Több ezer török gyűlt össze már kora reggel az isztambuli Hagia Szophia előtt, hogy részt vegyen az első pénteki nagyimán azt követően, hogy az egykori keresztény bazilikát, illetve múzeumot ismét mecsetnek nyilvánították.
Koranavírus-járvány ide vagy oda, tömegek jelentek meg péntek reggel Isztambul történelmi központjában, ahol a Hagia Szophia is található. (Minden második fertőzött a Boszporusz-parti nagyvárosban van Törökországban.)
Az embereket, akik közül sokan más településekről érkeztek, szigorú biztonsági ellenőrzés után engedték be a régi-új mecsetbe. Külön megkérték a híveket, hogy lehetőleg ne vigyenek magukkal hátizsákot, illetve nagyobb táskát.
Ezer ember mehetett be a épületbe, a többiek az előtte lévő téren imádkoztak. Az emberek azonban az egyik biztonsági ellenőrző pontot áttörték. A kezükben török zászlót tartó férfiak azt skandálták, hogy Allahu Akbar, vagyis Allah nagy.
Kötelező volt mindenkinek szájmaszkot felvenni, és az imaszőnyegeket megfelelő távolságra kellett elhelyezni egymástól.
„Ma véget ért a 86 éve tartó vágyakozásunk” — mondta az egyik résztvevő, Sait Colak a Reuters hírügynökségnek arra utalva, hogy 1934-ben lett múzeum az akkor éppen mecsetként funkcionáló Hagia Szophiából.
„Elnökünknek és a bírósági döntésnek köszönhetően ma már a Hagia Szophiában tarthatjuk a pénteki nagyimát” — tette hozzá a férfi.
A török legfelsőbb bíróság július 10-én szüntette meg az Isztambul leglátogatottabb nevezetességének számító múzeum státusát. Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig azonnal döntött arról, hogy mecsetté alakítják át a muszlimok és keresztények számára egyaránt nagy jelentőségű templomot.
A Hagia Szophiát Justinianus bizánci császár építtette 537-ben. A hatalmas épület a bizánci birodalom fővárosában, Konstantinápolyban 900 éven át szolgált székesegyházként, mielőtt az oszmán birodalom II. Mehmet szultán vezetésével 1453-ban elfoglalta a várost.
A török hódítók mecsetként használták az egykori bazilikát egészen Mustafa Kemal Atatürkig, aki a szekuláris berendezkedésű Törökország atyja volt, és akinek az uralma alatt lett múzeum a mecsetből.
A pénteki nagyimán maga az elnök, valamint a mintegy ezer meghívott vett részt a mecsetben. Erdogan jó előre közölte, hogy a ceremóniát élőben közvetítik.
Az államfő felolvasott egy verset a Koránból, aztán a Hagia Szophia öt minaretjéből hívta imára a híveket a müezzin.
A török vallási hatóság vezetője, Ali Erbas vezette le az első pénteki nagyimát. Egyébként két imám és négy müezzin végzi majd a munkát a mecsetben.
17 éve tartó uralma alatt az iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Párt (AKP) élén Erdogannal nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Törökországot visszaterelje az iszlámhoz. Elég csak arra gondolni, hogy az ő felesége volt az első first lady az ország modern kori történetében, aki hagyományos muszlim fejkendőben jelent meg férje oldalán nyilvános rendezvényeken.
Ez már az előszele volt annak, hogy Erdogan törölte a muszlim fejkendő viseletére vonatkozó tiltást, támogatta a muszlim vallási oktatást, a hadsereget pedig, amely évtizedeken át a világi berendezkedés letéteményese volt, lefejezte és maga alá gyűrte, egyébként az EU hathatós támogatásával.
A török államfő jó ideje szorgalmazta azt is, hogy a turisták körében rendkívül népszerű Hagia Szophia Múzeum legyen ismét mecset. Mint mondta: a muszlimoknak meg kell engedni, hogy ismét ott imádkozhassanak.
A témát a tavalyi helyhatósági választások kampányában melegítette fel ismét, megnyerve ezzel sok elkötelezetten vallásos AKP-szavazót.
Az Isztambult irányító világi ellenzéki párt szerint a döntés inkább politikai, mintsem vallási jellegű volt.
Ali Babacan, Erdogan egykori szövetségese kijelentette, hogy a Hagia Szophia csak azért került napirendre, hogy elterelje a figyelmet a többi problémáról.
Orhan Pamuk világhírű török író pedig azt mondta, hogy a lépéssel a vezetés kinyilvánította a világnak: a törökök többé már nem akarnak szekulárisak lenni, miközben sok millió török elégedett volt azzal, hogy múzeumként funkcionált a nevezetesség.
A felmérések szerint egyébként a törökök 43 százaléka ért egyet azzal, hogy a lépéssel a kormányzat csak el akarta kerülni, hogy a gazdasági bajokról folyjanak a viták.
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő 1500 éves épület mecsetté alakítása a világ számos országából is bírálatot kapott, köztük az Egyesült Államokból, Franciaországból, Oroszországból, de a Vatikán is nehezményezte a lépést. Szerintük ezzel tovább mélyülhetnek a keresztények és muszlimok közötti vallási ellentétek.
Törökország szerint viszont a régi-új mecset továbbra is nyitva áll majd a látogatók előtt, a keresztény műalkotások, köztük a világhírű mozaikok állagát pedig meg fogják védeni.
Mint hivatalosan közölték: a muszlim imák idejére a kupolát és a középhajó falait borító freskókat és mozaikokat letakarják, köztük azt is, amelyen Szűz Mária látható a gyermek Jézussal, máskor azonban meg lehet őket tekinteni.
