Ramadán, a karanténba zárt böjthónap

Benjamin Netanjahu miniszterelnök hagyományos köszöntőjével múlt hét csütörtökön a zsidó államban élő közel két millió muszlim vallású arab számára hivatalosan is kezdetét vette a Ramadán. 

Az egy hónapig tartó böjt az iszlám öt pillérének egyike, a muszlim hitvallás, a napi ima, az adományozás valamint a hadzs vagyis a mekkai zarándoklat végrehajtása mellett.

A böjt kulcsfontosságú eleme a közösségi imádkozás és a naplemente után következő több száz fős ünnepi étkezés.

A korona pandémia miatt idén az arab országokban azonban az ünnepi étkezésekhez hasonlóan a muszlim vallás másik legfontosabb pillére a közösségi imádkozás sem tartható meg hagyományos keretek között. A járványra való tekintettel a legtöbb muzulmán vezető betiltotta a közösségi étkezést, arra kérve a jótékonysági szervezeteket, hogy házhoz szállításokkal segítsenek a rászorulókon.

Izraelben, a zsidó ünnepekhez hasonlóan Ramadán idején korlátozó rendelkezések léptek életbe. A közösségi imák és a nagy családi összejövetelek a vírus tovább terjedésének megfékezése miatt nem tarthatóak meg. Nyílt területen két méter távolságot betartva, legfeljebb 19 férfi imádkozhat.

Az izraeli hatósági rendeletek szerint a többségében muzulmánok lakta városokban található összes üzlet – a gyógyszertárakon kívül, este hattól délután három óráig zárva tart.

Mohammed Hussein sejk palesztin főmufti az izraeli rendeletekhez hasonló korlátozásokat jelentett be.

A böjt hónapja alatt a muszlimok számára minden kötelező imát lehetőleg otthon kell tartaniuk és a rendelet vonatkozik a hilal vagyis a Holdsarló megfigyelésére is, amely a következő hónap és egyben a Ramadán elejét is jelzi.

„A taraveh imákat otthon kell tartani, mert a mecsetek újbóli megnyitása a koronavírus-krízis végéhez kötődik” rendelkezett a főmufti.

Ramadán idején az éjszakai ima (isha) után felajánlott különleges szunnita imádság jelentése megkönnyebbülés. A Taraveh azon kevés ima közzé tartozik, amelyhez nők is csatlakozhatnak így az izraeli rendeletek betartásával szombaton a késő esti órákban a jaffói helyi muszlim közösség tagjai, ha korlátozott számban, de együtt imádkozhattak a Próféta kegyelméért.

No Title

Ramadan is starting soon. Due to the fight against #COVID-19, Israeli Muslims, like all Israelis, are staying at home. Lt. Col. Jonathan Conricus traveled to northern Israel to see how the Israel Defense Forces is helping Israeli Muslims prepare for their holy month. Take a look. pic.twitter.com/r8xbDt3XCB

A Ramadán a muszlimok számára az önmegtartóztatás gyakorlata, fizikai és lelki méregtelenítés. Többet jelent az étel és ital vagy a napi ritmust élvezettel enyhítő kávé és dohányzás egyszerű megvonásánál.

A muzulmánok a böjt ideje alatt hajnaltól alkonyatig szigorúan tartózkodnak az étkezéstől és az ivástól olymódon, hogy egyetlen korty víz vagy slukk cigaretta is elég a böjt érvénytelenítéséhez. A muszlim vallás tudósai szerint ugyanakkor nem elegendő csak az ételek és italok mellőzése a nap folyamán. A házastársaknak tartózkodniuk kell a szexuális kapcsolattól és az igazhitű muszlimok nem átkozódhatnak és nem pletykálhatnak. Ugyanakkor nem lehetnek agresszívak és harc helyett a békét kell választaniuk.

Úgy tűnik ez utóbbit a legnehezebb betartani, legalábbis amennyiben a zsidó államról van szó.

