Brüsszel felszólította Moszkvát: vizsgálják ki, hogyan történhetett meg, hogy a rendőrök eltörték David Frenkel ellenzéki újságíró vállcsontját az egyik szavazókörben az alkotmánymódosításról egy héten át tartó országos voksoláson.
Az Európai Unió felszólította Oroszországot, hogy vizsgálja ki az egy héten át tartott országos szavazás körüli visszásságokat — írta a Politico.
Mint az EU egyik szóvivőjének a közleményében áll, „elvárjuk, hogy a szabálytalanságokkal, köztük a szavazók kényszerítésével, többszöri szavazással, és a titkosság megsértésével kapcsolatos összes bejelentést és állítást, illetve a megfigyelés céljából jelen lévő újságíró elleni erőszakról szóló állítást megfelelően kivizsgálják”.
A szóvivő arra utalt, hogy
David Frenkelnek, a Mediazona ellenzéki honlap újságírójának a rendőrök eltörték a vállcsontját, amikor az éppen a szavazók által jelentett rendellenességeknek akart utánajárni egy szentpétervári szavazókörben.
Az orosz polgárok az 1993-tól érvényben lévő alkotmány módosításáról szavazhattak, amelynek értelmében Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök, akinek 2024-ben lejár a mandátuma, újra indulhat majd a választásokon, hogy kétszer hat évre hosszabbítson.
A hivatalos jelentések szerint a választók 65 százalékos részvételével tartott voksoláson 78 százalék támogatta a tervezett változtatásokat, amelyeket egyébként az országos és regionális parlamentek korábban már megszavaztak.
Az EU „sajnálatát fejezi ki, hogy a voksolás előtt nem engedélyezték sem az igenek, sem a nemek melletti kampányt, így megtagadták a választóktól azt, hogy kiegyensúlyozott információhoz jussanak hozzá” — áll a szóvivő közleményében.
Brüsszel bírálta az orosz alkotmány 79-es cikkéhez most megszavazott hozzátoldást is, amely garantálja az orosz jog elsőbbségét a nemzetközi törvényekkel kapcsolatban.
Mint az EU rámutatott: „az Európa Tanács Velencei Bizottsága, amelynek Oroszország is tagja, ezt a kibővítést összeegyeztethetetlennek tartja Oroszország nemzetközi vállalásaival, és azt javasolja, hogy ezt a hozzátoldást töröljék, vagy változtassák meg a szövegét”.
Elemzők szerint ez a betoldással annak akarja a Kreml elejét venni, hogy Putyint vagy más orosz állampolgárokat ne állíthassák Hágában bíróság elé háborús bűnök elkövetésének vádjával a malajziai utasszállító 2014-es lelövése miatt.
Mint emlékezetes: a per idén márciusban kezdődött az ügyben Hollandiában. A repülőgépet Kelet-Ukrajna fölött lőtték le oroszbarát szakadárok, illetve egy volt FBSZ-ügynök. A katasztrófában 298 ember vesztette életét.
Az orosz alkotmányba bekerült Oroszország területi integritásának védelme is, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy Moszkva véglegesnek tartja a Krím félsziget 2014-es egyoldalú elcsatolását Ukrajnától.
Peter Stano, az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője kijelentette: „elköteleztük magunkat Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett”, ezért „nem ismerjük el a Krímben és Kelet-Ukrajnában végrehajtott szavazást”. A szóvivő ezzel arra utalt, hogy 2014-ben az orosz megszálló hatóságok törvénytelen módon rendeztek „népszavazást” a Krím és a Donyec-medence hovatartozásáról.
