Száz éve, 1920. május 29-én született Budapesten Harsányi János, azaz John C. Harsanyi Nobel-díjas amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet megalkotója.
A híres fasori gimnázium diákja volt. Tizenhét évesen megnyerte az országos középiskolai matematikai versenyt, ugyanabban az évben harmadik lett a Klasszikus Műveltség Barátainak Egyesülete által szervezett görög tanulmányi versenyen. Apja kívánságára 1942-ben gyógyszerész-mesteri oklevelet szerzett. Származása miatt 1944. március 19., az ország német megszállása után munkaszolgálatosnak hívták be, a nyilas puccs után munkaszázadának bevagonírozása közben megszökött, és egy jezsuita rendházban bujkált.
A háború után, 1946-ban befejezte gyógyszerészeti tanulmányait, 1947-ben filozófiai doktorátust is szerzett és tanársegéd lett a szociológiai tanszéken.
Közismerten marxistaellenes nézetei miatt 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után politikailag megbízhatatlannak minősítették és eltávolították állásából.
Gyógyszertáruk várható államosítása miatt 1950-ben leendő feleségével a Fertő-tó nádasain keresztül Ausztriába szöktek, majd Ausztráliába mentek. Harsányi magyar diplomáját itt nem ismerték el, ezért fizikai munka mellett szerezte meg a közgazdaságtudományi MA fokozatot a Sydneyi Egyetemen, 1954-ben már óraadó volt Brisbane-ben a Queenslandi Egyetemen.
1956-ban Rockefeller-ösztöndíjjal az amerikai Stanford Egyetemre került, ahol 1958-ban a közgazdaságtudományokból PhD tudományos fokozatot szerzett, disszertációja már a játékelméletet tárgyalta. 1959-től 1961-ig az ausztráliai nemzeti egyetemen, utána Detroitban tanított, 1966-tól 1990-es nyugdíjba vonulásáig a berkeleyi Kaliforniai Egyetem professzora volt.
Berkeleyben hívták meg 1964-ben abba a kutatócsoportba, amely a játékelmélet alapján a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat készítette elő. (A játékelméletet Neumann János és Oskar Morgenstern dolgozta ki: ebben a szembenálló felek bizonyos szabályok, logikai elvek betartása mellett küzdenek, mint a sakkban, de a pókerhez hasonlóan nagy szerepe van a blöffölésnek. A játékosok számára a nehézséget az okozza, hogy minden szereplő hasznossági függvénye függ legalább egy másik szereplő döntésétől is, miközben egymástól függetlenül döntenek.)
Harsányi 1967-68-ban írt háromrészes tanulmányában rendszeres módszert javasolt a korlátolt információjú játékok elemzésére, ezt finomította tovább barátja és munkatársa, Reinhard Selten. Elméletükben az volt az új, hogy feltették: a játékosok csak részben ismerik ellenfelük céljait és stratégiai eszközeit. A modell minden eleméhez egy valószínűségi érték tartozott, a kutatások központjában a versenyzők cselekedeteinek előre jelezhetősége állt.
Az elméletet az amerikai állam nemcsak a leszerelési tárgyalásokon, hanem az olajkutak árverésein is alkalmazta, és a nyereség a korábbi tízszeresére nőtt.
Harsányi fő műve 1977-ben jelent meg Racionális viselkedés és alkudozási egyensúly játékokban és társadalmi helyzetekben (Rational Behavior and Bargaining Equilibrium in Games and Social Situations) címmel.
Harsányi különböztette meg először ma ismert formájukban a kooperatív és a nem kooperatív játékokat: egy játék akkor kooperatív, ha az elkötelezettségek (megállapodások, ígéretek és fenyegetések) kikényszeríthetők és teljes mértékben kötik a résztvevőket. Az etikai problémák matematikai modellezése terén is maradandót alkotott; 1973-ban a véletlenszerű cselekvések magyarázatát adta meg, többek között kizárva azt, hogy az emberek valójában véletlenszerűen cselekednének.
Harsányi János, John Nash és Reinhard Selten
1994-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyanalízis területén végzett úttörő munkásságukért”.
A tudóst 1995-ben választották az MTA tiszteleti tagjai közé, 1995-ben Neumann János-díjjal, 1998-ban a Magyarság Hírnevéért Díjjal jutalmazták tevékenységét. A magyarul élete végéig kiválóan beszélő Harsányi Neumann Jánossal és Wigner Jenővel közös emléktáblája a Városligeti fasorban, régi gimnáziumuk épületén látható, szobrát 2007-ben állították fel a gimnázium épületében.
Az Alzheimer-kórban szenvedő Harsányi halálát szívroham okozta, 2000. augusztus 9-én hunyt el kaliforniai otthonában. Nevét viseli szakközépiskola és szakiskola, a Harsányi János Főiskola jogutódja az Edutus Egyetem. 2018-ban jött létre a Harsányi János Tudásközpont, hogy megismertesse a névadó munkáját, gyűjtse publikációit és a vele kapcsolatos dokumentumokat, kutatómunkával fejlessze tovább örökségét. Harsányi János zuglói szülőházán, melyben édesapja patikája is működött, 2006-ban emléktáblát helyeztek el.