Ha Superman nem is, de az őt megálmodó és történeteit lerajzoló Jerry Siegel és Joe Shuster bizonyosan zsidók voltak, vallásuk ősi motívumait pedig beleszerkesztették a világot megmentő szuperhős karakterébe.
Az 1930-as években az amerikai képregényipar éppen születőben volt, a két clevelandi fiatalember pedig munkát keresett egy olyan időszakban, amikor az antiszemitizmus csúcsra járatva fertőzte meg az Egyesült Államokat is.
Siegel és Shuster eleve hátrányos helyzetből indultak, prominens grafikai munkákat származásuk miatt aligha kaptak, így jelentkeztek be a képregényipar egyik pionírjának számító Detective Comicshoz (DC Comics), ahol akkortájt készültek elindítani új szuperhős-sorozatukat.
Siegel és Shuster Bernard J. Kenton álnéven kreálták meg figurájukat, aki a mese szerint a messzi Krypton bolygón született, ahonnan apja egy űrhajót kreálva menekítette el, mielőtt a bolygó felrobban. A gyermek a Földön landol és nevelőszülőkhöz kerül, később felfedezi szupererejét, de sokáig nem érti, honnan származnak különleges képességei.
A DC Comics 130 dollárt fizetett a két fiatalembernek a Superman karakter első 13 oldaláért, az első kiadás az év júniusában került az utcára és azonnal elképesztő sikert aratott.
Superman kettős karaktere, a hétköznapi és decens Clark Kent illetve a feszes, kék-piros ruhát öltő Superman kalandjai, identitásválsága, szerelmi élete és munkája szinte kimeríthetetlen témát szolgáltattak a további részekhez, melyet Siegel és Shuster nem győztek megrajzolni és kitalálni.
A mindent és mindenkit legyőző, ugyanakkor szerény és jólfésült karakterről szóló történetek 1939-re az Egyesült Államok első számú hősévé tették Supermant, aki hazafias indíttatásból beáll segíteni az amerikai hadseregnek, miután az Egyesült Államok belép a második világháborúba.
Superman „zsidó ihletésű gyökerei” tagadhatatlanok. A Kryptonról űrhajón elmenekített emberiség-megváltó képe kísértetiesen hasonlít Mózeshez, aki szintén nevelőszülőknél cseperedik, és csak később ismeri meg eredetét. Mózeshez hasonlóan Superman is különleges képességekkel rendelkezik, igaz, Istent, mint motívumot, a szekuláris képregényben természetesen teljesen mellőzték.
Superman eredeti neve is „zsidó származására” utal. Mielőtt a bébiszuperhős elhagyja a Krypton bolygót, eredeti neve Kal-El, édesapja Jor-El, az El utólag (héberül azt jelenti Isten) gyakori a bibliai nevek közt (Dániel- Isten a bírám, Gávriel – Isten az erőm és így tovább).
Siegel és Shuster azonban nem tudtak megfelelő módon részesülni Superman sikertörténetéből. Előnytelen szerződéseiknek köszönhetően hiába váltak a DC Comics aranytojást tojó tyúkjaivá, szerény 130 dolláros fizetésért ontották magukból a történeteket, igaz, eddigre más számos rajzoló segítette munkájukat.
A helyzet később sem lett jobb, annak rendje és módja szerint a DC Comics kitessékelte őket a Superman-bizniszből, ahonnan számos bíróságon indított per sem tudta a két alkotót visszahelyezni eredeti pozícióikba, és továbbra sem tudtak részesülni a DC által bezsebelt dollármilliókból.
A két pórul járt tehetség szerencséje a 70-es években fordult meg, mikor Superman meghódította a mozivásznakat. Ekkor Siegel és Shuster már nem jogi úton igyekeztek igazukat érvényesíteni, hanem szétkürtölték a médiában a DC Comics jogilag ugyan helytálló, de meglehetősen etikátlan magatartását. A képregényóriás-vállalat jobb belátásra tért, és elkerülendő a botrányt (és a példányszám visszaeséssel járó anyagi kárt) innentől kezdve már feltüntette a két alkotó nevét a képregények címoldalán, sőt némi kárpótlást is adott a két clevelandi álmodozónak.
