Az izraeli védelmi miniszter a miniszterelnököt és a Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét azzal vádolja, hogy szembe menve a protokollal, valamint a biztonsági következmények ellenére, kulcsfontosságú információkat tartottak vissza a katonai és védelmi minisztériumtól az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti békemegállapodásról.
A részben magyar származású Beni Ganz védelmi miniszter kemény hangnemű levelet küldött mind Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, mind a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatójának, Meir Ben-Sabbatnak, miután a média beszámolt utóbbi beszélgetéséről a légierő parancsnokával, Amikam Norkin vezérőrnaggyal az F-35-ösök ügyében.
Ganz szerint a Ben-Sabbat és Norkin közötti beszélgetés a hatóság megkerülését jelenti, mivel a protokoll előírja, hogy a Nemzetbiztonsági Tanácsnak egyeztetnie kell a vezérkari hivatallal és a Védelmi Minisztériummal, mielőtt bármilyen magas rangú katonai tisztviselővel beszélne.
A riportok szerint Norkin megrovásra számíthat, amiért elmulasztotta jelenteni a beszélgetést felettesének, Aviv Kochavi vezérkari főnöknek.
A 13-as csatorna szerda esti riportja szerint Ben-Sabbat júniusban megkérdezte Norkint az F-35-ösök közel-keleti értékesítésének izraeli álláspontjáról. Homályosan megemlítve, hogy az Egyesült Államok vizsgálja az ilyen potenciális eladásokat Norkin azt válaszolta, hogy Izrael hagyományosan ellenzi az ilyen lépéseket.
A 13-as csatorna jelentésére reagálva a miniszterelnöki hivatal megerősítette a beszélgetések tényét, mondván, hogy az része a „katonai tisztviselők és a Nemzetbiztonsági Tanács közötti folyamatos párbeszédnek több száz kérdésről”.
Továbbá, amint Ben-Sabbatnak azt mondták, hogy a katonai álláspont nem változott, „a miniszterelnök továbbította ezt a hagyományos álláspontot az amerikaiaknak.”
Anvar Gargas, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere az Atlanti Tanács által szervezett Zoom-tájékoztatón azt mondta, hogy nem érti, Izrael miért aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok F-35-ösöket ad el az Egyesült Arab Emírségeknek.
„Nem tudom, mennyi ebben az izraeli belpolitika”. Gargas emlékeztetett: már hat évvel ezelőtt jelezték, hogy érdekeltek a vételben.
„Az asztalon volt. Vannak legitim kéréseink, amelyeket teljesíteni kell. Most az Izraellel fennálló hadiállapot elképzelése már nem létezik, és ez megkönnyíti az Egyesült Államoknak a repülőgépek eladását.”
Gargas szerint a normalizációs megállapodás Izraellel „meleg béke lesz, mert Egyiptommal és Jordániával ellentétben mi nem vívtunk háborút Izrael ellen.”
A külügyminiszter továbbá megerősítette, hogy az Emírségek Tel-Avivban fog nagykövetséget nyitni.
Donald Trump amerikai elnök egy szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Egyesült Arab Emírségek érdeklődik a Lockheed Martin Corp F-35-ös vadászgépeinek megvásárlása iránt.
Az értékesítés lehetősége, amely csökkentheti Izrael katonai fölényét a Közel-Keleten, azt követően merült fel, hogy Izrael és az Egyesült Arab Emírségek múlt héten bejelentették szándékukat a diplomáciai kapcsolatok normalizálására, és széles körű új kapcsolatok kialakítására a Trump elnök közvetítésével elért Ábrahám-egyezményben foglaltak szerint.
A New York Times szerint a múlt héten az Egyesült Államok tisztviselői tájékoztatták az Egyesült Arab Emírségek katonaságát az F-35-ös vadászgépekről, annak ellenére, hogy a Nemzeti Biztonsági Tanács néhány tagja aggodalmát fejezte ki bizalmas információk felfedése kapcsán egy idegen ország előtt még a fegyver eladásáról szóló döntés meghozatala előtt.
A Times szerint az amerikai tisztviselők elutasítják azt az állítást, miszerint a fejlett fegyverek eladásának előmozdítása jutalom az Egyesült Arab Emírségek számára az Izraellel folytatott diplomáciai áttörésért.
