Az egyesek szerint 20 ezer, mások szerint egymillió tüntető részvételével megtartott felvonulást neonáci csoportok is támogatták. A tüntetők a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldását követelték.
A szombati felvonulást a „Szabadság Napjának” hívták, a The Times of Israel szerint minden bizonnyal Adolf Hitler náci hadseregének 1935-ös felvonulására utalva, melyet a diktátor kedvelt rendezője, Leni Riefenstahl vett filmre. Sokan antiszemita transzparenseket emeltek magasba, mások Németország koronavírus elleni fellépését a nácik törvényeihez hasonlították – írja a lap.
A berlini zsidó hitközség antiszemitizmus elleni küzdelmét vezető Sigmount Koenigsberg azt nyilatkozta, „visszatekintve számos félelmünk igazolódott be, a holokauszt relativizálása és az összeesküvés-elméletek szerves részét képezték a felvonulás retorikájának”.
A zsidó szervezetek utolsó pillanatban történt közbelépésének köszönhetően a tüntetés útvonalát módosították, eredetileg ugyanis a város egyik központi zsinagógája mellett vezetett volna.
A tüntetés főszervezője, a stuttgarti székhelyű Querdenken 711 nevű csoport mintegy 500 ezer tüntetőt jelentett be, és számos neonáci csoport is a tüntetésen való részvételre biztatta követőit.
A tüntetést néhány órával annak megkezdése után a rendőrség feloszlatta, erővel elmozdítva egyes szónokokat. Több, mint 100 embert tartóztattak le, 45 rendőr szenvedett sérüléseket az oszlatás kapcsán kitört verekedésekben.
A berlini rendőrség számos eljárást kezdeményezett a szervezők ellen, amiért a demonstrálók jelentős része nem viselt maszkot és nem tartotta a megfelelő szociális távolságot sem. Akin volt maszk, arra többen rákiabáltak, és arra szólították fel, hogy vegye le. Eljárás indul továbbá tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt is.
A RIAS nevű, antiszemitizmust monitorozó szervezet bejelentései alapján a tüntetők számos antiszemita transzparenst is magukkal vittek, az egyiken például a náci korszakban zsidók számára előírt sárga csillag látszott, alatta a felirat: „Nincs beoltva”. A demonstrálók magát a vírust „a legnagyobb konspirációs elméletnek” nevezték.
Egy tüntető „FCK ZION” feliratú pólót viselt, melynek hátára a hírhedt antiszemita szennyiratra, a Cion bölcseinek jegyzőkönyveire utalva az volt írva, hogy „Olvasd a jegyzőkönyvet!”
A RIAS közlése szerint a tüntetés egyik szónoka beszédében úgy fogalmazott, hogy a koronavírus okozói a „nagytőkések”, amivel a jelentés összeállítói szerint a zsidókra utalt. „Nem volt váratlan ilyen típusú nyílt antiszemitizmus megjelenése a tüntetésen” – tweetelte az American Jewish Committee berlini irodája.
A már idézett Koenigsberg szerint „a járvány mögött bűnbakot keresni antiszemitizmus”. A berlini zsidó hitközség antiszemitizmus elleni küzdelmének vezetője dicsérte a kormánypártok megnyilatkozását a tüntetést követően, melyben kijelentették: „Nincs helye a náciknak!”
| Óva intette a németeket Frank-Walter Steinmeier államfő hétfőn attól, hogy félvállról vegyék a koronavírus-járványt. Videoüzenetében Steinmeier úgy fogalmazott, hogy néhány ember felelőtlensége mindenki számára kockázatot jelent. „Ha most nem vagyunk különösen elővigyázatosak, akkor sok ember egészségét veszélybe sodorhatjuk” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy mindenki felelőssége, hogy megakadályozzanak egy második zárlatot. |
Jens Spahn német egészségügyi miniszter bírálta a tiltakozókat amiatt, hogy nem tartották be a biztonsági előírásokat. Elismerte, hogy az embereknek világjárvány idején is joguk van tüntetni, de nem így, ahogy az szombaton történt. „Józan ész, kitartás és összefogás kell ahhoz, hogy a pandémiát legyőzzük” – írta a tárcavezető a Twitteren.
Saskia Esken, a szociáldemokrata párt (SPD) társelnöke úgy fogalmazott: „Covidióták ezrei most idézték elő a járvány második hullámát” azzal, hogy nem tartottak egymástól távolságot, és nem viseltek szájmaszkot. Ostorozta a tüntetőket amiatt, hogy nemcsak az emberek egészségét tették kockára, hanem az egész ország sikerét is a járvány elleni küzdelemben és a gazdaság újraindításában.
Peter Altmaier német gazdasági miniszter a dpa hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, szigorúbban kellene büntetni azokat, akik megsértik a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat, szándékosan veszélyeztetve ezzel mások egészségét.
Szerinte szándékosság vagy nagyfokú gondatlanság esetén pénzbüntetést kellene kiszabni. Németország 16 tartománya saját hatáskörben dönthet a koronavírus miatti korlátozó intézkedésekről és a szabálysértőkkel szembeni szankciókról.
Németországban mintegy 9 ezren haltak meg a járvány következtében, az ország egyik vezető egészségügyi intézményének, a Robert Koch központnak a jelentése szerint naponta mintegy ezer új megbetegedést regisztrálnak.
