Ramadán, a karanténba zárt böjthónap

Benjamin Netanjahu miniszterelnök hagyományos köszöntőjével múlt hét csütörtökön a zsidó államban élő közel két millió muszlim vallású arab számára hivatalosan is kezdetét vette a Ramadán. 

Az egy hónapig tartó böjt az iszlám öt pillérének egyike, a muszlim hitvallás, a napi ima, az adományozás valamint a hadzs vagyis a mekkai zarándoklat végrehajtása mellett.

A böjt kulcsfontosságú eleme a közösségi imádkozás és a naplemente után következő több száz fős ünnepi étkezés.

A korona pandémia miatt idén az arab országokban azonban az ünnepi étkezésekhez hasonlóan a muszlim vallás másik legfontosabb pillére a közösségi imádkozás sem tartható meg hagyományos keretek között. A járványra való tekintettel a legtöbb muzulmán vezető betiltotta a közösségi étkezést, arra kérve a jótékonysági szervezeteket, hogy házhoz szállításokkal segítsenek a rászorulókon.

Izraelben, a zsidó ünnepekhez hasonlóan Ramadán idején korlátozó rendelkezések léptek életbe. A közösségi imák és a nagy családi összejövetelek a vírus tovább terjedésének megfékezése miatt nem tarthatóak meg. Nyílt területen két méter távolságot betartva, legfeljebb 19 férfi imádkozhat.

Az izraeli hatósági rendeletek szerint a többségében muzulmánok lakta városokban található összes üzlet – a gyógyszertárakon kívül, este hattól délután három óráig zárva tart.

Mohammed Hussein sejk palesztin főmufti az izraeli rendeletekhez hasonló korlátozásokat jelentett be.

A böjt hónapja alatt a muszlimok számára minden kötelező imát lehetőleg otthon kell tartaniuk és a rendelet vonatkozik a hilal vagyis a Holdsarló megfigyelésére is, amely a következő hónap és egyben a Ramadán elejét is jelzi.

„A taraveh imákat otthon kell tartani, mert a mecsetek újbóli megnyitása a koronavírus-krízis végéhez kötődik” rendelkezett a főmufti.

Ramadán idején az éjszakai ima (isha) után felajánlott különleges szunnita imádság jelentése megkönnyebbülés. A Taraveh azon kevés ima közzé tartozik, amelyhez nők is csatlakozhatnak így az izraeli rendeletek betartásával szombaton a késő esti órákban a jaffói helyi muszlim közösség tagjai, ha korlátozott számban, de együtt imádkozhattak a Próféta kegyelméért.

No Title

No Description

A Ramadán a muszlimok számára az önmegtartóztatás gyakorlata, fizikai és lelki méregtelenítés. Többet jelent az étel és ital vagy a napi ritmust élvezettel enyhítő kávé és dohányzás egyszerű megvonásánál.

A muzulmánok a böjt ideje alatt hajnaltól alkonyatig szigorúan tartózkodnak az étkezéstől és az ivástól olymódon, hogy egyetlen korty víz vagy slukk cigaretta is elég a böjt érvénytelenítéséhez. A muszlim vallás tudósai szerint ugyanakkor nem elegendő csak az ételek és italok mellőzése a nap folyamán. A házastársaknak tartózkodniuk kell a szexuális kapcsolattól és az igazhitű muszlimok nem átkozódhatnak és nem pletykálhatnak. Ugyanakkor nem lehetnek agresszívak és harc helyett a békét kell választaniuk.

Úgy tűnik ez utóbbit a legnehezebb betartani, legalábbis amennyiben a zsidó államról van szó.

A napi böjt végét jelző imádságot az iftár, vagyis a család és barátok társaságában tartott ünnepi étkezés követi, amely egyben társadalmi esemény és különleges gasztronómiai élvezet is. A napi böjt okozta gyengeséget már egy szem datolya is enyhíteni tudja, azután következik a rizzsel és ízletes salátákkal felszolgált sült bárány. A folyadék pótlására sárgabarackból készült gyümölcslé vagy a jellegzetes török joghurt ital, az ayrán szolgál.

Az iftár és az esti imát követő néhány óra alvás után hajnali háromkor ismét imára készülnek a hívők majd a napkelte előtti reggeli a hétköznapi munkanapot bevezető utolsó étkezési lehetőség.

A folyamatos böjt rítushoz a szervezet 3-4 nap alatt hozzászokik, de még így is nagyon megerőltető, ezért a gyerekek, a betegek valamint a terhes és szoptató anyák számára tilos. Aki átmenetileg beteg, például megfázik felmentést kap az orvostól, de a következő évben be kell pótolni az elvesztett napokat. A havi vérzés miatt kieső napokat szintén utólag  pótolni kell. Tartós betegség esetén a böjt kiváltására adományt szoktak fizetni.

A zsidó állam szabad vallás gyakorlást biztosít minden az ország területén élő állampolgár számára.

Ramadán idején a pénteki nagy imákra Júdea és Somron palesztinok lakta területeiről és Gázából ellenőrzött buszokkal érkezhetnek a muszlimok a Templom hegyhez.

Idén zárva lesz az al-Aksza mecset hasonlóan a többihez, ezért az imádkozás nem lehetséges, de az Izraeli Védelmi Erők katonái nem feledkeztek meg a Ramadánról és már a böjt előtt elkezdték az élelmiszercsomagok kiszállítását a rászorulóknak.

No Title

No Description

A muszlim böjt előtti intézkedések ellenére az izraeli hatóság és a katonaság fel volt készülve egy esetleges víruskitörésre, eddig azonban nagyobb kihágás nélkül zajlik a Ramadán.

Összességében, ahogyan a tavaszi illatokat hozó Pészah, az áhítattal teli emlékezés zsidó ünnepei (Jóm HaSoá és JomHazikaron) valamint az elesett katonák gyászát felváltó Jom Haatzamut idén pótolhatatlan ürességet fog hagyni maga után a kihalt utcákon, ugyanúgy kevesebb az ország a Ramadan hangulata nélkül.

A főváros keleti szomszédságában található “legendás” Suafat-menekülttábor, ma már korántsem jelent börtönként működő nyomornegyedet, ahonnan nincs menekvés. Rossz hírű múltja ellenére a tábor lassan de biztosan halad a városi fejlődés útján. A suafatiak közül sokan annak ellenére, hogy elhagyhatnák a tábort mégis maradnak és naponta “ingáznak” Izraelbe dolgozni.

Szeretnek ott élni és nem mellesleg jobban megéri maradni az ENSZ által biztosított számos kedvezmény, mint például ingyenes iskola és óvoda miatt.

A vírus korlátozások a normális körülmények között nyüzsgő menekülttábort sem kerülték el, így az odalátogató Kan közszolgálati műsorszolgáltató riportere sem találkozhatott mással, mint kihalt utcákkal és néptelen boltokkal.

A dinamikus fejlődés útjára lépő Suafat a helyzet komolysága ellenére mégis tudott egy kis meglepetéssel szolgálni, ugyanis a “királyi snitzel” gyorsétterem ramadáni éjszakai nyitvatartással és “kóser” extrákkal csábítja a potenciális rántotthús imádókat.

Azt nem tudni, hogy a Ramadán, a víruskorlátozás vagy a közelgő annektálás híre ihlette a tulajt, de a riporter milyen kóser a bolt kérdésére gondolkozás nélkül rávágta: askenázi!