Izrael cserébe beleegyezett abba, hogy felfüggeszti annektálási terveit Júdea és Szamária egyes részeire.
A tisztviselők azonban elismerik, hogy a fegyverügyletek új lendülete szélesebb diplomáciai kezdeményezéssel állnak összefüggésben.
Izrael támogatása nélkül azonban nem valószínű, hogy a Kongresszus támogatná az értékesítést.
A Fehér Ház szóvivője, valamint Yousef al-Otaiba, az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövete nem kívánt nyilatkozni, csakúgy, mint Izrael washingtoni nagykövetségének szóvivője. Az Emirátusok külügyminisztere, Anvar Gargas az Izraellel kötött diplomáciai megállapodással kapcsolatos számos megjegyzésében nem említette a fegyverügyletet.
Netanjahu tagadta azt a jelentést, amely szerint Izrael jóváhagyta Washingtonnak az F-35-ös repülőgépek eladását az Emírségeknek az országok közötti kapcsolatok normalizálásának részeként.
Viszont az elmúlt hónapokban vezető izraeli tisztségviselők megvizsgálták az F-35-ös eladásának lehetőségét a régió országainak.
Az Egyesült Államok izraeli nagykövete szerdán a Jerusalem Post-nak adott interjúban kijelentette, hogy az Egyesült Államok biztosítja, hogy Izrael megőrizze regionális katonai fölényét, ha az F-35-ösök eladására az Egyesült Arab Emírségeknek valaha sor kerül.
David Friedman nagykövetet szerint bár elméletben lehetséges, hogy az Egyesült Arab Emírségek egy nap engedélyt kap az F-35-ös vásárlásokra, gyártásuk és beszerzésük „sok évbe telik”.
Netanjahu kedden kijelentette, hogy a kapcsolatok normalizálására vonatkozó megállapodás az Egyesült Arab Emírségekkel nem tartalmaz izraeli beleegyezést az Abu Dhabi és Washington közötti fegyverértékesítésre.
„Az Egyesült Arab Emírségekkel kötött békemegállapodás nem tartalmaz záradékokat az ügyben, és az Egyesült Államok tisztázta Izraellel, hogy mindig meg fogja őrizni Izrael kvalitatív katonai előnyét.”
A miniszterelnöki hivatal szerint Netanjahu „ellenezte az F-35-ös repülőgépek és bármilyen más fejlett fegyver értékesítését a Közel-Keleten, ideértve az arab államokat is, amelyek békét kötnek Izrael Állammal.” Továbbá az elmúlt hónapokban kifejtette ezt az álláspontot David Friedman izraeli nagykövetnek és Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek.
A Yedioth Ahronoth napilap keddi számában megjelent cikk arról számolt be, hogy az Egyesült Arab Emírségek számára az Izraellel kötött megállapodás aláírásának egyik fő mozgatórugója egy állítólagos titkos záradék, mely több tízmilliárd dollár összegű fegyverbeszerzési dealt rejt az Egyesült Államokkal, ideértve F-35-ös vadászgépek, fejlett drónok más fegyverek vételét.
Izrael az egyetlen ország a Közel-Keleten, mely F-35-ösökkel rendelkezik, így az állítólagos titkos záradék, melyhez a források szerint Mohammed bin Zajed trónörökös ragaszkodott, megvalósítása veszélyeztetheti a zsidó állam katonai fölényét a térségben.
Netanjahu Twitteren Fake News-nak nevezte a Yedioth Ahronoth cikkét.
A héber nyelvű médiában idézett fehér házi tisztviselő szintén azt nyilatkozta, hogy nincs fegyvereladásra vonatkozó titkos záradék.
Csak hogy bonyolódjon a helyzet, a Ynet híroldal egy névtelenül nyilatkozó Egyesült Arab Emírségekbeli tisztviselőt idézve azt állította, Netanjahu zöld utat adott az F-35-ösökre vonatkozó ügyletre. A Walla szerint viszont Netanjahu azt mondta a biztonsági kabinet ülésén, hogy ellenzi, hogy az USA F-35-ösöket adjon el az Emírségeknek és lobbizni fog a Kongresszusnál annak megakadályozása érdekében.