A napi böjt végét jelző imádságot az iftár, vagyis a család és barátok társaságában tartott ünnepi étkezés követi, amely egyben társadalmi esemény és különleges gasztronómiai élvezet is. A napi böjt okozta gyengeséget már egy szem datolya is enyhíteni tudja, azután következik a rizzsel és ízletes salátákkal felszolgált sült bárány. A folyadék pótlására sárgabarackból készült gyümölcslé vagy a jellegzetes török joghurt ital, az ayrán szolgál.

Az iftár és az esti imát követő néhány óra alvás után hajnali háromkor ismét imára készülnek a hívők majd a napkelte előtti reggeli a hétköznapi munkanapot bevezető utolsó étkezési lehetőség.

A folyamatos böjt rítushoz a szervezet 3-4 nap alatt hozzászokik, de még így is nagyon megerőltető, ezért a gyerekek, a betegek valamint a terhes és szoptató anyák számára tilos. Aki átmenetileg beteg, például megfázik felmentést kap az orvostól, de a következő évben be kell pótolni az elvesztett napokat. A havi vérzés miatt kieső napokat szintén utólag  pótolni kell. Tartós betegség esetén a böjt kiváltására adományt szoktak fizetni.

A zsidó állam szabad vallás gyakorlást biztosít minden az ország területén élő állampolgár számára.

Ramadán idején a pénteki nagy imákra Júdea és Somron palesztinok lakta területeiről és Gázából ellenőrzött buszokkal érkezhetnek a muszlimok a Templom hegyhez.

Idén zárva lesz az al-Aksza mecset hasonlóan a többihez, ezért az imádkozás nem lehetséges, de az Izraeli Védelmi Erők katonái nem feledkeztek meg a Ramadánról és már a böjt előtt elkezdték az élelmiszercsomagok kiszállítását a rászorulóknak.

No Title

Ramadan is starting soon. Due to the fight against #COVID-19, Israeli Muslims, like all Israelis, are staying at home. Lt. Col. Jonathan Conricus traveled to northern Israel to see how the Israel Defense Forces is helping Israeli Muslims prepare for their holy month. Take a look. pic.twitter.com/r8xbDt3XCB

A muszlim böjt előtti intézkedések ellenére az izraeli hatóság és a katonaság fel volt készülve egy esetleges víruskitörésre, eddig azonban nagyobb kihágás nélkül zajlik a Ramadán.

Összességében, ahogyan a tavaszi illatokat hozó Pészah, az áhítattal teli emlékezés zsidó ünnepei (Jóm HaSoá és JomHazikaron) valamint az elesett katonák gyászát felváltó Jom Haatzamut idén pótolhatatlan ürességet fog hagyni maga után a kihalt utcákon, ugyanúgy kevesebb az ország a Ramadan hangulata nélkül.

A főváros keleti szomszédságában található “legendás” Suafat-menekülttábor, ma már korántsem jelent börtönként működő nyomornegyedet, ahonnan nincs menekvés. Rossz hírű múltja ellenére a tábor lassan de biztosan halad a városi fejlődés útján. A suafatiak közül sokan annak ellenére, hogy elhagyhatnák a tábort mégis maradnak és naponta “ingáznak” Izraelbe dolgozni.

Szeretnek ott élni és nem mellesleg jobban megéri maradni az ENSZ által biztosított számos kedvezmény, mint például ingyenes iskola és óvoda miatt.

A vírus korlátozások a normális körülmények között nyüzsgő menekülttábort sem kerülték el, így az odalátogató Kan közszolgálati műsorszolgáltató riportere sem találkozhatott mással, mint kihalt utcákkal és néptelen boltokkal.

A dinamikus fejlődés útjára lépő Suafat a helyzet komolysága ellenére mégis tudott egy kis meglepetéssel szolgálni, ugyanis a “királyi snitzel” gyorsétterem ramadáni éjszakai nyitvatartással és “kóser” extrákkal csábítja a potenciális rántotthús imádókat.

Azt nem tudni, hogy a Ramadán, a víruskorlátozás vagy a közelgő annektálás híre ihlette a tulajt, de a riporter milyen kóser a bolt kérdésére gondolkozás nélkül rávágta: askenázi!