Tawakkol Karman jemeni aktivista is tagja lett annak a testületnek, ami a jövőben dönthet arról, hogy mi marad a közösségi oldalon és mi nem.
Kell-e tartaniuk a felhasználóknak a Facebook új ellenőrző bizottságának iszlamista tagjától? — teszi fel a kérdést írásában Jonathan S. Tobin, aki egyúttal emlékeztet: az elmúlt időkben több botrány is kísérte Mark Zuckerberg médiabirodalmát.
Egyes kritikák szerint a CEO egyszemélyben „a világtörténelem legnagyobb propagandagépezetét” építette fel, míg mások egyéb morális aggályokat emlegettek a múltban. 2018-ban a Facebook alapítóját az amerikai Kongresszus előtt vonták kérdőre — többek között a felhasználók adatbiztonságára, valamint a 2016-os elnökválasztás befolyásolására vonatkozóan.
Zuckerberg 2018-ban már előrevetette, hogy egy új rendszer keretein belül lenne szüksége segítségre a felhasználási elvek érvényesítéséhez és a közzétett tartalmak szabályozásához. Végül idén május 6-án bejelentette, hogy megalakul az Oversight Board, azaz a cég új és független felügyeleti szerve.
Az ellenőrző bizottság egyfajta „Legfelsőbb Bíróság” szerepét kapja majd a közösségi oldal életében, és arra hivatott, hogy tagjai — tehermentesítve Zuckerberget — ítéletet hozzanak a legnehezebb tartalmi vitákban. Ők dönthetnek arról, hogy mi fér bele a szólásszabadság körébe, hogy mi maradhat az oldalon (beleértve az Instagramot is) és mi nem. Az új szerv olyannyira széles hatókörrel bír, hogy döntései véglegesek, és azokkal szemben a felhasználókon kívül még Zuckerberg sem fellebbezhet.
Kik lesznek, akik megmondják, hogy mit szabad?
Az újonnan felálló testület első 20 tagja közé válogatták mások mellett Sajó András magyar jogtudóst, a CEU jogi karának alapító dékánját. Továbbá Alan Rusbridger, a Guardian volt főszerkesztője, Helle Thorning-Schmidt, volt dán miniszterelnök, és Jamal Greene, a Columbia Egyetem amerikai jogászprofesszora is helyet kapott a bizottságban.
Az egyik legjelentősebb vitát Tawakkol Karman, jemeni aktivista bevonása váltotta ki.
Karman az Arab Tavasz idején a nemzetközi sajtóban képviselte az ellenállók hangját, 2011-ben pedig Nobel-békedíjjal tüntették ki a „nők jogaiért és politikai részvételért folytatott békés küzdelméért”. Ezt követően az egész világ megismerte nevét, a „forradalom édesanyja” egyetemeken és nemzetközi konferenciákon tartott előadásokat.
Vannak, akik aggódnak miatta
Önéletrajzának fenti része bizonyára elsődleges szerepet játszott Karman kiválasztásakor. Ám vannak, akik ezzel párhuzamosan felidézik: az aktivista pár éve még vezetője volt annak a pártnak (Islah), melyet a Muszlim Testvériség nevű iszlamista csoport jemeni szárnyaként tartanak számon.
A Muszlim Testvériség több országban — köztük Oroszországban, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is — terrorcsoportok listáján szerepel. Karman 2011-es kitüntetése után a szervezet nyilvánosan gratulált „jemeni tagjának”.
2013-ban pedig Karman is kifejezte szimpátiáját a BBC arab nyelvű csatornáján. Akkor azt mondta, hogy a Muszlim Testvériség támogatóival együtt „vérükkel fizetnek az általuk folytatott legendás harcban”. Majd miután a riporter megkérdezte, hogy támogatja-e a szervezetet, azt felelte:
„Tőlem hallhatja: jelenleg igen. Elfogult vagyok a Muszlim Testvériség felé…”
Hogy fog dönteni?
A hölgy facebookos kinevezésével ezek a szempontok ismét felvetődtek, és személye miatt máris hatalmas kritika-hullám áradt a médiavállalatra. Miközben Karman szerint szaúdi lejáratókampány indult ellene, mások aggódnak: a függetlennek kikiáltott felügyeleti szerv tagja vajon milyen döntéseket fog hozni vallásszabadságot érintő kérdésekben — például egy Mohamed prófétát ábrázoló karikatúra ügyében?
Erre még nem tudhatjuk a választ, azonban előfordulhat, hogy a Facebook felügyeleti szerve új dimenziót hoz a szekuláris és vallásos világ közötti konfliktusok jogi küzdelmében.