Gabi Askenázi külügyminiszter (Kék-Fehér) a következő nyilatkozatot adta ki:
„Nem tudunk semmiféle biztonsági ígéretről az Emírségekkel kötött megállapodás részeként, és ha vannak ilyenek, arra velem és a Külügyminisztériummal történő konzultáció vagy értesítés nélkül került sor”.
Ganz kedden figyelmeztetett, hogy az F-35-ös vadászgépek elszaporodása a térségben nem lenne jó Izraelnek.
„Az F-35-ös a világ legfejlettebb repülőgépe. Izrael számára nem jó, ha a repülőgép más helyeken is megjelenik. Beszélnünk kell az Emírségekkel, az amerikaiakkal, és gondoskodnunk kell arról, hogy fenntartsuk biztonsági érdekeinket”– mondta Ganz egy sajtótájékoztatón.
„Azt mondom: Tilos kockáztatni a biztonságot. Biztosítani fogjuk a biztonsági érdekeink megőrzését. Lehetőség van békemegállapodás kötésére úgy, hogy közben felelősen jársz el biztonság szempontból. Nem csak hogy lehet, muszáj.”
Ganz azt is jelezte, hogy az F-35-ösök ügyét szándekában áll megvitatni az Emírségek védelmi miniszterével.
„Mindaddig, amíg én vagyok a védelmi miniszter, egyetlen dolog sem mozdítható elő koordináció nélkül vagy biztonsági szempontból felelőtlenül. Az Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodás fontos lépés, és nagy lehetőségeket rejt magában az ország regionális és stratégiai fejlesztése szempontjából, és én azt akarom biztosítani, hogy megtartsuk a biztonsági fölényünket a jövőben.”
Ganzot kérdezték Netanjahu Israel Hayomban megjelent interjújáról is, mely többek között azzal foglalkozott, hogy a miniszterelnök miért nem tájékoztatta koalíciós partnereit, Ganzot és Askenázit a folyamatban lévő tárgyalásokról az Emírségekkel.
Ganz kritizálta Netanjahut, amiért sötétben tartotta őket.
„A miniszterelnök erről a döntés meghozatala után tájékoztatott engem” – mondta Ganz.
„Úgy gondolom, helytelen volt, hogy nem tájékoztattak minket. Tudom, hogy soha életemben nem szivárogtattam ki semmit.
Amikor eligazítást akarok tartani, felhívlak titeket [az újságírókat]. A szivárogtatás mások játéka… Nem fogok belemenni abba, hogy kinek jár a dicsőség, ami Izrael Állam számára kevésbé fontos. Izrael Állam számára fontosabb, hogy elő tudjuk segíteni a békemegállapodást. És ha ez azt jelenti, hogy mély lélegzetet kell vennem, nem bánom. De nem akarom, hogy az állambiztonság sérüljön.”
Az 1973-as jom kippuri háború nyomán az Egyesült Államok biztosította Izraelt, hogy képes lesz fenntartani katonai fölényét, és Izrael hozzájárulása nélkül semmilyen más közel-keleti országnak nem ad el fejlett fegyverrendszereket.
Donald Trump amerikai elnök viszont nyilvánosan kijelentette, hogy szándékában áll stratégiai fegyvereket eladni az Egyesült Arab Emírségeknek és Szaúd-Arábiának, ám az ilyen eladások megakadályozására a Kongresszus tavaly elfogadott egy fegyverembargóra vonatkozó határozatot.
Ámosz Jadlin nyugdíjazott vezérőrnagy, az izraeli katonai hírszerzés korábbi vezetője a békemegállapodás kapcsán a következőt írta Twitteren: „Fontos emlékezni arra, hogy Abu Dhabi nagyon kifinomult fegyverek megszerzésére törekszik az Egyesült Államoktól. Fontos annak biztosítása, hogy egy ilyen folyamat magában foglalja Izraelt [Védelmi Minisztérium, Külügyminisztérium] és az Izraeli Védelmi Erőket, ha ez Izrael kvalitatív katonai előnyének csökkenését fogja eredményezni.”
