Washingtoni tömegmenetre szólítottak fel a Minneapolisban tartott gyászszertartáson, amelyen megemlékeztek George Floydról, arról a 46 éves afroamerikai férfiról, aki május 25-én a durva rendőri bánásmód miatt vesztette életét.
A minneapolisi keresztény egyetemen tartott csütörtöki megemlékezésen politikusok, polgárjogi aktivisták, vallási vezetők, és Floyd családtagjai vettek részt.
Beszédet mondott – mások mellett – Philonise Floyd, a rendőri intézkedés közben meghalt Floyd testvére, aki úgy fogalmazott: a bátyját „a rasszizmus és a megkülönböztetés világjárványa vitte el”. Szavait taps fogadta. Majd hangsúlyozta, hogy
„mindenki igazságot akar, és mi is igazságot akarunk George-nak, és meg is fogja kapni!”.
A búcsúztató beszédet Al Sharpton tiszteletes, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik személyisége mondta Floyd virágokkal borított koporsója előtt. Flyodot június 9-én még egyszer elbúcsúztatják majd: a texasi Houstonban, ahol végső nyugalomra helyezik.
Al Sharpton szenvedélyes beszédében leszögezte, hogy ez „nem egy normális temetési búcsúztatás”. Majd úgy fogalmazott: „George Floydnak ma nem a halottak között kellene lennie. Nem betegségben, hanem az amerikai igazságügyi rendszer működésképtelensége miatt halt meg”. A 65 éves tiszteletes abban, hogy a rendőr Floyd nyakára térdelt – amely a halálát okozta – az afroamerikaiak elnyomásának jelképét látta.
„Ami Floyddal történt, az ebben az országban naponta megtörténik, az oktatástól az egészségügyig, az amerikai élet valamennyi területén. Eljött az idő, hogy George tiszteletére felemeljük fejünket, és azt mondjuk: vegyétek le a térdeteket a nyakunkról!” – hangoztatta Sharpton.
A tiszteletes bejelentette, hogy augusztus 28-án nagyszabású menetet tartanak Washingtonban. 1963-ban szintén a szövetségi fővárosban rendezték meg az amerikai polgárjogi mozgalom híres menetét.
Scott Hagan, a rendezvénynek helyet adó egyetem rektora rövid beszédében azt hangoztatta: „eljött az az idő arra, hogy soha nem látott mértékben fektessünk be fiatal fekete amerikaiak új nemzedékébe, akik készen állnak, hogy átvegyék nemzetünk irányítását”. Elmondta, hogy George Floyd emlékére létrehoztak egy ösztöndíj-alapot, amely máris 54 ezer dollárt gyűjtött össze.
Miközben az egyetemi díszteremben a zenés, énekes megemlékezés folyt, Minneapolisban a Floyd elleni intézkedésben részt vett három volt rendőr, először jelent meg a bíróságon. Őket – a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvinnal ellentétben – csak szerdán tartóztatták le és a gyilkosság elősegítésének és bűnrészességének gyanújával vádat emeltek ellenük. Csütörtökön a bíróság egyenként egymillió dolláros óvadékot állapított meg számukra.
Az Amerikai Polgári Jogok Uniója (ACLU) nevű civilszervezet feljelentést tett Donald Trump amerikai elnök és más tisztségviselők ellen azért, mert hétfőn a Fehér Ház melletti Lafayette térről – Donald Trump érkezése előtt – kiszorították a tüntetőket. Az ACLU a „tüntetők elleni botrányos támadásnak” minősítette a rendfenntartók intézkedését.
Közben Ralph Northam, Virginia állam demokrata párti kormányzója utasítást adott csütörtökön Robert Lee tábornok, a polgárháború konföderációs csapatainak egykori vezetője richmondi szobrának eltávolítására.
A polgárháborúban (1861-1865) a konföderációs seregek a déli államok katonáit tömörítették, ők álltak hadban az északi, unionista csapatokkal. A déli, rabszolgatartó államok ugyanis el akartak volna szakadni az Egyesült Államok uniójától. Vereségük után 25 évvel, 1890-ben avatták fel Robert Lee tábornok lovas szobrát a virginiai fővárosban, Richmondban, amely korábban a konföderációs államok fővárosa is volt.
Northam kormányzó kijelentette: „az a szobor már hosszú ideje ott van. Ez nem volt helyes akkor sem, és nem helyes most sem”. Majd közölte, hogy a szobrot „a lehető legrövidebb időn belül” eltávolítják, és raktárban őrzik majd mindaddig, amíg nem döntenek a későbbi sorsáról.
A döntést Northam a 46 éves George Floyd brutális rendőri intézkedés miatt bekövetkezett halála miatti tüntetések közepette hozta meg. Az afroamerikaiak jó része a konföderációs seregek vezetőjében az egykori rabszolgatartó államok megtestesítőjét látja, noha Lee tábornok bizonyítottan ellenezte a rabszolgaságot.
A Floyd halála miatti tömegmegmozdulásokon több helyütt megrongálták a konföderációs szobrokat és emlékműveket is, ezért több amerikai nagyvárosban úgy döntöttek a helyi vezetők, hogy eltávolítják a szobrokat.
Levar Stoney, Richmond afroamerikai polgármestere közölte: a városban további négy konföderációs emlékművet akar eltávolítani. Az alabamai Birmingham polgármestere, Randall Woodfin – aki szintén afroamerikai politikus – bejelentette, hogy befejezik a 115 éves konföderációs emlékmű már megkezdett elszállítását, miután a tüntetők nekiestek az emlékműnek.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.