Az Association of Civil Rights (Polgárjogok Egyesülete) alapítója és a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora Gavison 75 éves korában halt meg – adta hírül a Jewish Telegraphic Agency.
Gavison 2011-ben megkapta a legmagasabb izraeli állami kitüntetést, az Izrael Díjat, miután a Héber Egyetemen 40 évig tanított és olyan területeket kutatott, mint az állam és az egyház, a törvény és az erkölcs kapcsolata.
Gavison halálára számos barátja, kollegája és a tudományos és civil élet szereplője reagált, többek közt Ruvi Rivlin államelnök, aki azt írta:
„Gavison professzor kiváló jogász volt, komplex kristálytiszta gondolkozással. Szavakkal és tettekkel rakta az „és” szócskát a zsidó és a demokratikus, a demokratikus és a zsidó közé. Társadalmunknak és országunknak mélyen hiányzik majd.”
Gavisont 2005-ben jelölték Izrael Legfelsőbb Bírósági posztjára, ám végül azért nem választották meg, mert Aharon Barak akkori főbíró rosszallotta Gavison igazságügyet illető kritikáját.
Az Izrael Demokrácia Intézet munkatársa volt, és számos állami bizottságban szolgált, köztük a 2006-os Winograd-bizottságban, amely Izraelnek a libanoni háborúban folytatott cselekedeteit vizsgálta. 2013-ban felkérték egy alkotmányos javaslat megfogalmazására, amely összeegyeztetné az ország demokratikus és zsidó karakterét.
Gavison 1945-ben született Jeruzsálemben. BA diplomát kapott a Héber Egyetemen, PhD-jét az Oxfordi Egyetemen szerezte.
Ruth Gavison tobb figyelmet erdemel, mint amit a cikk iroja produkalt. Nem tudom, mik a hibak forrasai, forditas vagy egyeb, de:
Rivlin kivalo jogasznak titulalta, de nem bironak, mivel Gavison nem volt biro.
Gavisont NEM neveztek ki a Legfelsobb Birosag birojanak, mert a jeloleset Barak es tobb biro tarsa elutasitotta. Az okot erdemes lett volna reszletezni, mert az nem egyszeruen az „igazságügyet illető kritikája” volt, hanem az Izraelben mar evtizedek ota folyo vita az u.n. aktiv biraskodassal kapcsolatban. Az aktiv biraskodason azt ertik, amit Aharon Barak ugy fogalmazott meg, hogy minden kerdesben donthet a birosag. Az ellenzok, mint Gavison, azt allitjak, hogy a birosagnak nem kell beleavatkozni pl. a torvenyhozok donteseibe. A problema eredete az, hogy Izraelnek nincs alkotmanya, es az igy letrejott jogi „vakumot” a Legfelsobb Birosag tolti ki.