Reuven Rivlin államfő a tegnap éjféli határidő lejárta után a parlamenti-képviselők kezébe tette Izrael sorsát, bárki, aki 21 nap alatt 61 képviselő támogatását megszerzi, kormányt alakíthat.
A Likud és a Kék-Feher intenzív tárgyalásokat folytatott szerda este is egy nemzeti egységkormány létrehozása érdekében, de nem sikerült megállapodásra jutniuk éjfél előtt, amikor Beni Ganz kormányalakítási mandátuma lejárt — írja az Új Kelet.
A két párt közös nyilatkozata szerint csütörtökön is folytatják a tárgyalásokat.
A kormányalakítás mandátuma csütörtökön a Knesszethez került, a képviselőknek 21 nap áll majd rendelkezésre, hogy találjanak egy jelöltet, akit a parlament többsége, azaz legalább 61 képviselő támogat. Ha senkinek sem sikerül megszereznie a többség támogatását és kabinetet létrehoznia, akkor három hét múlva a parlament automatikusan feloszlatja magát, és kiírják a kilencven napon belül megtartandó újabb (immár negyedik) parlamenti választást.
A Likud és a Kék-Fehér a minisztériumok egyenlő felosztásával és Netanjahu valamint Ganz közötti rotációval képzeli el Izrael következő kormányát. A megállapodás szerint először 18 hónapig Netanjahu lenne a miniszterelnök majd újabb 18 hónapra Ganz.
A felek közötti vita egyik legfontosabb kérdése állítólag a Likud vágya, hogy változtatásokat hajtsanak végre a bírói kinevezési eljárásokban annak érdekében, hogy nagyobb kontroll legyen a folyamat felett, amit a Kék-Fehér ellenez. Ezt a kérdést szerda éjszaka állítólag nagyjából rendezték.
A másik kulcsfontosságú kérdés Netanjahu azon aggodalmával kapcsolatos, hogy a Legfelsőbb Bíróság úgy dönthet, nem szolgálhat miniszterelnökként az ellene benyújtott három vádemelés miatt, ami Ganzot 18 hónap helyett a három évre tervezett teljes koalíció idejére miniszterelnökké tenne. Netanjahu ezért állítólag valamiféle törvényben rögzített garanciát próbál kicsikarni, hogy egy ilyen bírósági határozat esetén Ganz ne vehesse át automatikusan a miniszterelnöki posztot.
A mandátum lejártát követően Ganz állítólag azt mondta bizalmasainak, hogy nem szándékozik ártani a Legfelsőbb Bíróságnak.
„Nem azért jöttem egy rendkívüli nemzeti egységkormányról tárgyalni, hogy a Legfelsőbb Bírósággal folytatott ügyet tárgyaljam, hanem a demokrácia védelme érdekében. Nem vagyok hajlandó megkerülni a bíróságot, vagy kínos helyzetbe hozni.”
Netanjahu Izrael történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Valamint ő az első miniszterelnök aki ellen hivatali ideje alatt vádat emeltek.
A koronavírus miatt Amir Ohana megbízott igazságügyi miniszter március 15-én a bíróságokat vészhelyzeti üzemmódba helyezte, így Netanjahu két nappal később esedékes tárgyalása elhalasztásra került. Az új időpont: május 24. délután 3 óra.
Avichai Mandelblit főügyész november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben: a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt.
Netanjahu tagadta, hogy bűncselekményt követett el, és kijelentette, hogy az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsgálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.
Avigdor Liberman, a jobboldali Izrael a Hazánk párt elnöke csütörtök reggel felszólította a Knesszet elnökévé megválasztott Beni Ganzot, hogy terjessze a plénum elé pártja törvényjavaslatait, melyek
megakadályozzák köztörvényes ügyek vádlottainak miniszterelnök-jelöltségét, és ezzel Netanjahu kormányfőjelöltségét a következő választásoktól.
Liberman az alaptörvény olyan módosítását is követeli, amely vádemelés esetén előírja a miniszterelnök lemondását is, ez eddig csak a miniszterek számára volt követelmény. A pártelnök annak az indítványnak a megvitatását és megszavaztatását is szorgalmazza, amely a miniszterelnök hivatali idejét két egymást követő ciklusra korlátozná, valamint az izraeli szuverenitás kiterjesztését a Jordán-völgy felett.
Izraelben egy éven belül háromszor tartottak parlamenti választásokat, melyek után azonban nem sikerült kormányt alakítani.