Alkotmányellenesnek nyilvánította az első számú bíróság Németországban, hogy a rendőrség hozzáfér a felhasználók mobiltelefonos és internetes adataihoz. A döntés következtében valószínűleg nehezebb lesz megtalálni az online gyűlölet-bűncselekmények elkövetőit.
A német alkotmánybíróság arra az álláspontra jutott, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok jelen állás szerint a mobiltulajdonosok és az internetfelhasználók túl sok személyes adatához jutnak hozzá.
A döntés következtében a nyomozóknak a jövőben nehezebb lesz hozzáférni azokhoz a magán jellegű adatokhoz, amelyeket a németek a digitális készülékeiken, illetve email-fiókjaikban tárolnak.
A karlsruhei székhelyű bíróság alkotmányellenesnek nyilvánított több jogszabályt is, amely hozzáférhetővé tett olyan nyilvántartási adatokat, mint amilyen például a mobiltelefonok használóinak neve és születési dátuma.
Mint a német alkotmánybíróság a honlapján megjelent sajtóközleményben írja: a jelenlegi törvény megsérti a felhasználóknak „az információs önmeghatározásra és a telekommunikáció titkosságára vonatkozó alapvető jogát”.
A testület szerint a német alkotmány alapján általánosságban véve hozzá lehet ugyan férni az ilyen jellegű adatokhoz, de „további szabályozást igényel, hogy megfelelően korlátozzák azokat a célokat, amelyekre ezeket az adatokat felhasználják”.
A német alkotmánybíróság utalt a szenátusnak arra a döntésére, mely szerint a nyilvántartási adatok felhasználására csak akkor kerülhet sor, ha konkrét veszély fenyeget egy bizonyos ügyben, és fennáll az előzetes gyanú a bűnvádi eljárás megindításához.
A német szövetségi rendőrség mostanáig nyomozásokhoz használt fel ilyen adatokat, de csak korlátozottan férhettek hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek más felhasználókat is érintettek.
A nyomozók fel voltak hatalmazva arra is, hogy telefonos és telekommunikációs cégektől kérjenek le adatokat, sőt kórházaktól és szállodáktól is, de csak ha bűncselekmények megoldásán, illetve terrorcselekmények megakadályozásán dolgoztak.
A mostani döntés civilek beadványaira válaszul született.
Az egyikben, amelyet összesen több mint hatezren írtak alá — köztük az Európai Kalózpárt politikusa, Patrick Breyer — azt nehezményezték, hogy a nyomozók bírósági jóváhagyás nélkül is hozzáférhetnek a felhasználók PIN-kódjaihoz, illetve az email-fiókjaik jelszavához.
A mai döntésnek valószínűleg hatása lesz annak a nemrég elfogadott német törvénynek az alkalmazására is, amely az interneten megjelenő szélsőjobboldali és gyűlölet-bűncselekmények elleni harcra irányul.
E jogszabály alapján a közösségi platformoknak kötelező megadni az IP-címeket annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a neonáci propagandát terjesztő, az erőszakra uszító, valamint gyilkossággal és nemi erőszakkal fenyegető felhasználókat.
