasenka.
A választási eredmények kihirdetése után tiltakozó megmozdulások — tüntetések, sztrájkok — sorozata indult Fehéroroszországban. Múlt vasárnap több százezer tiltakozó vonult az utcára, követelve Lukasenka lemondását.
A hétvégére újabb nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat hirdettek meg.
A fehérorosz újságírószövetség közlése szerint eddig legalább húsz ellenzéki és független hírportál vált teljesen elérhetetlenné az interneten vagy nehezen letölthetővé Fehéroroszországban.
Az érintett médiumok között van az amerikai támogatásból működő Szabadság Rádió és a lengyel támogatásból működő Belsat műholdas tévécsatorna.
Pénteken az állami kiadó üzemzavarra hivatkozva nem nyomtatta ki két népszerű független napilap, a Narodnaja Volja és a Komszomolszkaja Pravda aznapi számait.
Az újságírók szövetsége a kormányhoz intézett felhívásban követelte, hogy ne gyakoroljanak nyomást a médiára, „vessenek véget a cenzúrának”.
Szvjatlana Cihanouszkaja, az elnökválasztás ellenzéki jelöltje közben kijelentette: nem indul ismét az elnöki posztért, ha hazájában új voksolást tartanak.
„Én magam nem tervezem, hogy indulok”
— válaszolta arra a kérdésre, hogy ő vagy férje megméretteti-e magát az államfői posztért, ha új választás lesz Fehéroroszországban. Cihanouszkaja az augusztus 9-én tartott voksoláson is úgy lett jelölt, hogy májusban bebörtönzött férje, a hazájában ismert videóblogger, Szjarhej Cihanouszki helyett indult.
Arra a kérdésre, hogy elege van-e a politikából, úgy felelt: „teljesen elegem”.
A Litvániába menekült ellenzéki jelölt a héten még azt nyilatkozta, hogy kész vezetni az országot.
Cihanouszkaja szerint Lukasenkának előbb vagy utóbb el kell majd hagynia az országot. A volt elnökjelölt elmondása szerint rengeteg telefonhívást kap a külföldi, köztük német és brit vezetőktől.
Cihanouszkaja úgy véli: tiszta és szabad választás állíthatja helyre a rendet az államban.
Lukasenka pénteken kizárta, hogy új választásokat tartanának. A két hete tartó tömegtüntetésekre és sztrájkokra utalva kijelentette, hogy „meg fogják oldani a problémát”.
A hatóságok pénteken bűnvádi eljárással fenyegették meg a tüntetőket, és több ellenzéki aktivistát is berendeltek kihallgatásra.
Az Európai Unió szerint a fehérorosz kormány megfélemlíti az újonnan alakult ellenzéki testület, az Egyeztetési Tanács tagjait.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala pedig „súlyos aggodalmának” adott hangot amiatt, hogy több mint száz embert még mindig őrizetben tartanak. A tüntetések alatt a karhatalom hétezer embert tartóztatott le, de a többségüket már elengedték.
Fehérorosz médiaértesülések szerint csaknem nyolcvan ember eltűnt.
