Elfogadta a parlament hétfőn a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében – írja az MTI.
„Senkit nem hagyunk magára, a Magyarországon élőket megvédjük, a külföldön rekedt magyarokat hazahozzuk, a gazdaságot pedig újraindítjuk”
– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában.
A tárcavezető hangsúlyozta: a koronavírus-járvány elleni egészségügyi védekezés sikere nagy mértékben múlik azon, hogy elegendő eszközzel rendelkezünk-e. „Ez nemcsak számunka kérdés, hanem minden országnak”, „a világ valamennyi országa ma Kína ajtaján kopogtat, illetve dörömböl” – fogalmazott.
Kiemelte: Magyarország időben lépett, megkötötte a szükséges szerződéseket, és a szállítások megindultak, hogy a sikeres egészségügyi védekezéshez elegendő eszköz legyen. Az elmúlt héten 7 repülőgép érkezett Magyarországra ilyen eszközökkel, és ezen a héten 20 repülőgépet várnak több száz tonna szállítmánnyal – közölte Szijjártó Péter.
A parlamentben az ellenzéki és kormánypártok is megszólaltak a kérdésben. Lukács László (Jobbik) megköszönte a miniszter tájékoztatását, és azok munkáját is, akik védekezéshez szükséges eszközök behozatalában közreműködnek, és azt javasolta, hogy Magyarországon vezessenek be a kötelező közterületi maszkviselési szabályokat.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta: hatékonyabb érdekérvényesítést várnak el a külügyminisztériumtól.
Vejkey Imre, (KDNP) azt hangsúlyozta: a KDNP számára a legfontosabb az emberek egészségének, életének védelme.
Mesterházy Attila (MSZP) megköszönte a külügyminisztérium erőfeszítéseit, amelyeket a határon túl rekedt magyarokért tesz, ugyanakkor azt javasolta, hogy a kkv-k esetében a kormány újabb ágazatokra terjessze ki a már bevezetett kedvezményeket, valamint a munkahelyek védelme érdekében fizesse ki a bérek 80 százalékát.
Varju László (DK) arról beszélt, fontos, hogy a védekezéshez jó eszközöket szerezzenek be, mert a most érkezőknél sokszor komoly minőségi problémák vannak.
Keresztes László Lóránt (LMP) úgy látta, hogy ebben a helyzetben kevesebb indulattal is meg lehetne közelíteni ezt a kérdést. Hallottak olyan híreket, amelyek pozitívak – mutatott rá, kiemelve a külföldön rekedt magyarok hazaszállítását, és a kormány gazdasági intézkedéseinek gyorsabb megismerését kérte.
Szóvá tette, hogy csak április végén lesz megismerhető, milyen gazdasági intézkedéseket tervez a kormány. Álláspontjuk szerint ezeket azonnal meg kell lépni. A munkahelyek megvédése területén sokkal többet kell tennie a kormánynak, és sokkal több forrásra van szükség.
Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, a járvány elleni védekezés 19. napjánál járnak, de még mindig nincs megoldása a kormánynak arra, hogy mit kezdjen azokkal a százezrekkel, akik a járványt követő gazdasági válságban elveszítik megélhetésüket.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált, hogy „nem állja ki a valóság próbáját”, miszerint nem történt semmi.
A kormány számos intézkedést hozott, ezek között említette a március 18-a előtt kötött hitelszerződések törlesztésének felfüggesztését, valamint, hogy a fogyasztási hiteleknél a THM nem lehet több, mint az alapkamat plusz 5 százalék, a turizmus, a vendéglátás illetve a személyszállítás, a kultúra területén pedig a munkaadók járulékfizetési kötelezettségét teljesen elengedték. 81 ezer katás kisvállalkozásnak nem kell befizetni az átalányadót, felfüggesztették a kilakoltatásokat, adóvégrehajtásokat, meghosszabbították a lejáró gyes-, gyed- és gyet-támogatásokat. Ez az első hulláma az intézkedéseknek, jön még több is – hangsúlyozta.
Kitért arra is, a kormány szeretné elkerülni a munkahelyek elvesztését, a baloldal javaslatai viszont állandósítanák a munkanélküliséget. Szóvá tette azt is, hogy az ellenzéki pártok a kormányt támadó telefonhívásokat indítottak ország számos pontján. Szerinte nem mérték fel a helyzet súlyosságát, pártpolitikai szemüvegen keresztül nézik azt.
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, óriási szükség lenne az összefogásra az Országgyűlésben is,
az ellenzék részéről van is erre szándék.
A helyzet kezelése valóban rendkívüli intézkedéseket követel, és az ellenzék egyet is értett a rendeleti kormányzás szükségességével, de ehhez kell egy időbeli korlát, az LMP szerint 90 nap – mondta. A politikus arra számít, hogy a járványhelyzet várhatóan még az eddigieknél is szigorúbb lépéseket követel majd, de ahhoz, hogy ezeket mindenki el tudja fogadni, szerinte garanciák kellenek.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában egyrészt megköszönte mindenkinek, aki tudomásul vette a kijárási korlátozás intézkedéseit. Másrészt hangsúlyozta: jogi értelemben egy hatálymeghosszabbító, politikai értelemben pedig egy megerősítő aktus a parlamenti döntés a veszélyhelyzettel összefüggésben.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat mindkét mozzanatnak eleget tesz – mondta, úgy értékelve: az ellenzék nem ad sem politikai, sem jogi hozzájárulást, nem támogatja a járvány elleni védekezéshez szükséges lépéseket.
A törvény részletei
Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenében – sürgősséggel – szavazta meg az Országgyűlés.
A törvény a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.
A kormány a veszélyhelyzetben – a törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét – szükséges és arányos mértékben – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja – rögzíti a most elfogadott jogszabály.
Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.
A Ház a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően ezt a felhatalmazását visszavonhatja.
A parlament továbbá megerősítette a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendelet hatálybalépése után a most megszavazott törvény hatálybalépéséig megalkotott, a veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeleteket.
Kimondták azt is, a kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és főtitkára gondoskodik az Ab veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az Ab-elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. Az Ab elnöke a veszélyhelyzetben engedélyezhet eltérést a testület ügyrendjétől.
Választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz a jogszabály: így például azt, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.
A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.
Kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással.
A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény a kihirdetése utáni napon lép hatályba. A jogszabály hatályvesztéséről pedig a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.
