A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Fatou Bensouda várhatóan csütörtökön hozza nyilvánosságra véleményét azzal kapcsolatban, hogy Palesztina államként tartható-e nyilván abban a nyomozásban, amely Izrael esetleges háborús bűneivel kapcsolatban folyik.
Az, hogy Bensouda miként dönt, nagyban befolyásolja az ICC álláspontját, amelynek Izrael számára komoly jogi, diplomáciai, illetve a nemzetközi megítélését befolyásoló következményei lehetnek – írja a The Jerusalem Post.
Az ügy, amennyiben a bíróság nem ismeri el Palesztinát államként, minden bizonnyal nem folytatódik, hiszen az államként való elismerés ilyen esetekben szinte alapkövetelmény. Tavaly december 20-án Bensouda egyszer már úgy határozott, hogy Palesztina állam, és mind Izrael, mind a Hamász háborús bűnöket követtek el, amiért vizsgálat elindítását kezdeményezte. Mindemellett arra kérte az ICC bíróit, hogy hagyják jóvá döntését, azóta pedig csaknem 50 ország, szakértő és egyéb nem-kormányzati szervezet foglalt állást részben Izrael mellett, részben pedig ellene.
Az izraeli kormány nem adott hivatalos választ Bensouda decemberi végzésére, inkább benyújtott két beadványt még azon a napon, amelyek egy tucat állam és nem-kormányzati szervezet támogatását tartalmazták. A Palesztin Hatóság ezzel szemben arra kérte az ICC-t, hogy hagyja figyelmen kívül azon államok véleményét, melyek nem ismerik el a palesztin államiságot.
Az Izraelt támogató országok között Csehország, Ausztria, Németország, Magyarország, Ausztrália, Brazília és Uganda is megtalálható. Ezek közül a legnagyobb fajsúlyú egyértelműen Németország, hiszen az ICC második legnagyobb anyagi támogatója Anglia után, Anglia pedig éppen harcot vív az ICC-vel egy ellene folyó ügyben.
Az amerikai kormányzat megtagadta Bensoudától a beutazási vízumot és más lépéseket is kilátásba helyezett az ICC-el szemben, köztük szankciókat, főként az ICC Izraellel szembeni álláspontja és amiatt, hogy az ICC az Egyesült Államok ellen is vizsgálatot folytat, méghozzá állítólagos afganisztáni kínzások ügyében.
Az Arab Liga és az Iszlám Konferencia mintegy 60 országot képviselnek, és természetesen a palesztin álláspontot támogatják, emellett számos vezető jogi szakértő, akik korábban az ENSZ-ben is betöltöttek pozíciót, mint William Schabas és Richard Falk, szintén a palesztinok mellett foglaltak állást.
Izrael számára az jelenthet igazi veszélyt, hogy Bensouda nem egyedül dolgozik az ICC-n belül. A bíróságot a Taggyűlés szabályozza, amely ugyan nem ismerte el Palesztinát államként, ugyanakkor számos palesztin diplomatát bízott meg fontos pozíciókkal, ezért nehéz lehet a korábbi kinevezések után most nem elismerni a palesztin államiságot.
Kulturális tekintetében a nemzetközi bírói környezetben Palesztina már elfogadott államként, 190 országból 130-nál több ismeri el Palesztinát.
Izrael abban bízik, hogy legalább három bíró, Kovács Péter Magyarországról, Marc Perrin de Brichambaut Franciaország és Reine Alapini-Gansou a nyugat-afrikai Benin képviseletében az ő pártját fogja majd. Kovács korábban már hozott Izraelt támogató ítéletet egy másik ügyben.
A másik két bíró ugyan ebben az ügyben Izraelt elítélő döntést hozott, azonban Izrael abban bízik, hogy mivel Franciaország a tárgyalások útján történő államiságot támogatja, elképzelhető, hogy ebben az ügyben Izrael pártját fogja majd.
Az Izraelt támogató Csehország például egy rövid közleményben azt tudatta, hogy „a palesztin államiság kérdését annak is befolyásolnia kell, hogy nem kapott teljes jogú tagságot az ENSZ-ben”.
Ezzel szemben Bensouda bíró azon az állásponton van, hogy a palesztinok az ENSZ-ben a korábbi megfigyelő szerepük után nem-teljes jogú tagi státuszt kaptak és számos ENSZ-béli bizottságban és szervezetben kaptak helyett., emellett csatlakoztak jó néhány megállapodáshoz is. Mindennek azt kell jelentenie, hogy nincs ok arra, hogy a Római Statútumhoz ne csatlakozhassanak.
Bensoudának eredetileg március 30-ig kellett volna meghoznia a döntését, ez a határidő a koronavírus-járvány miatt tolódott ki mostanáig. A döntéshozatali mechanizmus lassúsága egyébiránt megkérdőjelezi a bíró befolyását is. Annál is inkább, mivel Bensouda mandátuma 2021 júniusában lejár.
