Egyedül Magyarország és Ausztria ellenezte az Európai Unió külügyi biztosának, Josep Borrellnek Izraelt élesen kritizáló nyilatkozatát. Hazánk és Ausztria a kettős mérce fennállását sérelmezte.
Bár az EU külpolitikai kérdésekben konszenzusos alapon hozza meg döntéseit, az esetlegesen ellenző kisebbség véleményét Josep Borrell külügyi biztos rendre figyelmen kívül hagyja, így volt ez most is, amikor az EU nyilatkozatában ítélte el Izraelt a közelgő ciszjordániai területeket érintő annektálással kapcsolatban – írja a The Jerusalem Post.
Magyar külügyi források megkérdőjelezik a nyilatkozat érvényességét, mivel az nem konszenzusos álláspontot képvisel, azonban az EU hivatalnokai szerint a külügyi biztosnak joga van saját véleményét kifejezni.
Borrell hétfő este hozta nyilvánosságra nyilatkozatát, melyben Izraelt saját nevében ítéli el. A 25 EU-s ország egyetértésével született nyilatkozat szerint „szigorúan figyelmeztetjük Izraelt, hogy tartózkodjon a megszállt palesztin területek egyoldalú annektálásától, mely nemzetközi jogba ütközik.”
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kifejtette, hogy országa elutasítja az Izraelt érő előítéleteket és az újonnan megalakult izraeli kormány és az Unió közti párbeszédet sürget. Péntekre mind Ausztria, mind Magyarország meghívta az új izraeli külügyminisztert, Gabi Ashkenazit az EU külügyi bizottságába.
Magyar diplomáciai források szerint egyelőre nem tudható, hogy Izrael valóban kiterjeszti-e törvényeit a ciszjordániai területekre, ezért Magyarország tartózkodik az ilyen típusú nyílt kijelentésektől és inkább diplomáciai tárgyalást sürget.
Borrell „megafon diplomáciába beillő” nyilatkozatát az izraeli külügyminisztérium is bírálta.
Magyar diplomáciai források szerint Magyarország
„megfontolt lépéseket sürget, nem pedig gyors, Izraelt előítéletesen kezelő nyilatkozatokat. Országunk számára Izrael kiemelten fontos stratégiai partner a Földközi-tenger térségében”.
Mint ismeretes, az amerikai kormányzat által nyilvánosságra hozott béketerv szerint Izraelnek joga van kiterjeszteni joghatóságát a ciszjordániai területek mintegy 30%-ra, köztük a teljes Jordán-völgyre és a térségben található zsidó telepekre.
Magyarország és Ausztria Borell nyilatkozatának azon állításait is ellenezte, melyet arra figyelmeztetnek, hogy az izraeli lépés „nem maradna válasz nélkül”.
Az izraeli lépéssel kapcsolatosan Nicolas de Rivière, Franciaország Uniós nagykövete elmondta, hogy az „súlyosan károsítaná az EU és Izrael kapcsolatát”. A nagykövet hozzátette: „az annektálás Izrael és a világ országainak kapcsolatára végzetes lehet”.
Hasonló nyilatkozatot tett Marc Pecsteen, belga EU-s nagykövet, aki kijelentette, országa
„nagyon aggódik a Likud és Kék-Fehér pártok megállapodásában szereplő, a ciszjordániai területekre való izraeli jog kiterjesztése miatt. Felhívjuk a nemzetközi közösség figyelmét a lépés megakadályozásának fontosságára”.
Az Unió brit nagykövete a felek, mármint a palesztinok és izraeliek tárgyalóasztalhoz való visszatérését sürgette: „itt az idő, hogy a felek bizonyítsák elkötelezettségüket
Igazság szerint azonban Izrael ENSZ nagykövete, Danny Danon nemrég pont ilyen tárgyalásokat felújító kezdeményezésről adott ki nyilatkozatot, melyben közölte: „ahogy azt az elmúlt öt évben mondjuk, mindössze arra van szükség, hogy a palesztinok leüljenek velünk tárgyalni. Ehelyett azonban mindössze annyit csinálnak, hogy ráijesztenek a nemzetközi közösségre. Ez nem a megoldáshoz vezető út” – áll az izraeli ENSZ nagykövet nyilatkozatában.
