Órákkal azután, hogy a magyar kormányhoz közeli sajtó hírt adott róla, Brüsszelben megszületett a megállapodás az EU hétéves keretköltségvetéséről és a helyreállítási csomagról.
Kedd hajnalban az uniós tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot. Ezt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a pénteken kezdődött uniós csúcstalálkozót követően, hajnali Twitter-üzenetében jelentette be.
„Sikerült, Európa egységes, Európa erős. Ez az egyezség sorsfordító az unió történelmében és elindít minket a jövőbe vezető úton is” – kezdte reggeli sajtótájékoztatóját a tanács elnöke.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az unió bebizonyította, hogy képes időben, hatékonyan cselekedni, a végső megállapodás megérte a több mint 90 órányi nehéz tárgyalást. Hozzátette: „sajnálatos” hogy néhány terület, mint például az egészségügy, nem kap annyi támogatást, mint eredetileg tervezték. Kiemelte továbbá, hogy Európa a zöld célkitűzések és a digitalizáció fényében épül újjá.
„A tagállamok végre nem kormányközi megoldást választottak, hanem az Európai Bizottságot ruházták fel a helyreállítás végrehajtásával” – hangsúlyozta.
Az elfogadott megállapodásban a tagállami vezetők megtartották a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait, a helyreállítási csomag összegeit azonban csökkentették. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, és a pénzpiacokról felvett 360 milliárd eurós kölcsön szerepel.
A bizottság eredeti tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része, 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásokból, 250 millió euró pedig a tőkepiacokon felvett hitelekből állt volna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesül.
Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben hangsúlyozta: Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson.
A Lengyelország brüsszeli uniós nagykövetségén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen.
Orbán Viktor közölte: minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították.
A tanácskozás nemcsak fontos, hanem jó küzdelem volt Lengyelország oldalán – tette hozzá. „Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggelje, mint a mai” – tette hozzá a miniszterelnök.
Az Origo és a Magyar Nemzet hétfőn késő este arról számolt be: a megállapodás szerint Magyarország 3 milliárd euróval több pénzt kapott a tervezettnél. Angela Merkel német kancellár ígéretet tett, hogy a német elnökség alatt, 2020. végéig lezárja a Magyarországgal szemben indított 7-es cikkely szerinti eljárást.
Hozzátették: „Magyarországot nem tudják zsarolni, mert a tárgyalások során sikerült elérni, hogy a Magyarországnak járó pénzt politikai feltételekkel, politikai ellenőrzéssel nem kötik össze, csak és kizárólag financiális ellenőrzés lehet”. Orbán Viktornak most nem sikerült elérnie, hogy az ngo-k ne kapjanak pénzt a büdzséből, de Magyarország ezért a célért tovább fog harcolni – írták, hangsúlyozva, hogy a maratoni brüsszeli csúcs „egyértelmű magyar sikerrel zárult.”
A végső költségvetési megállapodásban azonban benne maradt a jogállamisági feltételrendszer, bár az eredeti tervezetnél jóval enyhébben fogalmaz a dokumentum. Az Index emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság javaslatára bevezetendő szankciókat meghatározó szavazási feltételeken is olyan módon változtattak, hogy az politikailag kevésbé kivitelezhető legyen.
Ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik – hangsúlyozta Charles Michel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is úgy fogalmazott, hogy ez egyezség „nagyon komolyan elköteleződött az EU anyagi érdekének védelme érdekében”. Ha az Európai Bizottság által javasolt új jogállamiság mechanizmus megállapítja, hogy egy tagállamban megsértik a jogállamiságot, akkor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsában minősített többséggel fognak dönteni a szankciókról – idézte Von der Leyen szavait az Index.
