Egymillió aláírás Székelyföldért és más nemzeti régiókért

Óriási hajrával az interneten is összegyűlt az egymillió aláírás a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés támogatására. Az aláírásgyűjtés honlapján megjelenő adatok szerint csütörtök éjfélig, a határidő lejártáig 1 008 966-an írták alá az interneten a nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezést.

Az egymilliomodik online aláírás a határidő lejárta előtti utolsó órában született. A kezdeményezők további 220 ezer papíron gyűjtött aláírásról tudnak, de emellett még aláírási ívek ezrei lehetnek az aláírásgyűjtőknél, amelyeket a koronavírus-járvány és az ezzel kapcsolatos kijárási korlátozások miatt mindeddig nem sikerült összesíteni.

A számok azt jelzik, hogy sikerült teljesíteni az EU által támasztott első feltételt, a több mint egymillió aláírás összegyűjtését. Az aláírások országok közötti eloszlására vonatkozó kritérium azonban egyelőre nem teljesült,

így az aláírásgyűjtés egyelőre nem érvényes. A polgári kezdeményezés online aláírási lapján megjelenő adatok szerint a szükséges hét ország helyett csak Magyarországon, Romániában és Szlovákiában sikerült átlépni az országos küszöböt.

Az internetes gyűjtés során Magyarországon több mint 786 ezer, Romániában több mint 169 ezer, Szlovákiában pedig csaknem 29 ezer aláírás gyűlt össze. Svédországban a 15 ezres küszöb 23 százalékát, Ausztriában a 13 500-as küszöb 17 százalékát, Németországban a 72 ezres küszöb 14 százalékát, Írországban a 8250-es küszöb kilenc százalékát sikerült teljesíteni.

A magyar közélet számos prominense is támogatta a kezdeményezést:

Izsák Balázs, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke péntek reggel az MTI-nek elmondta: óriási hajrával sikerült teljesíteni a kitűzött célt. Az online aláírások több mint fele az utolsó öt napban gyűlt össze. Úgy vélte: csoda történt ebben az időszakban, amit szociológusoknak, kutatóknak kell majd megmagyarázni. Hozzátette: nagy mértékben segítette a sikert, hogy a magyar társadalom hírességei, a magyar közélet közszereplői, kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt megszólaltak és aláírásra biztattak, a magyar közmédia pedig teret engedett a véleményüknek.

A Klaus Iohannis román államfő magyarellenesnek vélt megnyilatkozásai által kiváltott dacreakciónak kisebb jelentőséget tulajdonított.

Kijelentette: „a jó ügyeket arról lehet megismerni, hogy ezeket a gáncsoskodók is a cél felé viszik”.

Megjegyezte: az SZNT megalakulása óta megtapasztalták, hogy aki keresztbe akart tenni, az segítette az ügyüket. Az SZNT elnöke elmondta: ő maga végig, rendületlenül hitte, hogy meglesz az egymillió aláírás, akkor is, amikor a számok nem adtak sok okot az optimizmusra.

Az SZNT elnöke elmondta: kérvényezték az aláírásgyűjtés meghosszabbítását arra hivatkozva, hogy a koronavírus-járvány, és az emiatt bevezetett korlátozások akadályozták azt. Hozzátette: az elmúlt napokban telefonos tájékoztatást kaptak az Európai Bizottságtól, amiből megértették, hogy a bizottság is érzékelte a nehézségeket, és május közepén hosszabbítás várható.

„Arra készülünk, hogy júniusban, júliusban, amikor megszűnnek a korlátozó intézkedések, újraindítjuk az aláírásgyűjtést. Azt nem tudjuk, hogy mennyi lesz a hosszabbítás” – jelentette ki.

A nemzeti régiókért elindított polgári kezdeményezés célja arra ösztönözni az Európai Uniót, hogy kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Amint a kezdeményezést elindító SZNT elnöke, Izsák Balázs korábban fogalmazott: a polgári kezdeményezés többek között annak a megakadályozását tűzi ki célul, hogy az Európai Unió kohéziós forrásait a tagállamok az asszimilációs politikában használják fel.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A bizottság elutasító határozatát az SZNT elnöke és külügyi megbízottja: Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be.

A 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet még az EB-nek kedvezett, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító EB-határozatot, és az EB május elején bejelentette a kezdeményezés bejegyzését.

Kirohanása után bocsánatkérésre és lemondásra is felszólítják Románia elnökét

Az erdélyi magyarok ellen uszított és súlyos vádakkal illette a romániai magyar politikai vezetőket Klaus Iohannis.