Újonnan felfedezett hírszerzési információk szerint Ben-Gurion már Izrael államának kikiáltása előtt tudta, hogy mire készülnek az arab nemzetek.
1948 május 12-én Ben-Gurion vezetésével összeült a Minhelet Ha’am (Népgyűlés), hogy eldöntsék elfogadják-e az amerikai tűzszünet javaslatot vagy kikiáltják a zsidó állam függetlenségét. Izrael készülő kormányzata tudta, ha a brit mandátum lejárásakor, május 14-én bejelentik az állam létrejöttét, akkor az arab országok azonnal lerohanják őket.
Évtizedeken keresztül homály fedte, hogy végül miért döntöttek a bejelentés mellett, és miért nem halasztották el a már úton levő katonai szállítmányok megérkezéséig. Francia és izraeli archívumokban nemrég felfedezett dokumentumok azt sejtetik, hogy Ben-Gurion nem ideológiai meggyőződésből, hanem racionálisan döntött a függetlenség kikiáltása mellett – írja a Haaretz.
A felfedezett dokumentumok tartalmazzák, hogy Ben-Guriont értesítette a francia titkosszolgálat, hogy a Damaszkuszban összegyűlt arab nemzetek vezetői villámháborúra készülnek Izraellel szemben. Az iratokból az is kiderült, hogy az arabok élvezték a britek támogatását, akik nem akarták a zsidó állam létrejöttét, vagy legalábbis egy vékony part menti szakaszra akarták szorítani.
A Népgyűlés május 12-ei találkozója előtt David Ben-Gurion egyik tanácsadója a következő táviratot kapta:
„Megbízható forrásból értesültünk róla, hogy az arab nemzetek eldöntötték, hogy május 15-én közösen és egy időben támadást indítanak. Annak ellenére hozták meg a döntést, hogy tisztába vannak a bukás lehetőségével. Abban bíznak, hogy Izrael nem rendelkezik se nehéz fegyverzettel, se légierővel. Tel-Avivot a levegőből fogják támadni”
– olvasható a hírszerzés üzenetében. Az üzenet forrása a jeruzsálemi francia konzulátus volt, amely bejrúti katonai attaséjától szerezte az információt.
Azonban nem ez volt az első alakalom, hogy a zsidó vezetés hírt kapott a készülő háborúról. Egy évvel korábban 1947 nyarán Ben-Gurion már értesült arról, hogy a britek azon munkálkodnak, hogy háborúra tüzeljék az iraki vezetőket. Az angolok abban reménykedtek, hogyha háború tör ki az arabok és a zsidók között, akkor a brit kormány visszavonja a csapatainak a kivonását a térségből.
Ben-Gurion tisztába volt vele, hogy a britek megakarják akadályozni a zsidó állam létrejöttét, és ezzel az információval felvértezve feltudott készülni a háborúra. Ennek a felkészülésnek fontos része volt az amerikai fegyverek vásárlása. A vezető bármire képesnek tartotta a brit titkosszolgálatot, és ez a fatalista hozzáállás helyesnek bizonyult.
Május 12-én az említett fontos ülés estéjén érkezett a hír, hogy az egyiptomi király a miniszterelnöke ellenzése ellenére is csatlakozott az arab háborús koalícióhoz. A királyt a britek beszélték rá a döntésre. A gyűlésen nyilvánvalóvá vált a zsidó vezetés számára, hogy az arab vezetők nem akarnak békét kötni. Tehát Ben-Gurion annak a tudatában kiáltotta ki 1948. május. 14-én na zsidó államot, hogy már tudta bármit tesz a környező nemzetek már eldöntötték, hogy másnap lerohanják Izraelt.
