A kínai álláspont szerint az új koronavírus okozta világjárvány nem köthető a közép-kínai Vuhanban működő virológiai laboratóriumhoz, jóllehet, az intézményben foglalkoztak a denevérekben fellelhető koronavírusok tanulmányozásával.
A Vuhani Virológiai Intézet részeként működő Vuhani Nemzeti Biológiai Biztonsági Laboratórium nem csupán amiatt vált a vírus eredetéről szóló elméletek szereplőjévé, mert a járvány kitörésének helyszínéül szolgáló kínai nagyvárosban található, hanem azért is, mert alig 16 kilométerre fekszik az első gócként ismert vuhani hal- és húspiactól. A laboratóriumban ráadásul különféle zoonotikus kórokozókat, köztük a koronavírusok családjába tartozó SARS-vírust is tanulmányozták.
A laboratóriummal kapcsolatban két elmélet látott napvilágot.
- A szélsőségesebb szerint – amelyet azonban számos virológus és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megkérdőjelez, – a világjárványt okozó új koronavírust (SARS-CoV-2) a vuhani intézményben biológiai fegyverként hozták létre. Fadela Chaib, a WHO szóvivője kedden Genfben közölte: „Minden rendelkezésre álló bizonyíték arra utal, hogy a vírus állati eredetű, és nem laboratóriumban vagy egyéb helyen módosították vagy alakították ki”.
- A másik elmélet szerint az új koronavírust a vuhani laboratóriumban tanulmányozták, és egy baleset vagy hanyagság folytán került ki a külvilágba.
A létesítményben – Kínában nem egyedülállóan – ugyan valóban folytatnak kutatást koronavírusokkal, de Jüan Csi-ming, a laboratórium igazgatója a CGTN kínai nemzetközi hírcsatornának április 18-án adott interjúban úgy nyilatkozott: a vírus egészen biztosan nem az intézményből származik.
A Nature című tudományos lap 2017 februárjában közölt cikket az akkor még működési engedélyre váró laboratóriumról, amelyben már említést tettek arról, hogy tervezik a SARS-vírus tanulmányozását, amit a szerző azzal kommentált, hogy ehhez nem szükséges a 4-es biztonsági fokozat.
A laboratóriummal kapcsolatos aggodalmakat mindazonáltal épp a SARS-szal kapcsolatos kínai kutatások fűtötték a leginkább: Pekingben működő, szintén magas biztonsági fokozatú laboratóriumok esetében ugyanis több alkalommal előfordult, hogy a SARS-vírus kikerült a létesítményből.
A világ legveszélyesebb kórokozóinak tanulmányozására létesített vuhani laboratórium mintegy 300 millió jüanból (14 milliárd forint) épült fel – a biztonsági szempontokat figyelembe véve jóval az árvízszint fölött, s olyan eljárással, hogy az épület egy 7-es erősségű földrengést is kiálljon. A WHO referencialaboratóriumaként működő intézmény kialakítását a Kínai Tudományos Akadémia 2003-ban hagyta jóvá.
A legmagasabb szintű biológiai biztonsági fokozattal (BSL-4) bíró laboratórium a működését hosszas előkészületek után 2018 januárjában kezdte meg, ám már a 2017-es Nature cikk is említést tett arról, hogy megnyitása egyes külföldi tudósokban aggodalmat ébresztett a kórokozók kiszabadulásának lehetősége miatt.
A Nature említést tett arról is, hogy a laboratórium tervezése és felépítése egy 2004-es, a fertőző betegségek megelőzéséről és kezeléséről szóló együttműködési megállapodásnak megfelelően francia közreműködéssel – egyebek mellett a fertőző betegségek elleni küzdelmet támogató Mérieux Alapítvány, valamint a Pasteur Intézet bevonásával – történt. A laboratórium munkatársai közül pedig többeket a lyoni VirPath, szintén BSL-4-es virológiai laboratóriumban képeztek.
A Washington Post című amerikai lap egy múlt heti cikkének állításai szerint az amerikai nagykövetség az intézmény megnyitása idején két ízben is figyelmeztetést küldött diplomáciai csatornákon arról, hogy a létesítményben biztonsági hiányosságok merülnek fel.
